2010.09.03.
Politikai performansz és külföldi szálak
A komolytalan
politizálás, a köztéri eseményekre épített és sajátos
alacsony színvonalú, de esetleg megbotránkoztató előadások
szervezése eredetileg a polgárpukkasztó, magukat többnyire
baloldaliként meghatározó csoportosulásokra volt jellemző a
90-es évekig. Nyugat-Európában az ezekkel a csoportokkal így-úgy
kapcsolatban álló robbantásoktól, emberrablástól, gyilkosságoktól
sem visszariadó valódi terrorcsoportokról rendre kiderült,
hogy valamilyen – többnyire szovjet – titkos-szolgálati támogatással
rendelkeztek.
A 90-es években
megjelentek a figyelmet magukra hasonló módszerekkel felhívni
igyekvő szélsőjobboldalinak titulált csoportok is. Közben
maga a szélsőjobboldali kifejezés oly mértékben használódott
el, hogy ezekre a zavaros ideológia alapon álló alkalmi társulásokra
inkább a vulgárjobboldali jelző illik.
Magyarországon az
első vulgárjobb csoportosulást Szabó Albert szervezte. Az
izraeli kapcsolatokkal és talán rokonsággal rendelkező ál-hungarista
kizárólagosan a botrány kedvéért szerepelt. Kiválóan
lehetett filmezni a lendülő karokat, a nyilaskeresztes párt
karszalagjával díszített jelmezeket. Szabóról kiderült az
izraeli kapcsolat, így fedett tevékenysége lényegében értelmetlenné
vált. Ausztráliába távozott, igaz, az MTV-székház ostroma környékén
hazatért.
Szabó
után Bácsfi Diána következett. Bácsfiban semmi félelemkeltő
sem volt, ugyanakkor kiválóan hozta a vulgárjobb performansz összes
elemét. Nyilaskereszt, karlendítés, Szálasi-ideológia. Bácsfi
azóta ezoteriával foglalkozik és a teljes érdektelenségbe süllyedt.
Mégis a náciveszély fenntartása a botrányszervezés lényegi
elemévé vált újabb és újabb szereplőkkel, újabb és újabb
botrányos eseménnyel.
2004. január 11-én
nagy feltűnést keltett, hogy a Tilos Rádió ellen tüntetők
izraeli zászlót égettek, miután a rádió egyik munkatársa a
2003. karácsony esti rádióadásban úgy fogalmazott, hogy
„kiirtanám az összes keresztényt”. Ma, az akkor a Tilos Rádiónak
otthont adó Kultiplex nevezetű intézmény vezetője a Jobbik
XII. kerületi képviselőjelöltje.
A botrányos események
egy idő után nem érték el a közönség ingerküszöbét, így
a szervezőknek egyre erőszakosabb előadásokat kellett produkálniuk.
Az MTV-székház
ostromát már annyiszor elemeztük, hogy most csak egyetlen
elemet érdemes kiemelni. Feltűnően nagy az egykori, vagy aktív
fegyveres testületi tagok száma az erőszakhullámot elindító
verekedők között. Többek között Csontos István, a Kato-nai
Biztonsági Hivatal beszervezettje, titkos munkatársa is részt
vesz az eseményekben, megbízásának megfelelően. Csakhogy a
magyar szolgálatok keresztül-kasul vannak külföldi szálakkal
fonva. Nehéz eldönteni, hogy ki dolgozik Moszkvának, ki
Washingtonnak és ki Tel-Avivnak.
Az erőszak megjelenése, vagy legalábbis annak lehetősége
már a 90-es évek végétől szerepel a szervezők tervében. Rózsa-Flores
Eduárd egy zsidó származású képzett katona, aki a délszláv
háborúban aktív szerepet játszott és akit ennek ürügyén
Kepes András műsorában piedesztára
emelt – ezzel egyben megteremtette ismertségét –
kapcsolatot épít ki a magyarországi radikális jobboldal eszméivel
szimpatizáló fiatalokkal. A labilisabbak közül a zavarokkal küzdő
Novák Elődöt találja meg. Rajta kívül mások is igyekeznek a
radikális jobbról a
vulgárjobb felé tolni az arra fogékonyakat, mégpedig az elodázhatatlan
erőszak szükségességének látszatérvével. Az akciók lényegi
áttörést nem hoztak, így komolyabb eszközöket kellet
bevetni.
2009 februárjában
ismeretlenek lövéseket adnak le a rendőrség Teve utcai székházára.
A nyomozás semmi érdemlegeset sem derít ki és egy idő után
nyilvánvalóvá válik, hogy valamiféle belső akcióról van szó.
Ezzel
nagyjából egy időben elkezdődtek az ún. romagyilkosságok. A
már említett Csontos István a KBH titkos kapcsolata, Kis Árpád,
a korábban Izraelben egy kibucban élő és dolgozó fiatalember,
valamint társuk – a gyanú szerint – példátlan gyilkosságsorozatot
követnek el.
Laborc Sándor távozik
az NBH éléről. Laborcot komoly nemzetközi rosszallás mellett
még 2007-ben emeli a titkosszolgálat élére Gyurcsány. Nem
sokkal később megalakulhat a Magyar Gárda, és a Jobbik Balóné
Morvai Krisztina arcával és elsősorban kapcsolataival elindul
felfelé. Az erőszak kiteljesedésekor a Jobbik jelentős – és
feltehetőleg Moszkva irányából érkező – anyagi forrásokat
felemésztő kampány eredményeként jól szerepel az EP-választásokon.
A Jobbik folytatja, bár egyre lanyhuló intenzitással az utcai
performanszokat és az erőszakos csoportokkal kapcsolatait
fenntartja, miközben hangvétele szelídül. A parlamentbe jutással
a magyar vulgárjobb szervezői ugyanazzal a dilemmával szembesülnek,
mint egykoron a KGB nyugat-európai rezidensei. Baader-Meinhof
csoport, vagy zöldmozgalom Daniel Cohn-Bendittel?
czyba
|