2010.03.10.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 10. száma!
A
MIÉP MÁRCIUS 15-ÉN, 15 ÓRAKOR ÜNNEPEL A HŐSÖK TERÉN!
Csurka István: A nép, a
hatalom és a szabadság
(2.oldal)
A MIÉP tehát helyesen határozta meg önmagát és feladatát,
amikor meglátva a Fideszben a hatalomváltási lehetőséget,
mellé állt a harmadikutas radikalizmusával és önállóságát
nem feladva, vele küzd a kétharmados többség eléréséért és
a maga parlamentbe jutásáért. Helyes az a törekvés is,
amellyel leleplezzük a balliberális oldal trójai falovát, az
új proletárpártot, a Jobbikot és ezt a küzdelmet kitartóan
folytatjuk. Mert ez azért még nem dőlt el. Sok még a becsapott
ember és még több a még becsapható, sok a szemellenzős, a
fuldokló és sok az önkéntes vakságban szenvedő –proletár.
2010 Március Idusán szeretettel várjuk magabízó, magához térő
népünket a Hősök terén!
A közöny a legnagyobb ellenfelünk
Duray Miklóst, az MKP stratégiai
alelnökét Medveczky Attila kérdezi (5.oldal)
Nem a többi politikai párt, hanem a közöny a legnagyobb
ellenfele a Magyar Koalíció Pártjának. A felvidéki magyarság
egy része apatikussá vált a politika iránt. Ennek oka az a
politikai légkör, ami Szlovákiában uralkodik, s az is, hogy amíg
az MKP kormányban volt, s a partnerek fékező hatása miatt nem
igazán tudott sikereket elérni. A magyarok nálunk nem nagyon
hisznek abban, hogy tudnak saját helyzetükön változtatni. Ezért
is fontos: Magyarországon biztos kormányváltás lesz a választások
után, hiszen az elmúlt 8 év magyarországi történései negatív
hatással voltak a felvidéki magyarság hangulatára. Ha a
magyarországi választások „jól sikerülnek”, akkor a
felvidéki magyarok jobban elhiszik az MKP-nak, hogy gazdaságilag
jobb helyzetbe fognak kerülni a határon átnyúló kapcsolatok
kiaknázása esetén.
Kiállítás és koncert a Kesztyűgyárban (5.oldal)
(Medveczky Attila tudósítása)
2010. március 8-án ünnepélyes keretek közt nyílt meg a józsefvárosi
Kesztyűgyár Közösségi Házban három cigány naiv festőművész
kiállítása. A rendezvény megteremtője, házigazdája Raduly József,
a Művészeti- Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnöke
és a Józsefvárosi Kulturális és Sportközpont kisebbségi és
kulturális kapcsolatok igazgatója volt. A rendezvény első fél
órájában a Józsefvárosi Cigányzenekar koncertjét hallhatták
az érdeklődők.
A hatalmat nem becsülte, a nőket viszont nagyon
Tersánszky Józsi Jenő:
Viszontlátásra, drága...c.
művét Győri Béla mutatja be (7.oldal)
A Nyugat közölte Tersánszky írásait, kisregényeit, és
folyamatosan Kakukk Marci történeteit. Termékeny író volt,
sok könyvének hangulata, atmoszférája mindörökre bennünk
maradt. A Legenda a nyúlpaprikásról, az Egy kézikocsi története,
meg az ifjúsági regénye, a Misi mókus kalandjai. Azt mondják
Tersánszkyról, hogy igazán jó író nem írt még annyi felületes,
gyenge, összecsapott művet, mint ő. Folyton pénzre volt szüksége,
és írta, ami éppen eszébe jutott, remekműveket és hevenyészett
műveket vegyesen. De aki nagyon jól ismeri, az azt is tudja,
hogy legelhibázottabb írásai is tele vannak remekműbe illő részletekkel.
Hatalmas szíve és lelke volt Tersánszkynak. Sosem beszélt arról,
hogy a tanácsköztársaság bukása után segített a bukott
kommunistáknak, a II. világháború idején meg a zsidóknak.
Noha önmaga nem volt sem zsidó sem kommunista.
A MIÉP stratégiai párt
Dr. Nagykáldi Attila, a MIÉP
zuglói jelöltje (Kovács Attila interjúja) (9.oldal)
Miért is kérem, hogy szavazataikkal is tiszteljenek meg? A MIÉP
ugyanis igazi stratégiai párt, vagyis azt a kidolgozott
eszmerendszert vallja magáénak, mely egyedüli kiutat jelöl meg
a jelenlegi természetellenes helyzetből, amibe hazánkat sodorták.
Ez a stratégiai párt, mely egyedül írt a zászlajára valóban
radikális szempontokat.
Családi adózást!
Kelemen Márta, a MIÉP gyöngyösi
képviselőjelöltje
(9.oldal)
Gyöngyösön és környékén a legkiválóbb borokat készítik.
Az EU-hoz történt csatlakozás után azonban a szőlőterületek
aránya drasztikusan csökkent. Sok elkeseredett gazda vagy eladta
szőlőskertjét, vagy kivágta a tőkéket. Akik még a szőlészetből
élnek, keservesen küzdenek a nyomott felvásárlási árak
ellen. A gyöngyösi minőségi nedű pedig vetekszik bármelyik
uniós ország olcsón behozott borával. Van olyan szőlősgazda
ismerősöm, aki évtizedek óta családjával együtt csak abból
élt, hogy egyre több szőlőterületet vásárolt, a szőlő egy
részét eladta, a többiből bort készített. Ma, 2010-ben már
gépei sincsenek, területei nagyobb részét értékesítette,
hogy családját, unokáit ne lássa nélkülözni. Lelkileg
belebetegedett és sajnos ez nem egyedi eset.
Országos, nemzetmentő
programra van szükség
Sipos Zoltán, a MIÉP monori
országgyűlési képviselőjelöltje (Kovács Attila interjúja) (10.oldal)
Egyrészt meg sem lehet mondani, hány környékbeli kisvállalkozó
ment tönkre, vagy fog rövid időn belül tönkremenni a sok pláza
miatt. Erre vonatkozóan még csak becslésre sem vállalkozhatunk,
hiszen a bevásárlóközpontok potenciális vásárlói nemcsak
Monorról kerülhetnek ki. Tehát az itt megnyílt bevásárlóközpontok
közvetve hátrányosan érintik a kistérség más településein
működő kisboltokat is.
Talán még nem késő kezünkbe
venni sorsunkat
Kántor József, a MIÉP
miskolci országgyűlési képviselőjelöltje (Kovács Attila
interjúja) (11.oldal)
A multinacionális cégek megadóztatása elengedhetetlenné vált
immár, a további működésükhöz pedig feltételül szabnám,
hogy polcaikon túlnyomó részben a magyar termékek legyenek
megtalálhatók, és a nyereségüket Magyarországon belül
forgassák vissza. Ehhez kapcsolódóan meg kell akadályozni a
magyar termőföld eladását és támogatást kell nyújtani az
elhanyagolt, jelenleg művelés alatt nem álló földterületek
mezőgazdasági munkáinak beindításához!
A baloldal szítja az ellentéteket
(Medveczky Attila interjúja) (11.oldal)
A Hetek c. lapban jelent meg egy összefoglaló írás egy bizonyos
Makki Marie-Rose tollából, a címe: Ki felelős a nyomorért. Az
írásban Solt Ágnes szociológus tanulmányát elemzik, s
kimondják: a romák súlyos helyzetéért nemcsak a többségi társadalom
előítéletes viselkedése a felelős, hanem az érintettek
magatartása is. Mi erről a véleménye Raduly Józsefnek, a Művészeti-
Oktatási- Kulturális Közéleti Alapítvány elnökének?
– Furcsállom, hogy a kormányt kihagyták a felsorolásból…Az
előítéletességet a szocialista-szabaddemokrata kormányoknak
„köszönhetjük”. A balliberálisok nyolc éven keresztül
– a kezükben tartott médiumok segítségével – a cigányokat
kolduló emberként mutatták be, s direkt ebben a helyzetben
tartották. Azt mutatják a többségi társadalomnak, hogy a cigány
örökké koldul, túltámogatott, parazita, munkanélküli.
Viszont nem tesz semmit a kormány annak az érdekében, hogy a
cigányok munkához jussanak. Szociológiai nyelven szólva, a bűnbakképzési
mechanizmus klasszikus példájával él.
A tomboló tehetségtelenség
világa
Juhász Zoltán színművésszel
Medveczky Attila beszélget (12.oldal)
A jelenkor magyar színházát két fő irányzat uralja. Az egyik:
menjünk az olcsó, a talmi felé, s a lényeg, hogy eladható
legyen a produkció, így a média világában is megjelenhetünk.
A másik: a színház – annál is inkább, mert ma már a
kereskedelmi tévék a blőd, semmitmondó műsorokat ontják –
aminek a hagyományos értékrenden kéne állnia a defektes,
megcsúfított, kifordított darabok játszóhelye lett. Semmi köze
nincs így a mai színháznak a klasszikus színi világhoz. Természetesen
a kísérleti daraboknak, a „lila ködös” produkcióknak is
helyt kell adni. De ez a hely ne egy állami, vagy önkormányzati
fenntartású színház nagyszínpadja legyen.
Szőcs Zoltán: Régi húrok
pendülése (15.oldal)
Ami ma az Európai Unió kis és nagy tagállamai között történik,
gyakorlatilag alig burkolt gyarmatosítás, piacosítás, jól látható,
érzékelhető nemzeti önzés, gazdasági nyomulás, a másik
kifosztása és ellehetetlenítése. Pedig az EU eszméje valójában
nagyon szép – (nem véletlenül nyúlik vissza a XVI. századig,
IV. Henrikig) –, a probléma abból ered, hogy a közös európai
lét eszméjéből eddig csak egyet, az eurót, vagyis a közös pénzt
sikerült megvalósítani, és ez jól-rosszul működik is. A többi
relációban viszont (politikai, kereskedelmi, műveltségi,
katonai, ipari, mezőgazdasági, oktatási, tudományos stb.) még
csak részlegesen sem sikerült megtalálni a mindenki számára
elfogadható és üdvös közös nevezőt.
Védjen meg a Novák Előd! (19.oldal)
A Magyarországon szocializálódott emberben a notórius feljelentőről
kialakult kép így foglalható össze: lelkileg torzult figura. Sérült,
kisebbségi komplexussal terhelt, gonosz ember. Mindez a futótűzként
terjedő, bár nem túl izgalmas hír kapcsán jutott eszembe,
miszerint Vona Gábor megcsalja a feleségét. A hírt alátámasztandó
egy kép is megjelent, ahol a csak per Zazaként emlegetett eladóból,
pártelnökké avanzsált srác ölelget egy meglehetősen csinos
lányt. A leányt állítólag Pogácsás Mariannak hívják és a
Jobbik képviselőjelöltje. Ő jelent meg Zaza újságja címlapján,
ahogy talán az elnöki szerelemtől átszellemült tekintetét az
égre emeli. Vona eddigi tevékenységét figyelembe véve a
szerelmes ölelgetés tulajdonképpen javít a róla alkotott képen.
Legalább nem buzi. Persze az egész ügynek lehet, éppen ez volt
a célja. Zazáról korábban ugyanis azt terjesztették, hogy
nemisége kissé eltévedt. Lényegében mindegy is. Ennél sokkal
érdekesebb Novák Előd reakciója. Az eleinte nem túl nagy
nyilvánosságot kapott ügyet, egy cáfolatnak megjelentetett,
valójában kizárólag a figyelem felhívására alkalmas közleménnyel
tupírozta fel. A Jobbik honlapján közölte a nagyérdeművel,
hogy Vona nem buzi, nem zsidó, majd nem bírt kényszerével, és
kiélte Csurka-paranoiáját, végül megfenyegetett mindenkit,
hogy már megint feljelent, ha akár csak linkkel közreműködik
a „grafikailag is könnyen hamisítható rágalmak híresztelésében”
(sic!). A kép, amit most kizárólag Novák kedvéért
megjelentetünk, nyilvánvalóan eredeti. Mellé rakjuk a kis
vamzer egykori lelki társa, Völgyi Jánosné 1947-ből származó
feljelentését. Az őfajtájuk ilyen szép beadványokat tud írni.
Szedd magad össze Elődke és írjál szépen!
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
|