|
 2010.05.21.
Németh Zsolt: A Fidesz és a KMKSZ egy
csapat
A Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetségnek a jövőben is következetesen
és fegyelmezetten kell képviselnie a helyi magyarság érdekeit,
amiben most már az alakulóban lévő polgári magyar kormány támogatására
is számíthat – hangzott el a szövetség beregszászi közgyűlésén.
Kovács Miklós a városi művelődési házban összegyűlt
több mint négyszáz küldött és a számos vendég jelenlétében
elmondott elnöki beszámolójában az elmúlt időszak komoly kihívásaként
jellemezte az ukrajnai elnökválasztási kampányt, hiszen a
KMKSZ-nek nemegyszer az egyéni érdekekkel szembemenve kellett
meghoznia a döntést, hogy nem vesz részt abban, miután nem
volt esély eredményeket, engedményeket elérni a kárpátaljai
magyar közösség számára. "Arra a kérdésre, hogy
lehet-e más a kárpátaljai magyar politika, mint az ukrán
politika általában, azt a választ kell, hogy adjuk, hogy muszáj,
hogy más legyen, hiszen az ukránoknak ez a fajta politikai
mentalitása, kultúrája mostanra odáig vezetett, hogy egyértelműen
kimondhatjuk: Ukrajnából sem jogállam nem lesz, sem pedig középosztályon
nyugvó demokrácia" – fogalmazott az elnök. Az elmaradt
önkormányzati választások kapcsán pedig jelezte: a Szövetségnek
világos üzenete volt s lesz a jövőben is: "mi azt
mondjuk, magyar ember magyar pártra kell, hogy szavazzon".
Mint rámutatott, a kárpátaljai magyarság túlélésének
elengedhetetlen összetevője, hogy közösségként bizonyos
"önvédelmi reflexeket" tudjon produkálni, ezek egyike
a magyar pártokra leadott szavazat, különben nincs esély a túlélésre.
A KMKSZ azok pártja és szervezete, akik így gondolkodnak, akik
viszont másként gondolják, azokat meg kell győzni, olyan feltételeket
kell teremteni a számukra, hogy úgy érezzék, "nekik is
kell, nekik is érdemes hozzájárulni a magyarság fennmaradásához",
fogalmazott.
 A
kárpátaljai magyarság megmentéséért folytatott küzdelemben
szükség van a magyar állam támogatására, hangsúlyozta Kovács
Miklós, jelezve, hogy az elmúlt nyolc évben a
szocialista–szabaddemokrata kormányzás nyíltan ellenségesen
viszonyult a KMKSZ-hez és a kárpátaljai magyarsághoz is. Mint
rámutatott, amikor támadás érte a kárpátaljai magyar oktatási
rendszert az előző jobboldali ukrán kormányzat részéről, a
magyarországi szocialisták felléptek ugyan az ukrán vezetéssel
szemben, ám közbenjárásuknak igen csekély volt a hatékonysága,
"mert egy dolog deklarációkat tenni, meghirdetni a kárpátaljai
magyarság támogatásának elvét, s egészen más a mindennapi
politikában ténylegesen érvényesíteni az elveket". Példaként
az elnök felhozta, hogy a magyar állam a Kárpátaljai Megyei
Tanács magyar képviselői közül éppen azt a kettőt tüntette
ki, aki ukrán pártok jelöltjeként jutott mandátumhoz, azaz
"eredményesen küzdöttek azért, hogy a magyarok ne magyar,
hanem ukrán pártra szavazzanak, amivel a lehető legérzékenyebb
ponton tették a legnagyobb kárt a magyarságnak". Kovács
Miklós kifejtette: reméli, az új magyar vezetés szakít az
eddigi gyakorlattal.
A KMKSZ üdvözli a Máért újbóli összehívását, a döntő
momentum azonban az lesz, hogy kik fognak részt venni a szervezet
munkájában, "jelen lesznek-e majd ott nemzetbiztonsági
kockázatot jelentő figurák" – utalt Kovács fideszes képviselőknek
az UMDSZ elnökével kapcsolatos 2004-es bejelentésére. Gajdos
István akkor megkísérelte elvenni a kárpátaljai magyar főiskola
épületét, emlékeztetett a szónok, s leszögezte: nem lenne
szerencsés, ha a múltja miatt befolyásolható politikus részt
venne a magyar érdekvédelmi szervezeteket tömörítő Máért
munkájában.
A KMKSZ-nek magával kapcsolatban is meg kell fogalmaznia az
elvárásait, jelentette ki a szónok, aki a szervezettség és a
fegyelem fontosságát hangsúlyozva, s a szövetség eddigi következetes
politizálására emlékeztetve rámutatott: "Ha valaki józanul
körülnézett a kárpátaljai magyar közéletben, akkor meg
tudta mondani, hogy melyik társaság hasonlít inkább egy
hadsereghez, és melyik inkább egy rablóbandához." Kovács
Miklós jelezte: a kárpátaljai magyarság előtt álló nehéz
feladatok megoldásában a nemzetileg elkötelezett magyar állam
jelentheti a biztosítókötelet.
A közgyűlés résztvevőit köszöntötte Németh Zsolt, a
magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok
bizottságának fideszes elnöke, hangsúlyozva, hogy a Fidesz és
a KMKSZ egy csapat. A két szervezetet azonos célok, értékek és
érdekek kötik össze, s így közös a mostani győzelem is,
utalt a szónok a nemzeti elkötelezettségű erők nagyarányú
magyarországi választási győzelmére.
Németh Zsolt elmondta: az új magyar kormány kész párbeszéd
folytatására az új ukrán hatalommal azon az úton, amit az
eddig deklarált változások, szándékok jeleznek.
A magyarországi politikus emlékeztetett, hogy a Fidesz és
a KMKSZ a múltban is közösen lépett fel nemzetpolitikai kérdésekben,
mint amilyen például a magyar igazolvány és a hozzá kapcsolódó
kedvezmények rendszerének kialakítása az első Fidesz-kormány
alatt. Ezzel kapcsolatban a szónok bejelentette, hogy a Polgári
Magyarország Alapítvány által tavaly létrehozott Lőrincz
Csaba-díjat, amelyet a magyar nemzetpolitikában szakmailag, közéletileg
és emberileg kiemelkedőt alkotott személyeknek adományoznak,
idén dr. Orosz Ildikónak, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség
(KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
elnökének ítélték oda.
 A
továbbiakban üdvözölték a közgyűlés résztvevőit a
magyarországi parlamenti pártok és a magyarok lakta határon túli
régiók érdekvédelmi szervezeteinek képviselői. A közgyűlés
vendégei voltak Répás Zsuzsa a magyar Országgyűlés külügyi
és határon túli magyarok bizottsága képviseletében, Seszták
Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke,
parlamenti képviselő, dr. Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere,
országgyűlési képviselő, Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi
polgármestere, országgyűlési képviselő, Tóth István, a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés külügyi tanácsadója,
Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom határon túli
ügyekért felelős nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, országgyűlési
képviselő és Bencsik János, a kabinet alelnöke, Mile Lajos és
Hajdú Mária, a Lehet Más a Politika választmányának tagjai,
Köteles László szlovákiai parlamenti képviselő, a Magyar
Koalíció Pártja országos elnökségének tagja, Kopasz József,
a Csemadok országos tanácsának keleti regionális alelnöke,
Erdei Doloczky István parlamenti képviselő, a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség képviseletében, Józsa László, a Vajdasági
Magyar Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke,
dr. Friss László, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt intézőbizottságának
tagja, Sziklavári Vilmos főkonzul, a Magyar Köztársaság Ungvári
Főkonzulátusának vezetője, Bacskai József főkonzul, a
beregszászi magyar konzulátus vezetője, Viczián Tamás ungvári
magyar konzul, Natalija Sutanics, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási
Hivatal nemzetiségi osztályának vezető szakembere, Zán Fábián
Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke,
dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség
(KMPSZ) elnöke.
A vendégek felszólalását követően a küldöttek
meghallgatták és elfogadták a mandátumvizsgáló, az ellenőrző
és az etikai bizottságok elnökeinek beszámolóit, majd döntöttek
arról, hogy a KMKSZ etikai bizottságának az ungvári középszintű
szervezet részéről ezentúl Medve Andrea lesz a tagja, míg az
ellenőrző bizottságba a beregszászi középszintű szervezet részéről
Bauer Lászlót választották meg.
A közgyűlés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el,
amelyben pozitívan értékelik, hogy a magyarországi parlamenti
választásokon a nemzeti elkötelezettségű erők elsöprő többséget
szereztek. A küldöttek támogatásukról biztosították "a
határon túli nemzettestvérek magyar állampolgárságának
visszaadásával" kapcsolatos felvetést. A KMKSZ biztatónak
ítéli, hogy az új ukrán hatalom visszavonta a kárpátaljai
magyarság anyanyelvű oktatását sújtó egyik intézkedést.
Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy számos, a magyar oktatást
sújtó rendelkezés továbbra is hatályban van, s a magyar tanulók
valódi esélyegyenlősége továbbra sincs biztosítva.
Zárszavában dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke történelmiként
jellemezte a KMKSZ közgyűlésének időpontját, hiszen, mint
fogalmazott, először vetik fel a magyar állampolgárság
visszaadásának kérdését olyan helyzetben, amikor "minden
valószínűség szerint ez meg is fog történni". "Ez
a Kárpát-medencei magyarság történelmének egyik fordulópontja"
– hangsúlyozta a szónok. Megadatott nekünk, fogalmazott, hogy
a trianoni békeszerződés és a második világháború utáni békeszerződések
igazságtalanságait, jogainknak ezt a csorbítását a magyar állam
jóváteszi, s egyedi kérelem alapján bárki, akinek a felmenője
magyar állampolgár volt és beszéli a magyar nyelvet,
visszakaphatja az állampolgárságát. "Szeretném megköszönni
ezt minden olyan politikai erőnek és személynek, aki ebben a
munkában részt vett" – tette hozzá.
Brenzovics László úgy látta, az ukrajnai belpolitikai
helyzet még alakulóban van, de már látható, hogy miközben a
nemzetiségi jogok területén bizonyos pozitív lépéseket
helyeznek kilátásba, egyfajta erős, központosított hatalmi
rendszer kiépítésére törekednek a hatalmon lévők. A kárpátaljai
magyarságnak és vezetőinek folytatniuk kell a küzdelmet a
magyar közösség megőrzéséért, fogalmazott a szónok, s reményét
fejezte ki, hogy az új magyar kormányzatnak sikerül majd ukrán
partnereivel tárgyalva elérni a magyarság jogainak bővítését.
(Forrás:
karpataljalap.net)
|
