|
 2010.11.03.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
44. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Az Alkotmánybíróság mint
gyepű (2.oldal)
A
roncs jogállamban az igazságosság kérdése nem volt kérdés.
A liberalizmusban minden relatív – a tőkehaszon kivételével.
Az igazság a leginkább relatív, csak az oktrojált jog tény.
Ahhoz a joghoz kell ragaszkodni, ahhoz kell alkalmazkodni, annak
alapján kell ítélni, amelyet részben örököltünk egy változó
erősségű diktatúrától, részben pedig átvettünk egészen más
halmazállapotú társadalmaktól. Ebben a liberális jogállamban
fejlődött ki a példátlan méretű korrupció. Az Alkotmánybíróságnak
egyetlen szava sem volt ehhez a korrupcióhoz. Igaz, kérvényt
sem kapott rá, így még hatáskör hiányára hivatkozva sem
utasíthatta el a vizsgálatot, hiszen valóban nem is létezett
korrupcióellenes törvény. Vagyis az Alkotmánybíróság teljes
működésével beletartozott, beleillett abba a pokoli zűrzavarba,
amely az utóbbi éveket jellemezte. Az Alkotmánybíróság szeme
láttára lehetett elkövetni azt a piszkos trükköt, amely kiléptette
az SZDSZ-t a kormányból, de nem buktatta meg, hanem két évvel
meghosszabbította a rablásidejét. Indítványt ennek vizsgálatára
természetesen ekkor sem kapott, hatásköre sem lett volna, de
azt bizony megtehette volna, hogy felfüggeszti a működését.
Az Alkotmánybíróság azonban nem lépett ki Gyurcsány-Kóka
rendszeréből. Más komoly testületek sem tették meg ezt. Az egész
államgépezet együtt rothadt el. Ez okozta a Fidesz kétharmados
választási győzelmét és teljesedett az önkormányzati választásokon
hetvenöt százalékossá.
Egy fájdalomdíj forradalmi felosztása
Interjú Dénes Jánossal
(4.oldal, Győri Béla)
2006-ban
pusztán azért, mert zászló volt valakinél, azt földretaposták,
2010-ben viszont magyar zászlót osztogattak a rendőrök. Bár zűrös
időszak előzte meg az 50. évfordulót, de az mégis felháborított,
hogy ilyen közönséges módon meggyalázták a társadalmat.
Gyalázat ért itt mindenkit. Akár jobb, akár baloldalinak
gondolta magát. És énszerintem különös gyalázat érte a
rendőrséget. A rendőrség nem erre hivatott, hiszen az a
szlogenjük, hogy szolgálunk és védünk! 2006-ban az a 8-9
egyenruhás, aki nekünk esett, nem hiszem, hogy magyar rendőr
volt, nem feltételezem.
Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a
magyar (5.oldal)
Kulcsár Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt
Háromszék megyei elnöke:
Ezzel a metódussal kívánunk érvényt szerezni az idén március
12-én megszervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN)
elfogadott határozatainak, és szeretnénk, ha a helyi testületek
nemcsak Háromszéken, de a Székelyföldön mindenütt megtennék
ezt a lépést. December 1-jén a románság nemzeti ünnepe
egyben munkaszüneti nap, és ha Románia demokratikus EU-s országként
viselkedik, akkor egyértelmű számomra, hogy a magyarság
nemzeti ünnepét is figyelembe veszi, és Székelyföldön
munkaszüneti nappá nyilvánítja. Jól tudjuk, ha egy magyar március
15-én dolgozni megy, vagy az iskolában tanul, akkor nem tud ünnepelni.
Fényben feredő kép
Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi c. művét
ismerteti Győri Béla
(7.oldal)
Hamisítatlan
székely mondat: „fényben feredő kép”. A regény főhőse,
Bódi festette a Boldogságosról, úgy, ahogy őt látta egy
jelenése során falujában. Hamisítatlan székely mondat. Miként
az efféle mondatokat százszor megízlelhettük székely útjainkon.
Amikor Korondon temették a híres cserepest, egy kora tavaszon,
akkor kérdezte a matuzsálemi korú öreg székely asszony a páromtól:
„Odaát megjött már a kikelet?” Az odaát Magyarország, a
kikelet pedig a tavasz. Örök ízű székely mondatok és szavak.
Mesebeszéd, hogy csinált nyelv. Szóról szóra így szólnak a
székelyek ma is. Vágjunk bele ebbe a meseregénybe. A gyereket
iskolába viszi az apja a városba. Csorja Péter kisfiát, Boldit
Csorja Boldizsárt íratja be az iskolába, ahol Korbuly Máté, a
reverendás igazgató fogadja az apát és a gyereket.
„–
Béhozám a fiamot – jelentette ki.
A
pap magához vonta a legénykét.
–
Hogy hívak?
–
Csorja Boldizsárnak.
–
Hát apádot?
–
Őt Pétörnek.
–
Szeretsz-é tanulni?
–
Eddig tudtam, amit más.
Erre
jól megnézte őt az igazgató.
–
Ejnye, ejnye tekergette a fejét. – Gyere csak közelebb. Két térde
közé béengedte a gyereket, s fejére téve nagy kezét, így szólt:
tanuld meg fiam, hogy nekem így felelj, ha kérdlek: igen,
igazgató úr; nem igazgató úr. Bódika elveresedett. Szabad
beszédjébe eleddig még soha senki belé nem kötött, és imé,
ez a nagy csutak ember már első szavával téringeti! De
valamint a sas a nagy hegyek felett, ő is átalnézett rögtön a
vén pap karikás fején.”
Álmaink csak most váltak valóra (9.oldal)
Interjú vitéz Fehárváry Istvánnal, a PEK
elnökével
Akkoriban
Bécs volt a világ ügynökeinek a központja. Az egyik barátomat,
akivel Magyarországon az ellenállást szerveztük, egy agent
provocateur kicsalta a bécsi Déli pályaudvarra, ahol már várták
a szovjet KGB-tisztek, és letartóztatták. Megkaptam a hírt, s
elindultam, hogy kiszabadítsam. Ekkor utcai harcra került sor,
hiszen pisztoly is volt nálam, de mivel az oroszok többen
voltak, elfogtak. Könnyelmű voltam, de tiszta a lelkiismeretem,
mert mindent meg akartam tenni barátom kiszabadításáért.
Megpróbáltam tőlük megszökni, de nem sikerült, ezért 72 órára
bezártak egy kis, fűtetlen zárkába. Csoda, hogy ezt túléltem
a nagy februári hidegben. A szovjet katonai bíróság húsz évre
ítélt el, mert abban az időben propagandaokokból felfüggesztették
a halálos ítéletek meghozatalát. Ezt követően átadtak a
magyar bíróságnak, és ott 16 évet kaptam. Előtte a Katpolhoz
vittek, ahol mint minden rabbal, velem is embertelenül bántak.
Családbarát munkahelyekre van szükség (10.oldal)
Székely Hajnalka, a NOE elnöke:
A francia példát szokták emlegetni,
ahol egy komplett családbarát adózási formát vezettek be.
Franciaországban ugyanis rájöttek, hogy csak a bevándorlás
miatt nem csökkent a népesség. Németországban és a skandináv
országokban is megkülönbözteti az adórendszer a
gyermekteleneket és gyermeket nevelőket. Magyarországon nagyon
magasak voltak az átlagkeresetre kivetett adók, így a mostani változás
nagy könnyebbséget jelent majd a családok számára. Tudni
kell, hogy a gyermeket nevelő családok alapvető fogyasztási
cikkekre költik jövedelmük jelentős részét. Tehát, ha a
családoknál több jövedelem marad, akkor azt az áfákon
keresztül visszakapja az állam, másrészt – reméljük –
minél több hazai vállalkozás, termelő által előállított
terméket vesznek meg a több gyermeket nevelők.
Rigoletto Újpesten (10.oldal)
Kiváló
művészek működtek közre az újpesti félszcenírozott előadáson.
Rigolettót Busa Tamás alakította, Csonka Zsuzsanna Gildát, a
herceget Daróczi Tamás, Sparafucile-t, a bérgyilkost Rácz István,
Gémes Katalin pedig Maddalénát. Közreműködött az Operaház
férfikara. Az újpesti Rigoletto előadása ragyogóan sikerült.
A hálás színházi közönség vastapssal jutalmazta a művészeket.
Érdemes az újpesti Rigoletto előadásról szólni, mert fontos
magyarországi jelenségről van szó. Az Operaházba nem fér be
mindenki. Oka lehet ennek a borsos jegyár, de egy sajátos
Budapest központúság is. Ezért lényeges vállalkozás Csonka
Zsuzsanna operaénekesnő módszere. Ez misszió a javából.
Akit nem részegít meg a siker
(11.oldal)
Beszélgetés Kovácsházi István operaénekessel
Tény,
hogy ezek a produkciók is pénzbe kerülnek, de még egyszer
mondom: ha nem neveljük ki a jövő közönségét, akkor az a színházak
csődjéhez vezethet. Magyarországon hajlamosak vagyunk rá, hogy
mindent az átkos anyagiakra fogjunk rá. Az Operaházban is volt
olyan vezetőség, amelynek tagjai fontosnak tartották az ifjúsági
előadásokat, de olyan is, amelyik nem. Szemléletváltásra van
szükség ebben a témában is. Nem hiszem, hogy az a legjobb
megoldás, ha úgy próbáljuk megszerettetni egy gyerekkel az
operát, hogy elvisszük a Varázsfuvolára.
A Seuso-kincs rejtélye
A Sotheby’s aukciósház elnöke a KGB ügynöke
volt (18.oldal)
1980-ban,
éppen 30 évvel ezelőtt, meggyilkoltak egy fiatalembert. Egy
leszerelés előtt álló sorkatonát. Bár gyanús lehetett
volna, hogy három nappal a leszerelése előtt miért lenne öngyilkos
valaki, de az akkori hatalom nem talált bűncselekményre utaló
nyomokat. Noha a nép tudni vélte, hogy három ember lábnyomát
rögzítették a Kőszárhegy melletti romos pincébe bemenet,
ahol a holttestet megtalálták, s kifele már csak kettőét.
Azután azt is sokan beszélték, hogy amatőr régész volt a
felakasztott katona, sőt többen látták az általa talált
kincsek egy részét is, amelyek leírása megegyezett a római
kori lelet egyes darabjaival, amelyeknek a honvéd halálával
nyoma veszett. Az áldozat Sümegh József, Polgárdi lakos volt,
Pápán katonáskodott. A Polgárdi- Szabadbattyán Kőszárhegy térségben
már 1878-ban éppen egy polgárdi lakos talált egy négylábú
edénytartót, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek, s a régészek
a Seuso kincs-készlet egy darabjának mondják. Sümegh Józsefen
kívül sokan foglalkoztak kincskereséssel, a meggyilkolt honvédnek
is volt társa, Kolonics György, aki szintén egy pincében végezte,
rejtélyes körülmények között, s rajtuk kívül még egy régészeti
ásatáson dolgozó ismerősük is gyilkosság áldozata lett.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
rendelje meg! Fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
