|
 2010.05.28.
Tisztelet Kálvinnak, hála egy isteni örökségért
Kálvin-szobrot
avattak ünnepi istentisztelet keretében Mezőcsáton, a Református
Egység Napján, május 22-én. „Egy év távlatából a
napilapok talán már elfelejtették 2009. május 22-ét, azonban
mi, reformátusok tudjuk, hogy Isten magyar nyelvű keresztyén népe
ekkor vallotta meg, hogy Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!"
- mondta igehirdetésében Bölcskei Gusztáv. A Zsinat lelkészi
elnöke szerint ez az alkalom Mezőcsáton arról szólt, hogy
soha ne felejtsük el a Református Egység Napját.
A Kálvin évek kapcsán a püspök kiemelte: az elmúlt
esztendőben a világ reformátussága sokféleképpen emlékezett
Kálvinra. Ez az emlékezés azonban nem puszta tisztelgés egy
meghalt ember előtt, hanem hálaadás Istennek egy örökségért.
A szokásért, hogy a Bibliát ma is úgy olvassuk, ahogy azt egészében
Isten nekünk adta, és amire a nagy reformátor is tanított bennünket.
Kálvin igehirdetési munkássága hatalmas és máig nem teljesen
kiaknázott kincsesbányája a keresztyénségnek. Bölcskei Gusztáv
hangsúlyozta: a reformáció egyik fő üzenete, hogy „egyedül
Istené a dicsőség"! Hozzátette: „Az ember, aki azt
hiszi magáról, ő a Föld ura, előbb - utóbb meg kell
tapasztalja, hogy a Föld néha bizony képes visszaütni."
A püspök igehirdetésében a XVI. századi Genfre utalt,
ahol a város vezetői kitárták szívüket a háborúk elől
menekülő és a városban menedéket kereső emberek előtt. Ez a
tiszta szívűség kell, hogy a példa legyen előttünk, amikor
határainkon túl élő magyar testvéreink segítéséről,
elfogadásáról, befogadásáról döntünk, vagy amikor a természet
csapásai közepette kölcsönösen kiállunk egymásért.
Berekméri Melinda lelkipásztor a cserealjai református gyülekezet
képviseletében érkezett Marosvásárhelyről. A lelkész
elmondta, régi múltra tekint vissza a két keresztyén közösség
kapcsolata, amely nemcsak hivatalos, de lélektől-lélekig,
embertől-emberig húzódó kötelékeken is nyugszik. A kettős
állampolgárság kérdése körül kialakult vita kapcsán hangsúlyozta:
„Mindannyian Jézus teste vagyunk, így a felvidéki testvéreinket
ért szlovák inzultusok számunkra is fájnak." Berekméri
Melinda szerint az egész erdélyi magyarságot és az ottani
reformátusságot is az Istenhez tartozni akarás és a magyarság
vállalásának mindennapos küzdelme tudja ilyen erősen egyben
tartani.
„Talán a felvidéki magyarság helyzete ma a legnehezebb
a Kárpát-medencében."
Nagy Ákos Róbert gömöri református esperes szerint a
felvidéki magyarságnak olyan fenyegetettségben kell ma élnie,
amelyben erős hitre és az anyaországban élő magyarság lelki
támogatására is szükség van. Mint hozzátette, ma Felvidéken
megvetik azt, aki anyanyelvén mer megszólalni, kiközösítik, sőt
akár az országból is eltanácsolják azt, aki el kívánja
fogadni az Anyaország felkínálta kettős állampolgárság
lehetőségét. Mindezek
ellenére - tette hozzá a gömöri esperes - a hétköznapi
emberek között békés a viszony, ám vigyázni kell, hogy a
politika haszonleső feszültségkeltése ne tudjon éket verni a
magyar és szlovák emberek mindennapi kapcsolatába.
„Ezt a szobrot nem megrendelték, hanem felfedezték!"
2010. május 22-e óta egy
124 cm
magas, fél alakos Kálvin-szobor díszíti a mezőcsáti református
templom kertjét. Az alkotó Adorjáni Endre, erdélyi származású
szobrászművész elmondta: igaz, most hallott először életében
Mezőcsátról, ám e naptól örökre szívébe zárta. A művész
hangsúlyozta: „a magyarság hitben való megmaradáshoz
kellenek ezek a nagy összefogások. Május 22-e tanulsága, hogy
ha képesek vagyunk testvérként viszonyulni egymáshoz, akkor
megmaradásunk sem lehet kérdéses."
„Egy szobor, ami felhívja ránk a figyelmet."
Gazda István mezőcsáti lelkipásztor, a Borsod-Gömöri
Református Egyházmegye esperese szerint a Kálvin-szobor alkotása
során és óta számos olyan kérdés érkezett hozzá nem
keresztyén és néha bizony keresztyén embertől egyaránt,
amely egyszerűen csak úgy hangzott: „Ki az a Kálvin János?"
Az esperes szerint csak a kérdőjelekből tudunk felkiáltójeleket
formálni, ezért egy ilyen emlékmű kiváló lehetőséget ad
arra, hogy minél több embertársunknak elmondhassuk, ki volt Kálvin,
mit jelent a reformáció és mi keresztyéni küldetésünk.
Gazda István köszönetet mondott mindazoknak, akik akár az egyházmegye,
a gyülekezet, akár az önkormányzat részéről erkölcsileg és
anyagilag is támogatták, hogy Mezőcsát immáron református gyökereihez
méltón tisztelegjen a reformátor előtt.
Az alkalom zárásaként a szobornál Csomós József tiszáninneni
református püspök imádkozott, és mondott áldást, az
istentiszteleten a Cantus Firmus kórus szolgált zsoltárénekléssel.
(Hajdú András/Tirek.hu)
|
