vissza a főoldalra

 2010.11.05. 

Románia is lemásolná Orbán Viktor adóit

Durván évi egymilliárd eurós többletbevételt jelentene a román államháztartásnak, ha Bukarest is bevezetné az Orbán-kormány által az energetikai és távközlési cégekre, az áruházláncokra és bankokra kivetett válság- és különadót.

 Ha mindehhez a Magyarországon hétfőtől 14 hónapra felfüggesztett magánnyugdíjpénztár-átutalásokat is hozzávennénk, akkor a havi 40 millió eurós átutalásból Románia esetében további 600 millió eurós forrástöbbletet jelentene. Az eredmény: a költségvetési hiány mintegy 1,6 százalékos, az IMF által elvárt mértékű csökkenése lenne.

 A kormány által eddig foganatosított intézkedések a válság leküzdése szempontjából egyelőre csekély eredménnyel jártak. A költségvetési bevételek tekintetében az áfakulcs 5 százalékos emelése nyomán kedvezőbb a helyzetkép, de a hiánycélt ennek ellenére nehéz lesz tartani. A romániai elemzők ugyanakkor bevételnövelés és egy rendkívüli válságadó bevezetése kapcsán az Orbán-kormány által foganatosított magyarországi példára hivatkoznak.

 A radikális és egyben szerteágazó intézkedések egy része bár Magyarországon sem váltott ki osztatlan egyetértést – fenntartásokat váltva ki az Európai Bizottságból és a Nemzetközi Valutaalapból is –, ennek ellenére az Orbán-kormány igen energikusan és merészen törekszik a meghozott intézkedések gyakorlatba ültetésére. A romániai elemzők véleménye szerint viszont ebben a romániaitól eltérő mozgástere és az IMF-fel szembeni lazább függőségi viszonya is segíti.

 Mit takar a magyar válságadó?

 A román költségvetés bevételeit elemzők a Magyarországon bevezetett válságadó romániai átültetésével oldanák meg. Magyarországon különadót vetnek ki a kereskedelmi bankokra és a biztosítótársaságokra, illetve a válságadót az energetikai, távközlési és kereskedelmi cégekre vetették ki. Továbbá a mai naptól kezdve tizennégy hónapra felfüggesztették a magánnyugdíjalapok felé történő – havi átlagban 30 milliárd forintra rúgó – kifizetéseket is, így az új adózási rendszer jelentős pluszbevételeket biztosít a költségvetés számára. Ennek ugyanakkor megvan a maga szerepe abban is, hogy Magyarországon egyik napról a másikra bevezethetik az egységes adókulcsot, méghozzá olyan módon, hogy az többletjövedelmet jelenthet a többgyermekes családok számára. Az érintett szektorbeli cégek bár nem vették jó néven a válságadó bevezetését, de elismerték annak szükségességét. Az előrejelzések szerint a rájuk kirótt pluszteher csak igen kis mértékben fogja befolyásolni a díjszabásokat, illetve a kiskereskedelmi árakat.

 Egymilliárd a cégektől, 600 millió az alapoktól

 Szem előtt tartva a Magyarországon bevezetett különadó-, valamint válságadószinteket a hazai szakemberek azt is kiszámították, hogy azok „átültetése” Romániába mit jelentene az állami költségvetés bevételei szempontjából. Nos hozzávetőleges számítások szerint az energetikai szektor így 201 millió euróval, a távközlési cégek 243 millió euróval, a kereskedelmi áruforgalomban tevékenykedők több mint 150 millió euróval gazdagítanák a költségvetés bevételeit. Magyarországon az energetikai, a távközlési és a kereskedelmi szektorra kivetett válságadóból mintegy 582 millió eurós költségvetési bevételre számítanak. Ez Románia esetében a hozzávetőleges számítások szerint 595 millió eurót jelentene, amihez a bankok és a biztosítótársaságokra kivetett különadó esetében újabb 395 millió euróról lehetne szó.

 Ilyenképpen a szóban forgó adókból az állami költségvetésbe befolyt mintegy egymilliárd eurós összeg a bruttó hazai termék körülbelül egy százalékával lenne egyenlő. Ha ehhez még hozzávennék a tb-járulékokból az állam által a kötelező magánnyugdíjpénztárak számlájára továbbutalt havi átlag 160-177 millió lejre, azaz durván havi 40 millió euróra rúgó összeget, a magyarországi 14 hónapos időszakra szóló forráselvonás Románia esetében tehát 500 és 600 millió euró közötti összeget takarna. Azaz a válságadóval együtt 1,6 milliárd eurót.

 Extraprofit-adózás, lakossági könnyítés

 A különadó bevezetésének kérdése az elmúlt esztendőben ugyanakkor Romániában is felvetődött, de azzal érdemben nem foglalkoztak. Hogy Magyarország példája követendő-e vagy sem, annak eldöntése az illetékesekre, a kormányra, a törvényhozásra hárul. Érdekes viszont, hogy ha a magyarországival nem is azonos, de az Orbán Viktorékéhez hasonló intézkedéseket más európai országokban is kilátásba helyeztek, Ausztriában például a bankadót vezetve be. Az elv, ami mentén a különböző országokban megszülettek az ilyen jellegű döntések, az volt, hogy a válság körülményei között azokra a cégekre, szektorokra kell nagyobb adót kivetni, amelyek a megelőző időszakokban úgynevezett extraprofitokat realizáltak. Ilyenképpen pedig lehetségessé válik a könnyítés a lakosságra háruló terhek tekintetében is.

(Forrás: Kitekintő / Hargita Népe)