vissza a főoldalra

 2010.10.29. 

Működik a titkosszolgálati szövedék

20 éve tudjuk, hogy a titkosszolgálatok az állampárti időszakban beleszóltak a mindennapok eseményeibe. 20 éve próbálják velünk elhitetni, hogy a titkosszolgálatok már nem szólnak bele mindennapjainkba. Aki ezt másképpen gondolja, az összesküvés-elméleteket gyárt, az paranoiás, az szélsőséges. 20 évvel a rendszerváltás után kiderül, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal, azaz a katonai titkosszolgálat tartótisztje tudott egy gyilkosságsorozatról, de – vallomása szerint feltehetőleg – azt nem közölte feletteseivel, mert nem tartotta fontosnak. H. Endre százados feláldozza magát, falaz valakiknek, akik kiadták a parancsot és inkább röhejes hazugságokba bocsátkozik– „nem volt írásbeli jelentési kötelezettségem” – nehogy kiderüljön az igazság. Az elmúlt 10 évben több súlyos bűncselekmény történt, melyben tetten érhető a titkosszolgálati tevékenység.

Móri mészárlás, MTV székházostrom, Teve utcai lövöldözés, romagyilkosságok. Mindegyiknél ott vannak a gyanús körülmények, a megmagyarázhatatlan tévedések. A szervezésben ott a szolgálatok kéznyoma és egy halvány izraeli szál.

2002. május 9-én, a választások után alig két héttel, fegyveresek behatoltak egy móri bankba, és csaknem félszáz lövéssel lemészárolnak nyolc embert. Két hónappal később letartóztatták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. A bíróság egy Kiglics nevű bűnöző vallomása alapján – akivel vádalkut kötnek – jogerősen elítélte az amúgy szintén bűnöző Kaisert. 2007 februárjában, tehát a mészárlás után 5 évvel a rendőrség bejelenti, hogy feltehetőleg tévedtek és a szörnyű bűncselekményt valószínűleg Nagy László és Weiszdorn Róbert követte el. Weiszdorn csak biztosított és valószínűleg a korábban fegyőrként dolgozó Nagy végezte ki az embereket. Nagy a börtönben öngyilkos lett. Hivatalosan azóta is megmagyarázhatatlan, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hogyan tévedhetett ekkorát, és hogy mi lehetett az értelmetlen mészárlás valódi indítéka.

2006. szeptember 18-án Gyurcsány őszödi beszéde ellen tiltakozó tömegből, Toroczkai László felszólítására, egy nagyobb csoport az MTV székház elé vonult. A tömegből néhányan nekimentek a bejáratot eltorlaszoló rendőrsorfalnak. A túlnyomó többségében békés tüntetőkből álló tömeget először a provokátorok heccelték, majd a rendőrök érthetetlen reakciója gerjesztette az erőszakot. Ahelyett, hogy az erőszakos provokátorokat kiemelték volna, vízágyúval próbálták oszlatni a tömeget, ráadásul nevetségesen kis létszámmal. Miközben a Kossuth téren a REBISZ egységei tétlenül álltak, a rendőrök feladták a székház védelmét. Az eset szolgált ürügyül a későbbi brutális rendőri fellépésre sokszor békés tüntetők, vagy járókelők ellen. Mivel a rendőrség éppen ebben az időszakban állt át az analóg rádió-rendszerről a TETRA nevezetű digitális rendszerre, párhuzamosan két rádiórendszeren forgalmaztak. Rendőrségi források szerint az analóg rendszerben nem magyar nyelvű beszéd is hallható volt, illetve rendőrruhában magyarul nem beszélő személyek is intézkedtek ebben az időszakban. A tüntetők között jelen van Csontos István, a KBH titkos kapcsolata, a romagyilkosságok későbbi vádlottja azzal a feladattal, hogy kapcsolatot építsen ki a tüntetésen résztvevő katonákkal.

2007. február 13-án hajnalban adtak le géppisztolyból nem célzott lövéseket a rendőrség XIII. kerületben lévő Teve utcai székházára. Tizenöt lövés érte a Rendőrségi Igazgatási Központját az épület kilencedik és tizenharmadik emelete között. A rendőrség semmilyen érdemi eredményt sem ért el a nyomozásban, vagy ha igen, azt eltussolták. A teljesen értelmetlen lövöldözés kapcsán egy ideig terrorizmust emlegetett a kormányzati kommunikáció, majd az eset nyilvánvaló megrendezettsége miatt érdektelenségbe fulladt.  

Több cigány családot támadnak meg fegyveresek, az egyiket lényegében lemészárolják. A támadássorozatot a kormányzat propagandacélokra használja a jobboldali veszély demonstrálására, illetve a cigány lakosság befolyásolására. A támadások gyanúsítottja Cs. (Csontos) István, K. (Kiss) Árpád, K. (Kiss) István és P. Zsolt.

Csontos István, egykori katona, akinek H. Endre – a KBH századosa - volt a tartótisztje kapcsolatba került Kiss Árpáddal. Kiss több mint egy évet töltött el Izraelben, állítólag egy kibucban is. Majd hazajött, egy debreceni zenekarban dobolt, antirasszista feliratú pólókban járt, csencselésből és hangosításból élt. Testvére, Kiss István ellenben horogkeresztet tetováltatott a vádlijára és kapcsolatokat épített ki a vulgárjobbon. A Torgyán-féle kisgazdapárt helyi irodájába bejegyzett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetője lett. Kiss István akkor állítólag azt hangoztatta, hogy „fentről” kapott utasítást.

A látszólag ellentétes ideológiai beállítottságú testvérpár találkozott Csontos Istvánnal a perényi 1 nevezetű szórakozóhelyen, ahol együtt dolgoztak és - láss csodát! - közösen elhatározzák, hogy cigányokat fognak megölni. A csapathoz csatlakozott P. Zsolt. Mindegyikük szegény, egyik-napról a másikra éltek. Ennek ellenére valahogy luxus terepjárót, fegyvereket, lőszert tudtak vásárolni és a rendőrséget az orránál fogva vezették egy éven keresztül. Közben háborítatlanul lövöldöztek és öltek. Ez a hivatalosan felvázolt verzió. Csakhogy ezek a történtek két lényegi kérdésre nem adnak választ: miből és miért.

Az értelmetlenség, a nyilvánvaló finanszírozottság és az izraeli szál egyaránt erősítik a gyanút. Ezek bizony titkosszolgálati akciók voltak.

Csorja Gergely