|
 2010.11.05.
Reformációi megemlékezés,
istentisztelet és orgonakoncert Budapest belvárosában
„Isten
az ünneplésben minket is arra indítson, hogy ne csak
Wittenbergig jussunk, hanem az Igéig, Jézus Krisztusig, az Isten
jóságáig” – hangzott el a felhívás dr. Szabó István,
református püspök prédikációjában az Országos Reformációi
Istentiszteleten. A Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa október
31-én Reformációi Megemlékezést tartott a Reformációi Emlékparkban,
majd Országos Reformációi Istentiszteletet a Deák téri evangélikus
templomban.
Fúvószenével hívogattak a Városligeti fasorban vasárnap
kora délután, fél négykor kezdődött a megemlékezés a
Reformációi Emlékparkban. Az Üdvhadsereg zenekarát a Cantores
Ecclesiae Rézfúvós Együttes fanfárja követte, majd dr.
Szebik Imre, a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT)
elnöke tartott rövid áhítatot. A nyugalmazott püspök a Zsolt
130,4 alapján arról elmélkedett, ami Luthert is foglalkoztatta:
Mit tegyünk bűneinkkel? Mint mondta, nincs más lehetőségünk,
csak Isten elé állni és bocsánatot kérni. Ő megbocsát nekünk
Krisztusért, s az egyház feladata ezt a bűnbocsánatot
hirdetni.
A Fasori Evangélikus Gimnázium diákjainak rövid kulturális
műsora után ünnepi beszédet mondott Lengyel Anna, az Evangélikus
Egyház országos felügyelő helyettese. Előbb a reformáció
– lelket és társadalmat formáló – hatását méltatta,
majd rámutatott, ma is aktuális annak üzenete, rajtunk múlik,
méltók leszünk-e szellemiségéhez. Míg a szolgálattevők
egy-egy szál virágot helyeztek el a reformációi emlékművön,
addig a megemlékezők ötvenfős csoportja az „Ébredj, bizonyságtévő
lélek!” kezdetű dicséretet énekelte. Az ünnepségen részt
vettek a 15. sz. Bethlen Gábor Cserkészcsapat tagjai a Lónyai
Utcai Református Gimnáziumból, és a dunavarsányi 724. sz.
Kossuth Lajos Cserkészcsapat kiscserkészei is.
Negyed öttől a Baptista Központi Fúvószenekar tartott
zenés bizonyságtételt a Deák téren, ötkor kezdődött az
Országos Reformációi Istentisztelet az evangélikus templomban.
Smidéliusz Gábor, a Deák téri gyülekezet lelkésze köszöntötte
az egybegyűlteket, külön a MEÖT tagegyházainak képviselőit,
akik az istentisztelet liturgiáját végezték. Imádságot
mondott dr. Hecker Frigyes, a Metodista Egyház nyugalmazott
szuperintendense, majd a Róm 2,1-4 alapján Isten Igéjét dr.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke
hirdette.
„Nem tudod,
hogy Isten jósága megtérésre visz?” – ismételte az
alapige kérdését a püspök. Mint mondta, az embert
menthetetlenségéből csak az evangélium szabadíthatja meg, s
ez az, amit Luther megértett. Isten ítéletének az a drámája,
hogy jósága még az ítéletében is jelen van, mert igazság
szerint ítél meg minden embert, de bűneiket Krisztusra veti.
Istennek ez a jósága és az ebből fakadó megtérés, a visszatérés
hozzá a lelkész szerint a reformáció lényege, s erre biztatta
a reformációt ünneplő gyülekezetet is: „Isten az ünneplésben
minket is arra indítson, hogy ne csak Wittenbergig jussunk, hanem
az Igéig, Jézus Krisztusig, az Isten jóságáig.”
Ezután Ittzés János, evangélikus püspök tartott előadást
Melanchthon Fülöpről, „a Luther árnyékában” élt reformátorról.
Az 1530-as Ágostai Hitvallás szerzője sokoldalú humanista tudós
volt. A Wittenbergi Egyetem görög szakos professzora, filozófus,
de foglalkozott többek között fizikával, retorikával, asztronómiával
és történelemmel is. Pedagógusi munkája nagy segítség volt
a lutheri eszmék terjedésének Európa-szerte. Tanítványa volt
Szilveszter János, Dévai Bíró Mátyás és több magyar reformátor.
Mészáros Kornél, baptista főtitkár záró imádsága után
dr. Szebik Imre áldotta meg a résztvevőket. Az istentiszteletet
orgonakoncert követte, majd a Szélrózsa Band könnyűzenei
koncertje zárta az estét.
(Forrás:
reformatus.hu)
|
