|
 2010.11.19.
Van-e
értelme cigányozni a politikában?
A
cigányság – ahol jelentős számban képviseltetik magukat –
a világ minden pontján indulatokat vált ki. A cigány, nem cigány
együttélés, vagy éppen együtt nem élés évezredes és
meglehetősen sokágú, feszültségekkel terhes viszonyrendszert
alakított ki. Bár egységes cigányságról egyáltalán nem
lehet beszélni, mégis a középkortól kezdve – elsősorban
Nyugat-Európában az ál-egyiptomi néven emlegetett cigányokat
kétségkívül üldözték. A modern demokrácia őshazájában,
Angliában odáig juttattak, hogy pusztán cigányságuk miatt
toloncoltak ki, vagy öltek meg cigányokat, meglehetős gyakorisággal
és törvényesen. Bármily meglepő, éppen a Kárpát-medencében,
a Magyar Királyság területén viselkedett az államhatalom példaértékűen
a cigányokkal szemben. Királyi szabadságlevelek bizonyítják,
hogy a cigányság bizonyos csoportjai megbecsült tagjai voltak a
társadalomnak. A vándor cigányok semmilyen tekintetben sem
estek egy megítélés alá a letelepedett és valamilyen mesterséget
űző, megbecsült cigány közösségekkel.
 Az
európai cigányság túlnyomó többsége az Alpoktól kelet, dél-keleti
irányban található. Spanyolországot leszámítva, csak ezen a
területen, tehát a balkánon, Magyarország és a Felvidék területén
él az összlakosság egy százalékánál népesebb cigány
kisebbség.
Ennek
megfelelően ezeken a területeken gyakoribbak a konfliktusok is.
A
cigányság túlnyomó többsége a társadalom alján, a mély rétegekben
helyezkedik el. Mind anyagi lehetőség, mind iskolázottság,
mind szakismeret tekintetében. A cigány közösségek tradicionálisan
tömbösödnek. A zárt közösségekben egy sajátos, a többségi
társadalom értékrendjével részben ellentétes értékrend jön
létre. A nyomorban természetesen kialakulnak a kiskirályok, az
elismert minta az antiszociális viselkedés lesz.
A
legégetőbb probléma természetesen a tulajdonhoz való viszony,
magyarul a folyamatos és ismétlődő életvitelszerű lopás. Bár,
ezt a valóban társadalomellenes életformát a cigány közösség
elenyésző százaléka folytatja, mégis a teljes cigányságra rávetül.
És ez teljesen érthető, hiszen a meglopott gazda, a kisemmizett
nyugdíjas, vagy a megkéselt férj elsősorban azt látja, hogy a
tolvaj, a rabló, az erőszakoskodó, a szemetelő, káromkodó köpködő
horda tagjai cigányok. Nem érdekli, hogy ez adott esetben csak a
cigányság elenyésző része.
Megoldást
találni erre a helyzetre szinte lehetetlen. Az államhatalom egyrészt
erősítheti a közbiztonságot, másrészt támogatási, oktatási
rendszereken keresztül megpróbálhatja integrálni a cigányokat
a többségi társadalomba, harmadrészt a többségi társadalmat
megpróbálhatja „lebeszélni” az általánosításról. Az utóbbi
a legkilátástalanabb és bizonyos értelemben a legkárosabb is.
Hiszen a megalázott, kirabolt, vagy csak megfenyegetett többségi
társadalomhoz tartozó honpolgár részben jogosan kéri ki magának,
hogy ugyan már miért neki kéne megváltoznia. Nem ő lop, nem
ő rabol, nem ő erőszakoskodik. Ehhez hozzáadódik, hogy az amúgy
is rossz körülmények között élő társadalom szociális újraelosztó
rendszerében jelentős tétel a cigányság támogatása, éppen
a tomboló munkanélküliség, az alacsony iskolázottság, a mélyszegénység
okán.
A
meglévő indulatok talaján könnyű élősködni. A politikai
paraziták két oldalról is megélhetést találnak a cigánytémán.
Egyrészt a „másság szép” márkanév alatt jogvédők,
hivatásos liberálisok, és támogatás-elosztók harapnak jó
nagyokat a cigánykoncból, másrészt a vulgárjobb lépjünk fel
a cigányok ellen, majd mi megmutatjuk nekik, gárdát szervezünk,
odavágunk, lózungokat ordítozó senkijei próbálnak képviselői
fizetéseket szerezni szimpla cigányozással. Lássuk be, némi
sikerrel.
 Az
ország nagyobbik felében ezekkel a technikákkal persze csak átmeneti
sikereket lehet elérni, de néhány területen, elsősorban
Borsodban, Hevesben az elkeseredett amúgy is sanyarú sorsú
lakosságot könnyen lehet heccelni. Persze a nagy keménykedők
egyáltalán nem tudnak megoldással szolgálni, azon túl, hogy
cigányállatoznak, tetveznek, illetve sajtónyilvánosság előtt
csak cigánybűnözőznek. Mert mi is lehetne a Jobbik megoldása?
Irtsuk ki a cigányokat? Nem, nem, mi nem mondtunk ilyet. Akkor
mit mondtatok? – vetődik fel a kérdés. Természetesen semmit.
Semmi értelmeset, kizárólagosan hangulatot keltenek, egyetlen céllal.
Minél több képviselői fizetéshez, támogatáshoz, pénzhez
akarnak jutni.
Ahogy egyszer már megállapítottuk:
A cigányság túlnyomó többsége a társadalom alján, a mély
rétegekben helyezkedik el. Semmi sem múlik rajtuk, semmilyen
jelentős pénzügyi, gazdasági, vagy politikai hatalommal sem bírnak.
Ilyen értelemben kiszolgáltatottak. Egy jól szervezett, nem hőbörgő,
de cselekvő, egységes többségi társadalom képes lehet a cigányság
helyzetét normalizálni, képes bevonni, felemelni a mélyszegénységben
élőket, cigányokat, nem cigányokat egyaránt. A politikai
paraziták csak a koncon tudnak marakodni.
Csorja Gergely
|
