|
 2010.10.27.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
43. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Miért kulcskérdés az új
alkotmány? (2.oldal)
Az
alkotmánynak azonban lehet és kell is legyen néhány igencsak közérthető
alaptétele, kinyilvánítása, amely mindenkihez szól és
amelyet mindenki megért. Ezek a következők:
I.
A magyar állam nemzetállam, minden magyarok anyaországa, védőhatalma.
Az állampolgársági törvénnyel már történt üdvös lépés
ebbe az irányba, de mos ezt alkotmányban is tanácsos rögzíteni.
II.
A magyar állam gondoskodó állam, szociális piacgazdaságot
akar felépíteni, akármennyire nehéz is ez a globalizmus ránkszakadása
következtében. A világ efelé halad.
III.
A magyar állam családpolitikájával, telepítő és családi
kedvezményeket nyújtó politikájával a magyar megmaradás őre.
Egész politikáját ez hatja át. A magyar állam alapja a magyar
keresztény család.
IV.
Az alkotmány preambulumának nyomatékosítania kell az ezeréves
történelmi folyamatosságot, kezdve az államalapítással és a
Magyar Király fejére tett Szent Koronával. A Szent Korona hangsúlyozása
és a Szent Korona-tan fontos ma is érvényes elemeinek alkotmányba
foglalása a magyarság és a magyar nemzetállam szuverenitásának
elidegeníthetetlen része. Ezt az elidegeníthetetlen önállóságot
nem szabad függővé tenni sem az utódállamok kormányainak véleményétől,
esetleges sértettségétől, nacionalizmusától, sem a belső,
liberális, álbaloldali csoportok ellenvéleményétől. Mert éppen
ezek azok a jelképes pontok, a tépett, megviselt, szenvedéssel
áldozott magyar keresztények által nagyon várt jelképes megerősítések,
amelyek a magyar nemzetállam felépítéséhez, jövőjéhez, a
magyar
Zsákutca a bolognai rendszer
(4.oldal)
Dux
László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár
asztalára kerültek a felsőoktatási törvényt előkészítő
munkacsoportok által megfogalmazott ajánlások. A pedagógusképzéssel
foglalkozó munkacsoport vezetőjével, dr. Vancsó Ödön matematikadidaktikussal, egyetemi adjunktussal az
általuk megfogalmazott ajánlásokról beszélgettünk.
-Melyek
a magyar tanárképzés bolognai mintájú osztott változatának
a fő problémái a teljesség igénye nélkül? Ide tartozik a másfél
szakosság, tehát nem egyenrangú két szak. Lényegében az első
szemeszter után második szakot kell választani, amivel már
akkor eldőlt a tanárság – így nem igaz, hogy csak három év
után kell eldöntenie a hallgatónak, mi lesz belőle –, s nem
csak a mester szakaszban, mint állították. A hároméves BSc /BA
- Bachelor of Sciencediploma semmi tanári foglalkoztatásra nem
jogosít, tehát lényegében zsákutca, ugyanakkor még nem is
biztos, hogy MSc/MA – Master of Science– felvétele sikeres
lesz. A rendszer a tanárszakra nem hogy kedvet nem adott – főleg
a természettudományos tárgyak esetén –, hanem jelentősen csökkent
az érdeklődés. Emellett a belső szakmai problémákkal, a túlzsúfolt
tantervi hálóval, a sokszor teljesíthetetlen logisztikai feltételekkel
–különösen különböző karos tárgyak esetén, pl.
matematika-történelem– terhelt hallgatók általában nem
tudnak végezni a tervezett 3 év alatt.
Büszke vagyok az újabb győzelemre
Kondás
Imre, Üllő miépes önkormányzati képviselőjével beszélget
Kovács Attila (4.oldal)
A
helyi nemzeti oldal viszont minden ellentétet félretéve támogatott.
Ezt természetesen elfogadtam, így kicsiben megvalósult, amit
nagyban hiányoltam: a szövetség a magyarokért, a magyar életért.
Tudtam, mire vállalkozom, mit is jelent egy választás, kikkel
kell megmérkőznöm. Ez persze jelentett némi előnyt a korábbiakhoz
képest.
Interjú Bross Péterrel,
az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökével
(5.oldal)
Óriási
a mézhiány a világban, így ha tisztességes a termelő és a
feldolgozó, akkor könnyen eladható a méz, hiszen most a
keresleti piac az erős. Amikor a kínálati piac az erős, akkor
fokozott a figyelem a magyar mézre, a Kárpát-medencei méhész
szaktudására. Ekkor a magyar méz a világpiaci árnál
10-20%-kal magasabban eladható. Most viszont nem ezt az időszakot
éljük.
„Valami szent pára járja át a levegőt”
Mario Vargas Llosa: A beszélő
c. művét ismerteti Győri Béla (7.oldal)
A
regény, amit a kezemben tartok, A beszélő Amazónia mélyén játszódik,
egy időtlen idők óta fennálló, a természettel tökéletes összhangban
lévő, s ma is ősi körülmények között élő indián kultúrában.
A könyvajánlásban azt írják, hogy az írást nem ismerő
macsigengák között a „beszélő” az, aki történeteivel a
létezés és a kultúra folyamatosságát és a közösség összetartozását
biztosítja. Könyvünk szerzője Firenzében meglátogat egy kiállítást.
Az Amazónia őserdő bennszülöttei címűt.
Az Európai Nők Szövetségének 4. Kongresszusára október
7 – 9-én került sor Hágában, témája a „Nők a
konfliktusos zónákban és helyzetekben“ volt. Ezen a
kongresszuson részt vett a Magyar Koalíció Pártja képviseletében
Papp Adrianna, a párt országos
elnökségének tagja, Debrőd polgármestere. (9.oldal)
Kifejezetten
a koszovói albánok ügyében nem fogadtunk el nyilatkozatot,
mivel nem volt teljes egyetértés az ügyben. Mivel a muzulmánok
mentalitását és vallását nagyon jól ismerem, én is felszólaltam,
ami megosztotta a közönséget. Több mint 10 évet éltem Angliában,
sok muzulmán ismerősöm, barátom volt, elmondtam: az ő vallásuk,
életformájuk különbözik másokétól. Tehát meg kell ismernünk
a kultúrájukat, mielőtt ítélkeznénk róluk. Arra is kíváncsi
voltam: ha megadatna nekik a lehetőség arra, hogy részt
vegyenek a tárgyalásokban, akkor jelentkeznének- e a koszovói
hölgyek erre a munkára. Felszólalásom a muzulmánok körében
tetszést aratott, de Doris Pack láthatóan nem örült neki, és
azzal tette helyre a dolgokat, hogy Koszovóban mindenki sanyarog,
mert nincs pénz, és nem a vallástól függ, hogy ki mennyire
van háttérbe szorítva.
Beszélgetés Fülöp Erzsébet festőművéssszel
(11.oldal)
Valóban
kerülöm a nyilvánosságot, „saját légtérben” élek. Előfordult,
hogy némán ültem farkasszemet nézve egy újságíróval. Nem
sok jelentőséget tulajdonítok az interjúknak egy olyan korban,
mikor a lapokban boldog-boldogtalan nyilatkozik, olyanok is, akik
semmilyen értéket nem képviselnek. A Magyar Fórummal két okból
tettem kivételt. Az egyik: hajdani kollegám, Tóth Sándorné, a
MIÉP volt hódmezővásárhelyi közgyűlési képviselője több
évvel ezelőtt megismertette velem az önök lapját, és akkor
meggyőződtem arról, hogy értéket képviselnek. A másik: a
Magyar Fórum rendszeresen beszámol Hódmezővásárhely művészeti
életéről, az őszi tárlatokról. Örülök annak, hogy lapjuk
nem csak a fővárosi eseményekkel foglalkozik, hanem bemutatja a
vidéki és a határon túli szellemi, művészeti életet is.
Álom, álom, édes Álomsziget
Moshe
Safdie és Mordehaj Zisser mesés üzlete (19.oldal)
A
Gyurcsány-Bajnai kormány 2008-ban visszavásárolta 1 milliárd
forintért az eredetileg is kizárólagosan állami tulajdonban
levő Hadrianus-palotát, mely a római kori Pannónia egyik
legjelentősebb építészeti emléke, s így a 7 milliárdos becsértékű
4,6 milliárdért elkótyavetyélt területhez az izraeli
ingatlanfejlesztők csupán 3,6 milliárdért jutottak hozzá. A
2009-ben kiadott elvi építési engedély alapján a Casiopeia,
Moshe Safdie építészirodával együttműködve készített vázlattervet.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt elnöke szerint a
program meglehetősen túldimenzionált, és nem alkalmazkodik a
meglévő épületállományhoz, ráadásul a terveket bemutató
fiatal izraeli- amerikai építész alig egy órát töltött a
terepen.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
