|
 2010.03.19.
Alkossuk meg A Kollektív Emlékezet Virtuális Gyűjteményét
„Mert
most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”
(1Kor.13,12)
Mai napig nem sikerült kielégítő módon feltárnunk a
Szekuritáté archívumában őrzött dokumentumokat, már
amennyihez hozzájuthattunk. Pedig rólunk van szó az ott őrzött
lapokon: álmainkról, vágyainkról, terveinkről, véleményünkről,
kapcsolatainkról – és bűneinkről számoltak be a kommunista
diktatúra titkosrendőreinek ellenségeink, barátaink, családtagjaink.
Jogunk van tudni, ki kit súgott be, mint ahogyan azt is jogunk
van tudni, kik és hogyan szolgálták a Diktátort – látnunk
kell tehát a rendszert is. És mindez nem csupán jogunk: felelősségünk
is. Felelősek vagyunk az ártatlanul meghurcoltakért. És felelősséget
kell vállalnunk saját hallgatásunkért, felelősséget kell vállalnunk
tetteinkért.
Ugyanakkor felelősséget kell vállalnunk utódaink előtt
is: nem mentegethetjük elvesztegetett éveinket (fél évszázadot!),
csak mert „lehetetlen választások” határozták meg életünket
az „Aranykorszakban”. Annál is inkább itt az ideje a felelősségvállalásnak,
hogy továbbélő reflexeinkkel, a kommunizmus örökségével ne
terheljük jelenünket – és az ő jövőjüket.
Húsz évvel a rendszerváltozás elkezdése után nézzünk
végre őszintén szembe a kommunizmus bűneivel.
Számoljuk fel végre az 1989 előtti idők „vakfoltját”.
Nem tehetünk úgy, mintha semmi nem történt volna. Nem
„idegeníthetjük” el magunktól mindazt, ami velünk történt,
nem száműzhetjük majdani történelemkönyvek lapjaira.
Élő emlékezetre van szükségünk.
Ennek
érdekében kezdeményezem egy olyan munkacsoport létrejöttét,
amely lehetővé teszi, hogy a világhálón egy felületre összegyűjthessük
mindazt, amit a Szekuritáté rólunk tudott – érthető összefoglalókkal,
emlékezésekkel kiegészítve –; és mindazt, amit mi megtudunk
róluk, a rendszerről: a múltunkról.
Közös munkával alakítsuk ki A Kollektív Emlékezet
Virtuális Gyűjteményét.
Tegyük lehetővé, hogy bárki feltölthesse saját dossziéját
– és hogy bárki tanulmányozhassa az összes iratot.
A kutatók mellett munkára hívom mindazokat, akikben még
él a múlt megismerésének igénye.
Tartozunk magunknak és utódainknak ezzel!
Nagyvárad,
2010. március 13.
Tőkés
László
EP-képviselő
|
