vissza a főoldalra

 2010.03.12. 

Több állami támogatást a kistermelőknek!

A Magyar Igazság és Élet Pártja – a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával –Csongrád megye 5- ös választókerületében, Szentesen Dr. Pető Lászlónét indítja az idei országgyűlési választáson.

 – Azt olvastam, hogy az ön felmenői is tagjai voltak a szentesi képviselőtestületnek. Erről legyen kedves elöljáróban beszélni.

– Anyai dédnagyapám, dr. Péter Albert ügyvéd, 1900 és 1920 között a szentesi képviselőtestületnek volt a tagja. Ezen kívül a Szentesi Ügyvédi Egylet alapítója és a városban működő Katolikus Egyház Tanácsának a világi elnöke volt. Egyik alapítója volt a szentesi Szent Erzsébet Katolikus Iskolának. Nevét az iskolában márványtábla őrzi. Felesége, dr. Péter Albertné, a Vöröskereszt szentesi alapítója volt. Apai nagyapám, aki szintén képviselőtestületi tag volt, a saját földjéből biztosított telket a Berekháti Elemi Iskola építéséhez. Édesapám, Dr. Pataki Tamás ügyvéd, Csongrád Vármegye Tiszti Főügyésze volt 1944-ig, a Katolikus Egyház Tanácsának elnöki posztját az 1960-as évek elejéig töltötte be. Édesapámat 1957-ben politikailag megbízhatatlannak minősítették, így fizikai munkára kényszerítették, hogy el tudja tartani a családját. 1964- ben rehabilitálták azzal a feltétellel, hogy ügyvédi munkát nem, csak jogtanácsosi állást tölthet be.

– Anyai nagyapja a kommunizmus áldozata lett.

– Anyai nagyapám, Dr. Péter Ernő ügyvéd, mint tüzér főhadnagy a szerb frontot végigharcolta az l. Világháborút, és Signum Laudis kitüntetésben részesült. Hazatérése után túszként Szamuely Tibor halálvonatára került. Innen csodával határos módon megmenekült, de 1949-ben már nem volt ilyen szerencséje, mert a kommunista rendőrség a lakásáról elhurcolta és a szentesi rendőrségen szó szerint agyonverték, majd az emeleti ablakból félholtan kidobták. Aljas módon azt hazudták, hogy öngyilkos lett. A gyilkosság napján, március 27-én a városban senki sem mert kimenni az utcára. Temetését csak úgy engedélyezték, hogy azon csak leánya, veje és testvére lehetett jelen.

– Térjünk vissza a jelenbe. 2006- ban a jelenlegi MSZP-s képviselő és szentesi polgármester már az első fordulóban mandátumot szerzett. Mit gondol, idén tavasszal fordul a kocka?

– Ez egyértelmű, de a befutót nem merem megjósolni.

– 2006-ban szocialista ígéret volt az ipari park fejlesztése, s az, hogy megépüljön a központi műtőblokk a kórházban. Miről is szólna ez a fejlesztés, és lett-e belőle valami?

– A szentesi önkormányzat 2008- ban 200 millió forintot nyert az ipari park bővítésére és fejlesztésére. Itt a német HK-Ceram és a Denti System létesített üzemet. A kettő összesen 65 főt foglalkoztat. Ez nem olyan nagy szám. Tehát a fejlesztés elkezdődött, de a vállalkozók ebben a válságos helyzetben elmaradnak. A szentesi Dr. Bugyi István Kórházban a tervezett központi műtőblokk nem épült meg. Az újabb pályázati tervet ez év február 22-ig kellett benyújtani. Ennek keretében műtőblokkot, intenzív osztályt és egy belgyógyászati tömböt is építenének. Korszerűsítenék a kórház energetikai rendszerét is. De eddig ez sem történt meg. Ígéretek vannak, de a megvalósítás késik.

– Annak idején szó, volt egy fedett sportuszoda felépítéséről. Régi vágya a szentesi lakosoknak, sportolóknak, de nemzeti sportvárosként is fontos, illetve, mivel a városnak a sportturizmus az egyik fő kitörési pontjaként szolgáló terve, ezért fontos lenne egy fedett sportuszoda megépítése. Hogy áll ez az építkezés?

– A szentesi strand területén nagyfokú változások történtek, de a fedett sportuszodát még nem kezdték el építeni. Pályázatok ezzel kapcsolatban már voltak és továbbra is pályázgatnak. Szó van további medence építéséről, de hogy az milyen módon és mikor lesz befedve, arról konkrét értesülésem nincs. Tény, hogy a szentesi úszó-és vízilabdasport komoly hagyományokkal rendelkezik és színvonalas munkát végeznek ma is, így indokolt lenne a fedett uszoda mielőbbi megépítése.

– A múlt héten beszélgettem az esztergomi jelölttel, s ő mondta, hogy Komárom és Esztergom közt megszűnt a vasúti közlekedés. Az ilyen típusú kormányzati rombolás az önök térségét is érintette?

– Nálunk is megszüntették a Szentes–Orosháza vasútvonalat, a sínek felszedését is megkezdték, így a fábiánsebestyéni állomáson lerakott cukorrépát tudomásom szerint a mai napig nem szállították el. Azon kívül egy nagyon régi vasúti vonalat számoltak fel, melyet nosztalgiavonatként sikeresen lehetett volna működtetni.

– Szentes Európa legsűrűbb geotermikus mezőjén terül el. Megfelelően kihasznált a termálvíz és szélenergia által nyújtott lehetőségeket?

– A termálvizet elsősorban fűtésre használják. Eleinte a termelőszövetkezetek fóliáit fűtötték. Ezzel nincs is probléma. Inkább ott van baj, hogy egyik-másik termálkutak előttem ismeretlen oknál fogva magánkézbe kerültek és a kistermelőktől olyan magas vízhasználati díjat kérnek, amely mellett már nem éri meg nekik a termelés, ezért sorozatosan kénytelenek feladni tevékenységüket. A termálvizes fűtést a jövőben alkalmazni akarják iskolák, óvodák és egyes lakóházak melegítésére is. Kétségtelen, hogy gyógyvízként nincs elegendő mértékben hasznosítva annak ellenére, hogy nem csak fürdésre, hanem gyógykezelésre is alkalmazhatnák. A termálvíz gyógyászatban történő hasznosítására nagybácsikám, dr. Péter Pál, a szentesi kórház egykori reumatológus főorvosa is tett kísérletet még az 1960-as években, viszont Mosonmagyaróvárig és Győrig kellett elmennie ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa.

– Milyen a város és a környékbeli települések közbiztonsága?

– Szentes közbiztonsága elfogadható, viszont a tanyákon élő emberek személyes és vagyonbiztonsága nagymértékben veszélyeztetett. A helyi rendőrség a tanyák biztonságának felügyeletére sem anyagi, sem személyi feltételekkel nem rendelkezik.

– Miként segítene a válság miatt krízisbe került családoknak?

– Elsősorban munkahelyteremtéssel. A mezőgazdaságban és az ehhez kapcsolódó feldolgozóiparban lehetne bővíteni a munkalehetőségeket. Ez a térség ugyanis Magyarország zöldségeskertje, melyben szorgalmas emberek élnek. A kisvállalkozók és a kistermelők helyzetét kellene megkönnyíteni. Sok családnak segíthetnénk azzal, ha bevezetésre kerülne a családi adózás. Természetesen nagy segítség lenne, ha megvalósulna a főállású anyaság. Ez a MIÉP-nek az egyik legfontosabb programja és családok helyzetén sokat javítana.

– Milyen munkalehetőségei vannak a Szentesen, s milyen a környező falvakban élőknek?

– A mezőgazdasági feldolgozóipart még a távoli környékben is megszüntették, így nagyon sokan kényszervállalkozóként tengetik életüket, de legtöbben munkanélküliek. A környező településeken leginkább a helyi önkormányzat próbál munkát biztosítani a lakóknak. Jelenleg csak a Hungerit Zrt. és a Legrand Zrt. tud munkahelyet adni több ember számára.

– Sokan élnek állattartásból is? Két hírt olvastam: a lakók tiltakoznak a fábiánsebestyéni csirketelep ellen, a másik, hogy egy Szentes környéki tanyán éheztek a juhok.

– A legtöbben már csak saját szükségletre tartanak állatot, mert annak ésszerű értékesítése nehéz, az állattartó örökösen falba ütközik. Nagyon keveset segít, ha segít az állami támogatás, mert sokszor csak egy év késéssel folyósítanak, amely azt eredményezi, hogy az állattartó kénytelen magát eladósítani. Ami a fábiánsebestyéni csirketelepet illeti, megértem a lakók tiltakozását, hiszen belterületen tartanak több száz disznót és kb. 10 ezer csirkét. A nagyüzemi csirketelepek tevékenységét az állatvédőknek kellene megvizsgálni, mivel a szabadban lévő, kapirgáló baromfi nem lehet olyan nagymértékben betegség, járvány hordozója, ellentétben a nagyüzemi tartással, ahol csak a profit megszerzése a lényeg minden áron. Az éhező juhokkal kapcsolatban megjegyzem, hogy ez egy ostoba, felelőtlen ember mulasztásának a következménye. Remélem a bűnös el is nyeri méltó büntetését. Az eljárás jelenleg folyamatban van ellene. Kiemelendő: a szentesi és környékbeli állattartókra egyébként a jószág szeretete jellemző, így az éhező juhuk esete kirívó példa.

– Tudom, hogy anno igen jó eredményeket elérő teniszező volt. Innen a kérdés: milyennek látja a hazai sport helyzetét?

– Az elmúlt 20 év alatt elsorvadt a tömegsport és látványos törekvések mutatkoztak meg az élsport ellehetetlenítésében is. Manapság a sport már nem az egészség megőrzését szolgálja, hanem üzleti érdekek célpontja lett. Vissza kell térni a gyökerekhez. Biztosítani kell az általános- és középiskolákban a testnevelési órák számának növelését, s azon sportegyesületek anyagi támogatását, amelyek a tömegsport lehetőségét megteremtik. Nagyon sok sportpálya üzleti spekuláció áldozata lett. Az ígéretes és eredményes élsportolóknak nem csak anyagi, hanem felkészülési körülményeket is biztosítani kell. Nem fordulhat elő olyan eset, mint ami Igaly Diana sportlövő olimpiai bajnokkal történt, hogy mondva csinált ürügyekkel még a lőtérre sem engedték be.