|
 2010.10.22.
Vége
a falurombolásnak
Szabó
Zsolt tokodaltárói képviselő, a MIÉP országos elnökségének
tagja, a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke az őszi
helyhatósági választásokon újra mandátumot szerzett.
– Szerkesztőségünk
nevében gratulálunk eredményéhez, amit nem lehetett egyszerű
elérni, hiszen összesen huszonöt aspiráns volt hat képviselői
helyre.
– Köszönöm szépen a gratulációt! Nagyon sokat kampányoltam,
szórólapoztam, mégis eleinte azt gondoltam, hogy most településünkön
is inkább a parlamenti pártok jelöltjei indulnak nagyobb eséllyel.
Mégis, már az ajánlásokkor láttam, hogy sokan mellettem állnak,
nagyon hamar megkaptam az induláshoz a szükséges jelölést, és
a szavazás eredménye azt mutatja: nem volt hiábavaló az elmúlt
négy év munkája. Nem az a képviselő vagyok, aki csak kampány
idején foglalkozik a település lakóinak gondjaival, és
mindent megígér, csakhogy megválasszák. A ciklus közben is
meghallgattam a lakók ügyes-bajos problémáit, és megoldást
kerestem rájuk. Egy választáson azt kell mérlegre tenni, hogy
a jelöltek mit dolgoztak, mit ígérnek és képesek megvalósítani
azt. Örülök neki, hogy Tokodaltáró polgárai úgy döntöttek,
én alkalmas vagyok arra, hogy továbbra is képviseljem őket. A
már említett 25 jelölt közül egy új tag is bejutott a hat fős
testületbe. A jövőt illetően bízom abban, hogy a nemzeti erők
győzelmével véget ért a falurombolás időszaka. A szocialisták
és a szabad demokraták kormányzása idején a falvak nem tudták
megtartani lakóikat, mert a családi gazdaságok helyett a
tsz-alapú tőkés nagybirtokokat támogatták. A falvakban nincs
elég munkahely, a megszűnt vasútvonalak, a bezárt kisposták,
kórházak és iskolák mind az előző kormány hibás politikáját
mutatják. Mi az, amit a vidéken élők elvárhatnak az államtól?
Az iskola és a közlekedés, ez az, ami elsősorban megtartja a
vidéken élőket. Pont az a kettő, amit az előző kormányzat lábbal
tiport. Iskolák százaira került lakat, gyerekek ezrei kényszerültek
rossz közlekedési viszonyok között hajnalban más településekre
iskolába járni.
– Mennyire volt kiélezett a kampány Tokodaltárón?
– A polgármesteri székért sokkal élesebb volt a
verseny, mint a képviselői helyekért. Az előző ciklus független
polgármestere győzött, akivel több esetben nem értettem
egyet, de kifejezetten rossz viszonyban sem vagyok vele.
– Egy fiatal képviselőt
főleg a saját korosztálya támogat?
– Nem, támogatnak fiatalok, de nyugdíjasok is. A környezetvédelem,
a közbiztonság és a munkahelyteremtés az a három fő
szegmens, ahol tennivalónk van, s ezt értették meg támogatóim.
–Az elmúlt négy évben
milyen fontosabb javaslatok kötődtek a nevéhez, s melyek azok,
amiket a testület is támogatott?
– Egy ideig a pénzügyi bizottság elnökeként is
dolgoztam. Ezen a poszton elég sok mindent sikerült elérnem, így
azt is megakadályoztam, hogy svájci frank alapú hitelt vegyen föl
az önkormányzat. Az idő engem igazolt. Egy több tízmilliós tételről
van szó, ami egy ekkora település életében komoly érvágást
jelentett volna.
– A legtöbb településen
csökkentették a képviselői helyeket. Idén önök is kevesebb
képviselővel kezdik el a munkájukat? Ez több munkát igényel?
– Igen, tizenkettőből hatra csökkentették a képviselői
helyeket. Ez valószínűleg több munkát igényel, egy-egy képviselőnek
legalább két bizottsági munkát kell elvállalnia.
–
Most beszéljünk a legtöbb kistelepülést sújtó problémákról,
a munkanélküliségről, és az ahhoz szervesen kapcsolódó bűnözésről.
– Tokodaltáró gazdaságára a bányászat volt a jellemző,
illetve az ahhoz kapcsolódó gépgyártás. A hetvenes évek végén
a bányászat megszűnt, vele együtt a bányagépgyártás is. A
brikettgyár is csak romjaiban működik, így az ún. rácsgyár
is. Egy klímagépgyár is üzemel még. Sajnos a településen
belül nincs nagy munkalehetőség, így sokan a fővárosban,
Dorogon, vagy Esztergomban dolgoznak. Megszűnt a bányászat, de
a bányásztelepekre új lakók érkeztek, olyanok, akikkel igen
sok a probléma. Ha nincs munkalehetőség, akkor olyanok költöznek
ide, akik feltehetőleg nem is szeretnének dolgozni. Nem tartják
be a közösségi élet szabályait. Gyakori a rablás, a lopás,
a csendháborítás. Sokan szemetelnek, lopják az erdőből a fákat.
Ezért indítványozom, hogy hozzunk létre mezőőri szolgálatot
is. Fontos és elrettentő lenne, ha a mostaninál komolyabban
megbírságolnák a rablókat, tolvajokat.
– A község honlapján
ezt olvasom: „problémát okoznak a hatosokba települő szociálisan
»lecsúszott« családok, akiknek kicsi a jövedelme, többnyire
segélyekből élnek, s jellemző rájuk a család nagyobb létszáma.”
Ez egy „politikailag korrekt” szöveg. Működik a községen
belül polgárőrség? Van helyi rendőrőrs?
– A szomszéd településsel közös körzeti megbízottunk
van. Polgárőrséggel is rendelkezünk. Ők jól dolgoznak, de néhány
civil nem tudja meggátolni a bűnözést. A megoldást a törvények
betartása és maximális betartatása jelentené.
– Tokodaltárón miként
lehetne helyben munkahelyet teremteni?
– Üresen áll az ipari parkunk, azt kéne értékesítenünk.
Annak idején az önkormányzatban is felvetettem, hogy minimális
szintre csökkentsük az iparűzési adót az idetelepült kizárólag
magyar tulajdonban álló cégeknek, ha helyi munkaerőket
foglalkoztatnának. Az is megoldást jelentene, ha az
idegenforgalom bevételéből állítanánk talpra a községet. A
régióhoz képest elég nagy a lemaradásunk ,és az a fiatal,
aki teheti, munka reményében elköltözik a faluból.
– Milyen környezetvédelmi
problémákat kell megoldani?
– A már említett fakivágások is ide tartoznak.
Emellett a falu határába többször szabálytalanul szeméttelepeket
hoznak létre, s ezeket, ha fel is számolja időként az önkormányzat,
idővel újra létesülnek. Két mezőőr alkalmazása megoldaná
ezt a problémát. Az állam is támogatja a mezőőri szolgálat
alkalmazását. Remélem, hogy végre Tokodaltáró is elindul a
felemelkedés útján.
Medveczky
Attila
|
