vissza a főoldalra

 2010.03.19. 

Családi adózást!

A Magyar Igazság és Élet Pártja – a Magyar Megmaradás Közössége támogatásával – Heves megye 3. választókerületében, Gyöngyösön, Kelemen Márta közgazdászt indítja az országgyűlési választásokon. A politikusasszony nem ismeretlen a városban, hiszen 1998-tól 2006-ig, két cikluson keresztül a gyöngyösi önkormányzat képviselőjeként szolgálta a település lakóit.

– Ha megnyitjuk Gyöngyös város honlapját, akkor a következő szöveg fogad minket: „Üdvözöljük Gyöngyösön, a szőlő és a bor városában!” Kik, menynyien és hogyan tudnak megélni a térségben a szőlőtermesztésből és a borkereskedelemből?

–Gyöngyösön és környékén a legkiválóbb borokat készítik. Az EU-hoz történt csatlakozás után azonban a szőlőterületek aránya drasztikusan csökkent. Sok elkeseredett gazda vagy eladta szőlőskertjét, vagy kivágta a tőkéket. Akik még a szőlészetből élnek, keservesen küzdenek a nyomott felvásárlási árak ellen. A gyöngyösi minőségi nedű pedig vetekszik bármelyik uniós ország olcsón behozott borával. Van olyan szőlősgazda ismerősöm, aki évtizedek óta családjával együtt csak abból élt, hogy egyre több szőlőterületet vásárolt, a szőlő egy részét eladta, a többiből bort készített. Ma, 2010-ben már gépei sincsenek, területei nagyobb részét értékesítette, hogy családját, unokáit ne lássa nélkülözni. Lelkileg belebetegedett és sajnos ez nem egyedi eset.

– Nemrég tartották Gyöngyösön a helyi vállalkozók bálját. Ennyire jól megy a városnak?

– Ahogy a fenti szőlősgazda ismerősöm, mint helyi vállalkozó egyetlen alkalommal sem mutatott igényt a vállalkozók bálján mulatni, úgy hozzá hasonlóan a „kétkezi” vállalkozók sem kaptak meghívót. A helyi vállalkozók bálja a „felsőosztály” új asszony, új ékszer, új státusszimbólum divatbemutatója. Ez egy szűk réteg évenkénti úri-murija és nem ez a fényűzés jellemzi a város büdzséjét.

– Maradjunk a munka, vagy a munkanélküliség kérdésénél. A Világgazdaság és a HEWITT Humán Tanácsadó Kft. szervezésében zajló legjobb munkahelyek versenyében 2009-ben első ízben a visontai Mátrai Erőmű ZRt. is megmérettette magát és a nagyvállalati kategóriában a második helyezést érte el. Visonta az ön választókerületéhez tartozik. Valóban megérdemelte ezt az elismerést ez az erőmű?

– Míg benn a vállalkozók mulatnak, kinn a munkanélküliség egekbe szökött. A gazdasági válság kihatása a munkaerőhelyzetre itt is érezteti hatását. Több cégnél leépítések voltak, vagy csökkent foglalkoztatási munkanapokat vezettek be, természetesen csökkentett bérekkel. A Mátrai Erőmű Zrt., mint a térség egyik legnagyobb munkaadója valóban a legjobb munkahelyek versenyének második helyezését érte el a nagyvállalat kategóriában. Tudomásom szerint ez a felmérés a foglalkoztatottak által történő mérés eredménye, ami azt jelenti, hogy ők elégedettek a körülményekkel. Ez a díj valószínűleg arra is kihatással volt, hogy a kormány nem fogadta el a klímavédelmi törvényt, melynek törvénybe iktatását követően az erőművet 2013-ban bezárták volna. Jelenleg egy nagy beruházás előkészülete folyik, az új blokk megépítését 2015-ben tervezik. Egyébként a törvény az üvegházhatású gázkibocsátás drasztikus csökkentését tartalmazta, mely jelenleg törvénymódosítás alatt van.

– Hogyan segítene az ún. gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családoknak?

– A családok legnagyobb problémája a gazdasági válság okozta munkanélküliség mellett a szinte mindenkit érintő hitelválság. A legnagyobb és azonnali segítség ennek orvoslása lenne. A bankok annyi állami támogatást kaptak, amennyiből a lakosság szinte teljes hitelállománya kifizethető lett volna. Az utcára kerülések és kilakoltatások ellen egyetlen megoldás a banki hitelszerződések felülvizsgálatára irányuló állami beavatkozás. Elviselhetetlen teher nehezedik a családokra azzal, hogy a bankok minden – a válsággal kapcsolatos – költségtöbbletet rájuk hárítanak, miközben a banki szektorban lévő fizetések, jutalmak aránytalanul magasak az átlagfizetésnél, továbbá a hitelintézetek költségeiket nem fogták vissza. A másik segítség a családi adózás bevezetésének lehetősége. Nem véletlen, hogy a diplomamunkám témájaként is ezt választottam.

– A 3. választókerülethez városok, falvak egyaránt tartoznak. Milyen általános, s milyen egyedi problémákról lehet beszélni?

– Heves megye 3-as választókörzetéhez tartozó települések hasonlóan romló anyagi helyzetben vannak, mint Gyöngyös. Az önkormányzatokat sújtó megszorító intézkedések hatására kényszerpályán vannak. Eladások, összevonások, bezárások, ez jellemzi a csődközeli állapotban lévő települési önkormányzatokat.

– Mit lehet tenni a versenyképes helyi gazdaság megteremtése érdekében?

– Gyöngyös város és a térség versenyképességének megteremtéséhez szükséges a vállalkozásbarát adótörvények bevezetése, a munkanélküliség felszámolása, a családok jobb anyagi helyzetbe hozása, a munka becsületének visszaállítása.

– Lehet-e beszélni stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátásról?

– Ha már egészségügyről beszélünk, engedje meg, hogy megemlítsem az országot megrengető Hospinvest ügyet. Kezdjük azzal az érdekességgel, hogy a gyöngyösi Bugát Pál Kórház privatizálása előtt 100 millióért közhasznú társaságot alapított a szocialista vezetésű városvezetés. A kórház akkori gyöngyösi igazgatója dr. Sebes Gábor volt, aki később az egri kórház igazgatója lett a Hospinvest ideje alatt. Igen: Sebes itt, Sebes ott, de a lényeg a Hospinvest szolgálata volt. Először Gyöngyösön tett jó szolgálatot nekik, majd megérdemelt jutalomként megkapta Egert. Az ügynek azonban nincs vége. A Hospinvest szerződését felbontotta a gyöngyösi képviselőtestület. Pályázatot írtak ki a kórház 20 évi üzemeltetésére vonatkozóan. Két pályázat közül 2009. októberében a Medical Investments ZRt. nyert. Az MSZP, az SZDSZ és a helyi lokálpatrióta egyesület – akik mindig együttműködnek a balosokkal – szavazták meg a 20 éves működési szerződést. Az utolsó lehetőséget szalasztották el, hogy a kórház visszakerüljön – ennyi hányattatás után – önkormányzati nonprofit társaságon belüli irányítás alá. Csak hab a tortán, hogy Sebes távozása után Gyöngyösön dr. Omar Assani lett az orvosigazgató, aki napi 4 órában a hatvani kórházban is ezen a poszton van. Nincs egyedül, mert a gyöngyösi kórházigazgató, Kovács Andrea is képes arra, hogy munkája mellett szintén napi 4 órában a Hatvani Kórház kórházigazgatói teendőket is ellássa. Kéz a kézben, dupla fizetésért. Mert amit Gyöngyösön meg lehet csinálni, azt ugye könnyebb már másolni Hatvanban. A díszes páros a hatvani „mellékállásukat” 2009. november 1-vel felmondta. A váratlan bejelentést akkor tették, amikor a hatvani városvezetés úgy döntött, hogy a következő választásokig nem privatizálják a hatvani kórházat.

– Balóné pártja Gyöngyösön Vona Gábort indítja. Vona azt mondta: az Apollo Tyres gumigyár ellen, hogy az ne jöjjön a Mátrába, ők kezdték el a tiltakozást. Ez valóban így volt?

– Gyöngyösön mindig történik valami, amiért az ország figyelme ráirányul. 2008-ban az Apolló Tyres gumigyár borzolta a kedélyeket és politikai csatározások helyszínévé váltunk. Zazrivecz – alias Vona – Gábor kisajátította magának a gumigyár elleni tiltakozást. Igaz ugyan, hogy 2008. júniusában a jobbikosok „bemasíroztak” Gyöngyös Fő terére tiltakozni, csak azt felejtette el közölni az elnök, hogy a demonstrációt azok a párttagok szervezték, akiket most volt szíves kizárattatni. A lefelé taposás tipikus példájának megnyilvánulását láthatjuk.

– Ön azt írta: „Fel kell ismerni, el kell mondani, meg kell mutatni a „trójai faló”-ként álcázott szavazatvadászok veszélyét.” Itt a Jobbikra gondol?

– A „trójai faló”-ként álcázott szavazatvadászok alatt a Jobbikot értem. Annak idején, a MIÉP országos elnökség tagjaként megismertem a Jobbik gondolkodásmódját. A báránybőrbe bújt farkasok csak a választási eredmények után szabadultak el. Mosolygok, ha arra gondolok, hogy annak idején Sneider Tamást, mint a MIÉP-Jobbik közös jelöltjének 2006-os kopogtatócédula leadását éppen a Jobbik akarta megakadályozni. Mit nekünk ellenség, ha ilyen barátaink vannak! A párt szimpatizánsai pedig majd rájönnek arra, hogy kik is mozgatják ezt a gyülekezetet.

– Képviselőként kiemelten foglalkozott a közbiztonság kérdésével, a bűnözés visszaszorításával, a korrupció felszámolásával. Milyen most a közbiztonság Gyöngyösön és a környék kisebb településein?

– Régebben képviselői indítványként benyújtottam, hogy Gyöngyös városa támogassa a gyöngyösi rendőrkapitányság állományán belül felállítandó, bármikor bevethető akciócsoport létrehozását, melyet az akkori rendőrkapitány megvalósíthatónak tartott. A tárgyalások azonban megakadtak a pénzügyi problémáknál, pedig töredéke is elég lett volna a kórház privatizációjára költött százmillióból. De nem adtam fel. Lobbiztam azért, hogy a Mátra lábánál lévő gyöngyösi rendőrkapitányság vehessen egy mobil sebességmérő berendezést. Mindannyian tudjuk, hogy mennyi halálos áldozata van évente a gyorshajtás miatt baleseteknek, nem beszélve a motoros balesetekről. Minden képviselőtársamat megkerestem, hogy ez most nem politikai ügy, ennek eredményeként szinte mindenki hozzájárult kisebb-nagyobb összegekkel saját keretéből. Az összeszedett több mint kétmillió forint átadásra került a gyöngyösi rendőrkapitányságnak, akik még a hiányzó részt pályázat útján nyert pénzből kiegészítette. Azonban a sebességmérő átadására elfelejtettek meghívni. Nem azért segítettem, hogy újságírók hada előtt pózoljak, de egy köszönömöt talán megérdemeltem volna. A fentiek alapján láthatóan a sebességmérő jelenléte már tudatosabb vezetésre inti a motorosokat és az autósokat, azonban a bűnözés – mint oly sok magyar településen – tovább szaporodott. Egyre több a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény, erőszakosabbak lettek az elkövetők módszerei, míg a rendőrség eszközállománya és anyagi helyzete napról napra romlik. A rendvédelmi szervek állományának vissza kell adni a becsületét, az anyagi biztonságát, nagyobb jogokkal kell felruházni őket a bűnözéssel szemben.

– Egyik szívügye a főállású anyaság és a családi adózás bevezetése. Legyen kedves erről beszélni.

– A MIÉP programjában a főállású anyaság intézménye már akkor szerepet kapott, amikor mindenki demagógiának tartotta. Egy nemzet erejét abban lehet mérni, hogy mennyit ad az eljövendő nemzedéknek. 2010-ben Magyarország lakosságának száma nem éri el a tízmilliót, egy város lakosságával vagyunk évente kevesebben. A fiatalok kilátástalan jövője a gazdasági válságban csak sokszorozta annak felismerését, hogy egy gyermeknél többet nem lehet, vagy csak kevesen tudnak felnevelni. De még az is lehet, hogy az az egy is várat magára. Azonban vannak, akik megélhetésből szülnek. Az arányok döbbenetesek. Van olyan Gyöngyös környéki település, ahol a magyar kisiskolások száma alig éri el a 10 %-ot, a többi cigány. Kérdezem én: ki fog 15-20 év múlva dolgozni? Erkölcsi kötelesség, hogy nemzetvédő program keretén belül támogatni kell azokat a családokat, akik legalább három gyermeket tisztességben nevelnek. Az anyák ezért fizetést kapjanak. Talán még nincs késő, hogy tisztességre, nemzettudatra, erkölcsös családban neveljék az anyák gyermekeiket. Ezért is szükséges a magyar parlamentben a nemzetben gondolkodó, kiművelt emberfők magasabb aránya.

Medveczky Attila