2010.10.29.
Ökológiai bomba ketyeg
Csíkszentdomokoson
A
magyarországi vörösiszap-tragédiát követően több Kárpát-medencei
zagytározó állapota keltette föl a sajtó figyelmét. A
Hargita megyei Balánbányán egy óriási zagytározó fekszik, a
terület élettelen, a víz és a talaj súlyosan szennyezett. A tározó
ökológiai veszélyt jelent a környéken élőkre. Erről kérdeztük
Barabás Alpárt, Csíkszentdomokos
alpolgármesterét.
– Ön 25 éven át építésztechnikusként
dolgozott a bányában. Menynyire volt anno jövedelmező a balánbányai
rézkitermelés?
– Egy kiegészítéssel kezdem: a sajtóban csak egy zagytározóról
beszéltek, de összesen négy van. Az kétségtelen, hogy az, ami
egy völgy elzárásával keletkezett, a legnagyobb veszélyfor-rás.
Maga a bánya soha nem volt annyira jövedelmező, mint amekkora
hangsúlyt fektettek rá az elmúlt érában. Sőt veszteségről
beszélhetünk. Ma meg azt is láthatjuk, hogy a kommunizmus
agresszív bányászata, az erőltetett iparosítás milyen szörnyű,
a környezetre káros jegyeket hagyott maga után. A bánya több
kárt okozott a környék lakóinak, mint amekkora hasznot hozott.
Az természetes, hogy rövid távon az itt élőknek jó volt a bánya,
mint munkahely-biztosító létesítmény – a „fénykorban”
több mint hatezren dolgoztak itt – de hosszú távon csak károkról
lehet beszélni.
– Balánbánya Románia egyik legnagyobb rézbányászati
központja volt. 2006-ban miért kellett a bányát bezárni?
– A bányának az 1990-es évektől egyre nagyobb volt a
vesztesége, így annyira lecsökkentették a termelést, hogy végül
a bezárás mellett döntöttek. Ez viszont a munkanélküliek számát
szaporította.
– Balánbánya szomszédos Csíkszentdomokossal?
– Balánbánya 1968-ig Szentdomokos része volt, sokan jöttek
ide az ország minden sarkából dolgozni. A bánya területe és
a tározók viszont Csíkszentdomokos területén fekszenek. A már
említett három tározót régóta nem használják, a veszélyesebbre,
a negyedikre csak 1975 után terítettek. Ide 10,2 millió köbméter
meddőt halmoztak fel, ezt, ha összehasonlítjuk a Magyarországon
elszabadult 700 000 köbméterrel, potenciális veszély a falura
nézve. Több méter iszappal lepné el a falut, ha itt valami történne.
A gát nem biztonságos, a meddő anyagából kiképezték a zárógátat,
ez pillanatnyilag nincs leföldelve, bármilyen nagyobb eső esetén
elindulhat.
– A bányát bezárták, de akkor ki a felelős
a zagytározó állapotáért?
– A román kormány, melynek a bezárásra kéne a pénzt
előállítani. A zagytározók felszámolása, a bányamaradványok
felszámolása az, ami a kormány feladata. Csak a negyedik, az
utoljára használt zagytározó ökologizálása hatvanhektáros
területet érintene és a teljes bezárási folyamat állítólag
több millió lejbe kerül. A vállalat felszámolás alatt áll
és a vezetésnek nincs anyagi lehetősége ilyen munkálatok elvégeztetésére.
– Polgármester úrral nagyobb esőzések
idején naponta ellenőrzik a gátat.
– Szükséges, hogy egy nagyobb katasztrófát megelőzzünk.
A ma is szivárgó bányavizeket az előírások szerint egy újonnan
létrehozandó kezelőállomás kellene hogy tisztítsa, a
jelenleg működő derítőállomás ugyanis még nem megfelelő.
Így az Olt ma is valamelyest szennyezett, Súlyosabb gond viszont
az örökös árvízveszély, mivel a bánya miatt az Olt medrébe
terelték át az egyik nagyhozamú patakot, a Lok patakát. A Lok
patak a hegy alatt folyik be az Oltba. Egy 15-30 köbméter/
secundumos vízhozam van átvettetve az Oltba, ami meghaladja a
meder kapacitását. Ez az egyik oka a gyakori domokosi árvizeknek,
annak, hogy házakat, pincéket önt el a víz, és ez a probléma
nem oldódott meg egyszerűen a bányabezárással. A vízügyi
igazgatóság kérte ugyan, hogy a bánya-felszámolási munkálatok
során, ha már a Lok patakát nem is lehet visszatéríteni, de növeljék
meg az Olt meder kapacitását, de ez ügyben nem történt még
előrelépés. Mi attól tartunk, hogy a gát mögött lévő vízgyűjtőterületen
lévő vízmennyiség, ha nem tud a tárnán keresztül átfolyni
az Oltba, akkor az iszap rázúdul a településünkre. Községünk
egy völgyben fekszik, így elég magas lenne az iszap lerakódása,
akár háromméteres is.
– Nem lehet felelősségre vonni azokat,
akik a patak ilyen módon történő elvezetését engedélyezték?
– Erről jogászokat kell kérdezni. Személyes véleményem:
már a tervezési fázisban elrontották az egészet. Teljesen másképpen
kellett volna megoldani a vízgyűjtő elvezetését.
– Önök mit tudnak tenni a hivatalban?
Kikhez fordulhatnak segítségért?
– A kormánynak többször jeleztük ezt a problémát.
Korodi Attila, volt környezetvédelmi miniszter fel is mérte a
balánbányai bezárt bánya helyzetét. Ő látta, hogy jelentős
a környezeti kockázat, mivel a zagytározók és a meddőhányók
nincsenek megfelelően karbantartva. Megoldatlan a csapadékvizek
elvezetése, a talajvíz további szennyezésének megelőzése,
illetve az klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló jelentős
esőzések katasztrófális károkat okozhatnak a zagytározókban
és a meddőhányókban is. Ezek miatt a Felcsíki-medence jelentős
környezeti kockázatnak lehet időnként kitéve. Ennek megelőzésére
halaszthatatlanul szükséges a kellő munkálatok haladéktalan
beindítása. Korodi tehát elismerte a veszélyt, de érdemi lépések
nem történtek. Korodi urat leváltották, és az utódja is tud
a veszélyről, de konkrétumokat ő sem tett. Arra gyanakszom,
hogy egyszerűen nincs pénz a bányabezárás költségeinek
fedezetére.
– Mennyire érzik magukat biztonságban a
falu lakói?
– Mindenki tudatában van annak, hogy mekkora veszélyt
jelent számunkra ez a meddőhányó. Tudják, hogy a le nem földelt
meddőhányók porát széthordja a szél, ami veszélyt jelent az
emberek egészségére, de az állatok sem szabadulnak meg tőle,
hiszen szétterül a legelőkön, majd ezt lelegelik az állatok,
innen bekerül a tejbe, és ha megisszuk, akkor az emberi
szervezetbe. Mindent beterít a salakanyag, esőzések után a
folyók vizét is beszennyezi, egyszóval folyamatosan veszélyezteti
a környéket és az itt élő embereket. A szél széthordja, az
emberek beszívják a levegővel, porlerakódást okoz a tüdőben
– ez a szilikózis kezdő fázisa.
– Konkrétan tud olyan esetről, hogy valaki
a meddőhányók porától betegedett meg?
– Hogyne: akik a bányában dolgoztak, azoknál előfordult
ilyen megbetegedés. Konkrét felmérést viszont ez ügyben nem készítettünk.
– Gondolom, hogy egy ilyen veszélyes körzetbe
nem is érkeznek új lakók.
– Új lakókról nem is lehet beszélni. Akik pedig hétvégi
házakat építenek, olyan területet szemelnek ki maguknak, mely
távol esik a zagytározótól.
– Beszéljünk egy kellemesebb témáról.
Amikor október 15-én hívtam önt, éppen egy futballmérkőzésre
készültek magyarországi vendégekkel. Kik látogatták meg a
falut?
– Több éves hagyomány, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő
Szolgálat egy olyan focimeccset rendez, amiben a magyar parlament
csapata a helyi, csíki elöljáróságok vezetőinek csapatával
mérkőzik meg. Itt volt nálunk Kövér László házelnök, Bánki
Erik és Papcsák Ferenc úr is – hogy csak néhány ismert
nevet említsek a „vendégcsapatból”. A vendégek másnap részt
vettek a Márton Áron Emlékház avatásán és az ehhez kapcsolódó
koszorúzáson is.
Medveczky Attila
|