vissza a főoldalra

 2010.05.14. 

Minőség és megbecsülés

Az oktatást 1990 óta minden politikai erő fontos kérdésnek nevezi, ennek ellenére az utóbbi években pedagógusok, intézményvezetők arról panaszkodnak, hogy számukra egyre rosszabb és kilátástalanabb a helyzet. Április 29-én pedig 86 pedagógus-álláshely megszüntetéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés.

 – Milyen elvárásaik vannak az új kormánytól és a következő tanévkezdésre? – kérdeztem Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökét.

 – A PDSZ tapasztalatai szerint a fenntartók – legyen szó önkormányzati, egyházi, magán, vagy alapítványi iskoláról – küzdenek a forráshiány miatt kialakult helyzettel és azokkal az ellenőrző mechanizmusokkal, melyek nem segítik őket. Tudjuk, hogy a szülők és a diákok egy része nem elégedett az adott oktatási intézménnyel. A pedagógusok élet-és munkakörülményei pedig az elmúlt időszakban nagyon nagymértékben romlottak. Több mint 12 ezer pedagógus és több ezer nem pedagógus kollegánk maradt állás nélkül. Az adminisztrációs, a közvetlenül nem az oktatáshoz-neveléshez kapcsolódó munka egyre nagyobb hangsúlyt kap a pedagógus tevékenységében. A pedagógusok jóval több mint 50 órát dolgoznak hetente a kötelező 40 helyett, külső segítség nélkül. Tehát a jelenlegi rendszerben mindenki elégedetlen, miközben a kormány azt mondja: egyre nagyobb forrásokat von be a közoktatásba. A PDSZ egy 12 pontból álló listát fogalmazott meg a következő kormánnyal szembeni elvárásokról. Ezeket két részre lehet osztani. Az egyik csoportba tartoznak azok, amiket külön forrás bevonása nélkül meg lehet tenni jogszabály-módosításokkal akár a következő tanévtől. A másik rész már 2011. szeptemberére vonatkozik, s jelentős forrásbevonást igényel.

 – Akkor először beszéljünk a pénzt nem igénylő módosítási javaslatokról.

 – A PDSZ úgy látja, hogy a szülői felelősséget a gyermek oktatásában –nevelésében meg kell erősíteni. A szülők együttműködése, támogatása nélkül nem lehet eredményes az oktatás. Nem elegendő azt szabálysértésnek minősíteni, ha a szülő nem íratja be a gyerekét az óvodába, iskolába. Az is minősüljön szabálysértésnek, ha az iskola kifejezett többszöri kérésére a szülő akár évekig nem tartja a kapcsolatot az oktatási intézménnyel. A pedagógusok, nevelőtestületek szakmai presztízsének növelése érdekében a szakmai kérdéseket már szeptembertől bízzák rájuk. Ilyenek például az évfolyamismétlésről, a szöveges értékelésről és a nem szakrendszerű oktatásról szóló kérdések. Az osztályok szervezésével kapcsolatban: ne lehessen a törvényben előírt maximális osztálylétszámúnál nagyobb létszámú osztályokat, csoportokat szervezni. A törvény úgy rendelkezik, hogy ötödik és hatodik osztályban a gyerekek idejük 25%-ában nem tudásanyagot kapnak, hanem ún. nem szakrendszerűen tanulnak. Mi erre azt mondjuk: ahol ez a rendszer bevált, ott maradhasson meg, de ne legyen kötelező. Ezek a szakmai igények. A munkavállaló igénye : fizessék ki azt a munkát, amiért megdolgozott. Töröljék el a lehető leghamarabb azt a szabályt, hogy Magyarországon ún. tanítás időkeret létezik, hiszen ennek az a következménye: ha egy pedagógus szeptemberben túlórázik, az arra az időszakra járó bért legfeljebb novemberben kapja meg, de ha idő közben megbetegszik, akkor előfordulhat, hogy meg sem kapja a túlórapénzét. Tehát szüntesse meg a következő kormány a közoktatásban a nyilvánvaló érdeksérelmet okozó többhavi munkaidőkeret és tanítási időkeret lehetőségét. Nagyon fontos, hogy ha egy gyerek közösségellenes magatartást tanúsít, akkor időlegesen legyen kizárható a közösségből. Jelenleg a jogszabály szerint, ha egy tanuló a szünetben bántalmazza a társát, az agresszív gyereket a következő órára be kell engedni. Az elkövető így nem szembesül tettének súlyosságával, s ha ez a magatartásforma rögzül nála, akkor felnőtt korában valószínűleg nem lesz törvénytisztelő állampolgár.

 – Akkor most térjünk rá a másik csoportra, ahol már szükséges a forrásbevonás.

 – Magyarországon az ún. integrált oktatás létezik, ami azt jelenti, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelést igénylő gyerekeket együtt kell tanítani azokkal, akik normális, vagy gyorsabb tempóban haladnak a tanmenetben. A gondot az jelenti: nálunk nincs arra külön szabály, hogy azokban az osztályokban, ahol több a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, legyen kevesebb az osztálylétszám. Egy tavalyi jogszabály szerint akár egy 34 fős alsó tagozatos osztályban is tanulhatnak hátrányos helyzetű gyerekek. Így pont azoknak ártunk, akiknek segíteni szeretnénk. A PDSZ határozott álláspontja, hogy 15-20 főben maximálni kell azoknak az osztályoknak a létszámát, melyekbe halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelést igénylő gyerekek járnak. A hátrányos helyzetű gyerekek arányát is maximálni kell ezekben az osztályokban 15-20%-ban. Ez teszi lehetővé az, hogy mindenki a maga tempójában tudjon tanulni, nevelődni. Ehhez sok pénz kell, hiszen több osztályt, több segítőt, több pedagógust igényel ennek a javaslatnak a megvalósítása. El szeretnénk érni, hogy aki az oktatásban dolgozik, méltó fizetésben részesüljön. Az elmúlt időszakban évről-évre jelentősen csökkent a pedagógusok bérének vásárlóértéke. Idén több mint 8%-nyi illetményüktől fosztották meg őket. Egy ilyen jövedelemcsökkenés a szakdolgozói körnél, a dajkáknál, a konyhai munkásoknál még tragikusabb helyzetet eredményez. Ezért azt kérjük, hogy jelentősen, legalább 25%-kal növeljék a pedagógusok és a nem pedagógus közoktatási dolgozók illetményét. Egy másik 25%-kal támogatni kéne a minőségi munkavégzést. Aki kiemelkedő munkavégzésben dolgozik, jelentősebb béremelésben részesüljön, illetve kapjon többletilletményt. Meg kéne erősíteni a műveltség és a tudás becsületét mind az érettségi, mind a Nemzeti Alaptanterv tartalmában. Így helyreállhat az érettségi megbecsülése is. A gond az érettségi tartalmánál – vegyük a hétfői magyar maturát – hogy az esszékérdéseken kívüli feladatok megoldhatók akár nyolcadikos, kilencedikes tudásszinttel is. Annak is anyagi vonzata van, hogy legyen elég idő és dolgozó a diákok agresszív megnyilvánulásainak megelőzésére. Alkalmazzanak olyan kollégákat, akikhez óra alatt ki lehet küldeni a rendbontó gyerekeket. Ma az a szabály, hogy a rendbontókat nem lehet kiküldeni a tanteremből, ha nincs biztosítva az osztályon kívüli felügyeletük. Amikor mi ezt a problémát jeleztük a minisztériumnak, azt a választ kaptuk: csak nem gondolják, hogy ezért 3500 új álláshelyet teremtenek. Tudjuk: jobb, ha az iskola, mintha az utca neveli a tanulókat. Tehát meg kell növelni a diákok iskolában töltendő kötelező idejét abból a célból, hogy a tananyag könnyebben átadható legyen, s azért is: a nehéz szociokulturális helyzetben élő gyerekeknek legyen esélyük egy magasabb szintű szocializációra.

 – A bolognai folyamat működésének anomáliáiról is szeretnének egyeztetni az új kormánnyal?

 –Természetesen. A bolognai nem egy ún. európai folyamat, tehát nem az EP-ből ered, hanem néhány ország oktatási minisztere vetette fel azért, hogy legyenek összehasonlíthatók az egyetemi végzettségek. A PDSZ határozott álláspontja, hogy át kell gondolni a hazai tapasztalatok alapján ezt a rendszert, mert sokan mondják: a tanárképzésben ártalmas a master- és a bacchelor-képzés kettéválasztása. Aki megreked a bacchelor-képzésben, nem helyezkedhet el pedagógusként. A hallgató minősített átverésnek tekintheti azt, ha nem tud végigmenni a rendszeren. Azért is kéne szakmailag visszaegységesíteni a pedagógusképzést, mert két szak esetén – ez a bolognai rendszer következménye – az egyik szak tanítására való felkészítés jóval alacsonyabb szintű a másiknál.

Medveczky Attila