vissza a főoldalra

 

 

 2010.11.12. 

Kárpát-medencei civilesek találkozója

Minden év novemberének első hetében találkoznak a Civil Akadémia keretében a Kárpát- medence más-más szegletében egy-egy határon túli szervezet képviselői. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium Alapítvány jóvoltából, Romhányi András szervezte találkozóra most Szlovéniában, Lendván került sor. A találkozó célja: megismerni az anyaországon kívül élő magyarok sorsát, civilesek életét, közösségeik programjait.

  Az Erdélyből, a Partiumból és a Románia összes magyar vidékéről, a Délvidékről, Felvidékről, Horvátországból és Szlovéniából érkezett résztvevők megosztották egymással gondjaikat, örömeiket, tapasztalataikat, és megismerkedtek a vendéglátó térség magyarságával. Kárpátaljáról sajnos a vízumkötelesség miatt nem igen jönnek a találkozókra, akkor látjuk egymást, ha mi megyünk hozzájuk, mint két éve tettük.

 Most Lendván ismerkedtünk az ott élő magyarok közösségével, civil szervezeteivel, történelmi és kulturális értékeikkel. Egy napot a Zrínyiek nyomában jártunk Csáktornyán, Horvátországban is.

 Nekünk különös volt és kétségeket is támasztott bennünk a kétnyelvű civil szervezetek működése, a lendvai kétnyelvű óvodai és iskolai oktatás, ami a mintegy 6000 lélekszámú szlovéniai magyarságnak már természetes állapot. Hogy csak kétnyelvű oktatásban részesülnek a jövő nemzedékei, nem vált ki aggodalmat, inkább a teljes beletörődést tapasztaltuk meg. Az sem foglalkoztatja őket különösebben, hogy ugyan magyarul beszélő magyarok most még, de vajon meddig.

 Talán a kis létszámnak köszönhető, talán másnak, hogy az állam adta (sokkal nagyobb) lehetőségeket az intézményes működéshez maximálisan kihasználják az ottani közösségek. Ezt tapasztaltuk a lendvai Bánffy Központban is, ahol méltó körülmények között dolgozhatnak a civil közösségek.

 A találkozó 17 résztvevője élményekkel, tapasztalatokkal, ismeretekkel teli két napot töltött együtt, családias légkörben, egymásra figyelve, abban a meggyőződésben, hogy megmaradásunk érdekében együtt kell dolgoznunk.

 Dániel Erzsébet

 

(Forrás: Felvidék Ma)