2010.03.05.
Kiutálják-e a kormányból az RMDSZ-t?
Traian
Băsescu, mint Pilátus, mossa kezeit, s mondja, neki az égadta
világon semmi köze nincs ahhoz a párthoz, melyet épp most készül
összehozni Gabriel Oprea tábornok s az a harminc honatya, aki az
elmúlt egy esztendő alatt hagyta el alakulatát. A nagyágyúk
— Cristian Diaconescu és Marian Sârbu — épp a múlt héten
menekültek át e hajóra, nyíltan vállalva, hogy szakmai és
politikai karrierjük kiteljesítése érdekében álltak Oprea
mellé, s abban a reményben, hogy olyan baloldali párt születésénél
bábáskodhatnak, mely kiteljesíti emberi, szakmai és politikai
létüket.
Bármennyire tiltakozik is az államelnök (mert ezt teszi),
mindenki az ő kezét látja e példátlan parlamenti hegyomlásban.
Szemmel láthatóan addig akarják bomlasztani az ellenzéki pártokat,
míg eme függő-függetlenek segítségével kényelmes többségre
tesznek szert, s nem lesz szükségük az RMDSZ támogatására.
Az utóbbi napokban úgy tűnik, mintha Emil Bocnak és pártjának
nem fűllene a foga a Markóékkal kötött egyezség betartásához.
Bár a miniszterelnök még a múlt hét végén is azt
nyilatkozta, hogy semmiféle kormányátalakításra nem készül,
a demokrata párt kisebb-nagyobb tisztségviselői, aktivistái
meglehetősen heves kampányba kezdtek mind a gazdasági régiók
átszervezése, mind a kisebbségi törvénytervezet ellen.
Nemzetellenesnek, románellenesnek tekintik azokat, s úton-útfélen
arról prédikálnak, hogy a kisebbik kormánypárt, azaz az RMDSZ
követeléseivel túllépte a román többség számára
elfogadható határt.
Nos, elképzelhető, hogy Bocék e nyomástól szabadulni kívánva
csak arra várnak: gyarapodjék még néhány taggal a függetlenek
parlamenti csoportja, hozzák létre baloldalinak tervezett pártjukat,
s lépjenek koalícióra velük. Opreáék ugyanis csak néhány
miniszteri széket kérnek. És cserében feltétlen hűséget ajánlanak.
Megeshet
tehát, hogy a Băsescu—Boc páros — ha a szövetség a továbbiakban
ragaszkodik majd az eredeti megállapodáshoz — kiutálja az
RMDSZ-t ebből a caragialés ziláltságot mutató kormányból. Bölcs
felülemelkedéssel kell ragaszkodnia az eredeti megállapodáshoz,
mind a kisebbségi és oktatási törvény, mind a gazdasági régiók
átszervezése vagy akár a számunkra igen fontos választási törvény
módosítása örvén. Jelezvén mindenkor, ha nem kellünk is —
vagyunk!
(Simó
Erzsébet, Háromszék)
|