vissza a főoldalra

 2010.03.05. 

Akik tudnak kálvinul
Szenci Molnár Albert után Buzogány Dezső készíti az új Institutio fordítást

Elkészült Kálvin fő művének, az Institutio fordításának első könyve. Buzogány Dezső professzor fordítja „közérthető nyelvre a reformátusság egyik legfontosabb kötetét” – tájékoztatott Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke azon a könyvbemutatón, amelynek a Károli Gáspár Református Egyetem adott otthont február 25-én késő délután. Két kötetet mutattak be: Kálvin János, Az keresztyén religióra és az igaz hitre való tanítás – Institutio – Szenci Molnár Albert fordítása (Hanau 1624, hasonmás kiadás) és a Biblia Hungarica Philologica – Magyarországi bibliák a filológiai tudományokban című könyveket.

 Köszöntő beszédében Bölcskei Gusztáv református püspök Kálvin-emlékplakettet ajánlott Monok Istvánnak, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójának. „Úgy gondoltuk, hogy ezzel a mostani könyvbemutatóval nem csak Szenci Molnár Albert, hanem Monok István teljesítményének is adózunk. Monok István olyan szép ajándékkal gazdagította a Kálvin emlékéveket, amiért egész egyházunk szeretetét, megbecsülését és tiszteletét megérdemli. Azt akartuk kifejezni – miután az első ilyen díszes Kálvin emlékplakettet neki adományozzuk – hogy őt a magyar kulturális és közélet meghatározó értékmegőrző és értékközvetítő személyiségének tartjuk. Monok Istvánt szeretnénk újra ott látni, ahol eddig volt, és ahonnan úgy gondoljuk, hogy nagyon méltatlan körülmények között kellett most távoznia” – fogalmazott Bölcskei Gusztáv.

Az új Institutio fordítás céljáról a püspök azt mondta: „ Nem jó az embernek úgy átrágnia magát egy bonyolult körmondaton, hogy mire a végére ér, elfelejti az elejét. A fordítás megpróbálja a a szöveget jobban emészthetővé tenni, anélkül, hogy bármit is feladna a lényegéből és anélkül, hogy fellazítaná. Ha ez sikerül, akkor egy nagyon értékes művel fogja megajándékozni nem csak a magyar reformátusságot, hanem azokat a kutatókat, tudósokat, akiket talán szintén elriaszt, vagy elfáraszt egy száz évvel ezelőtti túl bonyolult fordítás."

 A Szentírás és az Apostoli Hitvallás után református lelkész számára a legfontosabb olvasmány Kálvin Institutio-ja – mondta Buzogány Dezső egyháztörténész, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora, aki Kálvin főműve fordításának időszerűségéről és gondjairól beszélt a közönségnek. A professzor úgy véli, hogy a korábbi fordításokkal az volt a gond, hogy nagyon erőteljesen próbálták követni azt a latin, bonyolult mondatszerkezetet, amelyben Kálvin megírta munkáját. Nekünk ezt a mai kor számára, különösen a fiataloknak, de az egyházi és világi értelmiségieknek is valamiféle feltördelt formában, közérthetőbb formában kell elmondanunk. Megtakarítván mindenféle töltelékszótól, sallangtól és csak a gondolatokat a mai nyelven, a mai fogalmi rendszerbe helyezve átadni a célközönségnek. Nem is a feltördelés a nehéz, hanem az a nehéz, hogy a feltördelt mondatok végső soron hangulatilag, logikai rendszerükben kövessék azért mégis az eredeti szövegnek az érvelő, érvelve kifejtő módszerességét, mert végül is Kálvint akarjuk olvasni, Kálvint akarjuk hallani az Institutio szövegén keresztül is. Nem a magunk gondolatait közöljük, viszont a szerkesztés és közérthetőség fontos, mert a bonyolult mondatszerkezetekbe sokszor belevész az ember – fogalmazott Buzogány Dezső professzor. Az Institutio új fordítása 2013 augusztusára készülhet el.

 Kálvin a maga korában retorikai teljesítményével is hatott – mondta Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, aki az Institutio retorikája címmel tartott előadást. „Különös tünemény ugyanis, hogy míg a retorika a közvetlenség tudománya, és ezért a későbbi korok igen keveset, vagy éppen semmit sem idézhetnek fel a néhai rétorok teljesítményéből, addig az igazán nagy rétorok mindig átléptek ezen az akadályon. Kálvin nem ösztönösen volt retorikai zseni, hanem – ha az is volt – a retorikát kora műveltség eszményeinek legmagasabb szintjén művelte." A püspök arról is beszélt, hogy Kálvin „sosem valami egyetemes, vagy absztrakt olvasóhoz szólt, olyan ugyanis nincs. Az olvasó, akit Kálvin megszólít és értekezésébe bevon, mindig közvetlenül a retorikai akció címzettje.” Szenci Molnár Albert, az Institutio fordítója leginkább „kálvinul tudott”, fordítási bővítményei teológiailag teljesen helytállóak – emelte ki előadásában Bogárdi Szabó István.

Bibliáról mindenkinek

 A Biblia befogadásának ezeréves történetét mutatja be a Biblia Hungarica Philologica című könyv. A kötet egyik szerkesztője, Heltai János azt mondta: 2008 végén, a Biblia Sacra Hungarica kiállítás révén jött létre a könyv. Az egyetemi tanár részletesen ismertette azokat a szerkesztési szempontokat, és azokat az írókat, akik tanulmányaikkal gazdagították a kötetet. „A Szentírás értelmezése és az egyházon belüli hatásának felmérése a teológia feladata." A filológiáé ezeknek a mellékhatásoknak a feltérképezése és bemutatása. Ez sokat segíthet a Biblia megértésében. A kétféle kutatási irányzat kiegészítheti és támogathatja egymást. Heltai János nem csak a tudósoknak, hanem minden, a Biblia után érdeklődőknek ajánlotta a kötetet.

(Forrás: reformatus.hu)