2010.09.08.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
36. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Mi áll a magyar pénzválság mögött? (2.oldal)
A hitelezési
folyamat elején az árfolyamok állandósultak, biztonságosnak látszott
az ügylet, a polgárok tömött sorokban nyomultak a bankok ügyfélablakai
felé, s a hitelből megvették az autót, a lakást, elkezdték
az építkezést. Aztán jött a válság, bedőlt a Lehmann and
Lehmann amerikai biztosítóintézet és a magyar állam, akkori
kormánya jóvoltából a fizetésképtelenség Tajgetosza elé
került, és a forint természetesen meggyengült minden valutához
képest. A törlesztési részletek húsz, harminc, negyven, sőt
még több százalékkal is megemelkedtek. Az egymilliónyi
hitelfelvevő, majdnem egymillió család komoly bajba került. A
bankok pedig, anélkül, hogy a legkisebb erőfeszítést is tették
volna érte, szép summákhoz jutottak. Ezt azonban most már akár
előtörténetnek is tekinthetjük. Most, már ami Magyarországot
és a valutahitelezést és különösen a svájci frankot illeti,
sokkal drámaibb a helyzet. A svájci frankot ugyanis valakik vagy
valamely intézmények olyan magasságba emelték, aminek nincs reális
alapja, amely tisztán spekulációs magasság. A legtöbb magyar
adós svájci frankban vette fel kölcsönét, mert kezdetben
annak volt a legalacsonyabb a kamata. Azok, akik ezt a
viszonylatot ebbe a képtelen magasságba varázsolták, tudják
ezt. Nemcsak ügyeletes figyelőik, ügynökeik, akik az egész
magyar életet ellenőrzik, hanem maga a Nemzeti Bank is közölte
velük ezt a tényt, és a hitelező külföldi tulajdonú
bankokban is nyilván van ez tartva. Fel lehet tehát tételezni,
hogy az egész svájci frankemelkedési botrány szervezett, és
nem mellékesen a magyar devizahitelesek és rajtuk keresztül a
magyar állam, az új magyar kormány ellen irányul. Ez az új
magyar rendszer, a nemzeti együttműködés rendszere ellen,
annak megdöntésére vagy meggyengítése érdekében indított háború.
Amikor az ember kimondja, nem is hiszi el, annyira képtelen.
(Nyilvánvaló, hogy ez az állítás magával hozza a összeesküvés-elmélet
vádját. Sebaj! Ettől még lehet igaz.)
Az újpogányok
Beszélgetés Osztie Zoltánnal, a Keresztény
Értelmiségi Szövetség elnökével, a Budapest Belvárosi
Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosával
(Győri Béla, 4.oldal)
Megnyugtatok
mindenkit; nincs nagy bajban a katolikus egyház. Ugyanis az egyház
nemcsak ezekben a dekadens jóléti társadalmakban van jelen,
hanem a világ minden pontján. A katolikus egyház mindig is virágzott.
Ha nem itt, a világ másik pontján. Ne aggódjanak az egyház
miatt. Kíváncsi lennék, hogy akik a leginkább mocskolják a
papságot, közöttük, arányszámban, mennyi a torzulás egyénileg
vagy közösségileg? Ne feledjük, mit követtek el, milyen szörnyű
pusztítást végeztek – talán ezek a körök és elődeik –
a katolikusok között, a papság ellen. Annak ellenére, még
mindig összehasonlíthatatlan a katolikus papság erkölcsi tartásában
azokkal a körökkel, akik ellene a támadást vezénylik.
Csak egy biztos: a bizonytalanság
(5.oldal)
Interjú Szigeti Lászlóval, a Magyar Koalíció
Pártja (MKP) oktatási és kulturális alelnökével
Érdekes
jelenség a politikában, hogy a parlamenti választások után,
mikor mind a két említett szlovák párt kormányerő lett, megváltozott
a véleményük, s úgy gondolják, nincs szükség ezen törvény
módosítására, illetve megszüntetésére. Részben tarthatnak
szavazóbázisuk csökkenésétől, másrészt köztudott, hogy a
Kereszténydemokrata Mozgalom esetenként hajlamos a Slota és
Fico féle nemzeti húrok pengetésére.
A szennyes háború
Szvetlana Alekszijevics: Fiúk cinkkoporsóban
c. könyvét Győri Béla
ismerteti (7.oldal)
Hiába
hallgatott és hiába hazudott a szovjet sajtó, a halottak száma
nőttön nőtt Afganisztánban. Meghaltak a megszállók, és
meghaltak az afgánok. „A repülőtéren ismerős filmoperatőrökbe
botlottunk. Egy »fekete tulipán« berakodását filmezték. Fel
sem pillantva mondják, hogy a halottakat régi katonai egyenruhába
öltöztetik, lovaglónadrágot húznak rájuk, olykor pedig ruhátlanul
teszik a koporsóba őket, mert előfordul, hogy ebből az
egyenruhából sincs elég. Ócska deszkák, rozsdás szögek…
„Hűtőházba vitték az új halottakat… Mintha romlott
vaddisznóhússzag terjengene…” Ki hisz majd nekem, ha erről
írok?” A katonák láb nélkül, kéz nélkül, maláriával és
más szörnyű betegségekkel szivárogtak haza az Unióba, s
ezzel párhuzamosan a hatalmas országot elöntötték a hírek,
mi van Afganisztánban. És az ország elfordult ettől a háborútól,
elfordult a hősiességtől, és bizalmatlanul nézte az afgánokat,
a dicsőséges szovjet katonákat. „A malária mindmáig ráz…
A minap fogat húzattam… Kihúzták az elsőt, a másodikat… A
fájdalomtól megeredt a nyelvem… A fogorvosnő rám nézett…
Szinte undorodva… »A szája teli van vérrel, ő meg beszél…«
Arra gondoltam, hogy most már soha többé nem lehetek őszinte,
hisz mindenki ezt gondolja rólunk: a szájuk teli van vérrel, ők
meg még beszélnek…”
Recsk után 60 évvel (9.oldal)
Idén,
szeptember 25-én tartja a Recski Emlékparkban éves megemlékezését
a Recski Szövetség. A megemlékezésnek nyomatékot ad, hogy 60
évvel ezelőtt nyitották meg a recski büntetőtábort. Az évforduló
kapcsán v. Krasznay Bélával, a Recski Szövetség országos elnökével,
nyugállományú honvéd ezredessel beszélgetett Medveczky
Attila.
Kereszténységről, magyarságról
Beszélgetés Páter Bátor Botonddal, a
Magyar Pálos Rend tartományfőnökével (9.oldal)
Én
azt látom, hogy van egy világot behálózó vallási áramlat,
amit összefoglalóan az új korszakban New Age-nek szoktak
nevezni, ami olyan vallási szinkretizmus, aminek a célja, hogy
egy olyan általános világvallást hozzanak létre, amibe minden
belefér, a szubjektum, a szubjektív vallási nézetek helyet
foglalhatnak akár egy közösségi csoportban is, ha ők is
tudnak alkalmazkodni ehhez a nagyon is toleráns vallási irányzathoz.
Toleránsnak tűnik, de abban a pillanatban, amikor megjelenik egy
történelmi tradicionális egyház, azzal szemben semmiféle
toleranciát nem mutat. Az, hogy ez a vallási világ mennyiben épül
vallási alapokra, mennyire igyekszik eddig megszokott és tudományos
módszereket figyelembe venni, vagy mennyiben alternatív, ez változó,
éppen ezért érzem úgy, hogy ártalmas, mert egységes célt
szolgál, legalábbis azt nevez meg, de hihetetlen megosztást
csinál a társadalomban.
A székely szabadság szimbóluma (10.oldal)
Márton Zoltánt, a Marosszéki Székely Tanács
titkárát, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatóját kérdezi
Medveczky Attila
A
székely lobogó körüli feszültség is pont az erőviszonyokból
adódik, hiszen összesen 7 RMDSZ-es és 6 MPP-és tanácsos ül a
községházában. Tehát eggyel több szavazatuk van a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójának, és ezt érvényesítik
is azzal, hogy szinte az összes MPP-s javaslatot elvetik. A
Magyar Polgári Párt szorgalmazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT)
2008-as ajánlása, kérése értelmében a székely szimbólumok
használatát, a helyi RMDSZ viszont tartózkodott ebben a kérdésben.
Tehát mielőtt kitűzték volna a székely lobogót a községháza
homlokzatára, a tanácsban felvetették ezt a kérést. Még az
önkormányzati ciklus elején az MPP frakciója ajándékozott az
önkormányzati hivatalnak egy székely zászlót azzal a kéréssel,
hogy kerüljön a megfelelő helyre. Nemhogy a megfelelő helyre
nem került, de nyom nélkül eltűnt. Mivel az MPP-frakció ismételt
kérésére a zászló nem került ki a községházára, az
RMDSZ-esek tartózkodását a polgáriak a vélemény hiányának
vették, s úgy döntöttek, hogy ők, akiknek határozott álláspontjuk
van ebben a kérdésben, felteszik a székely lobogót oda, ahová
gondolták. Nem követtek el ezzel semmilyen törvénytelenséget.
Románia törvényei ugyanis megszabják, hogy a lobogókat milyen
sorrendben lehet kitűzni a román nemzeti és az EU-s zászló
mellé.
Bronzba öntött hőseink
Interjú Győrfi Lajos szobrászművésszel
(11.oldal)
Apámnak
a II. világháború idején az oroszok elvitték a lovait, s életveszélyesen
megfenyegették. Ugyanez történt 1956-ban. Tehát nem mertek
ezekről az eseményekről beszélni. Az 56-os pesti srác munkát
Pongrátz Gergelytől kaptam, az engedélyezést pedig az Országgyűlés
akkori alelnökasszonya, G. Nagyné Maczó Ágnes intézte. A
szobor nyolc nap alatt készült el, de Horn Gyula fegyveresei
kezdetben mégsem engedték, hogy az alkotást bevigyük a térre.
Végül a tömeg nyomására engedtek. Emlékszem egy nyomozóra,
aki azt mondta nekem: „vigyázzon, mert megjegyeztem az arcát”.
Erre azt feleltem: „inkább maga vigyázzon, mert én a magáét
le is tudom rajzolni.” Valóban, ma is emlékszem az arcára. A
már említett felvidéki Szent István-szobor mellett ez volt az,
aminél kordont álltak a magyarellenes hatalom emberei.
Szőcs Zoltán: Jönni fog?
(15.oldal)
Hát
akkor milyen kilátásaink lehetnek nekünk? Egy dúsgazdag
„Nyugat-Magyarország” testvéri támogatása, eurómilliárdok,
átfogó tervek, valódi és aktív politikai akarat nélkül?
Mifelénk a rendszerváltozást kizárólag saját erőből –
(magyarul: pénz nélkül) – kellett volna megvalósítania az
enervált Antallnak, az óvatoskodó Borossnak, a pufajkás
Hornnak, a D-209-es Medgyessynek, a személyiségi problémákkal
küszködő Gyurcsánynak és szívbéli kebelbarátjának, a
libatolvaj Bajnainak. Orbánt a végére hagytam, nem akarom bántani,
mert most ő van ringben, és csak nemrég kezdődött a valódi
megmérettetése. Sok menet vár még rá, legyünk hozzá türelmesek.
És valójában a türelem az, amire inteni szeretne ez az írás,
mert bármily kényszerű és megalázó is, de tudomásul kell
vennünk, hogy egy rossz értelemben vett átmeneti korban élünk,
és a jelek szerint ez még egy darabig így is marad. A gazdag,
erős, elszánt, szervezett Németország részleges kudarca, amit
nemzete újraegyesítése után elszenvedett, a tény, hogy húsz
évvel a projekt megkezdését követően még mindig nem volt képes
megszabadítani az érintett tartományokat a kommunista –
szellemi és anyagi – pusztítás cunamijától, mert a
bolsevizmustól való elszakadás sokkal nehezebbnek, költségesebbnek
és problematikusabbnak bizonyult, mint azt bárki is vélte
volna.
A felelősség elkenése
(16.oldal)
Gulyás
Gergely (Fidesz) vezetésével, az emberi jogi bizottság keretében
működő, a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén
az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben
elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság meghallgatja
az akkori rendőri vezetőket. A meghallgatások a példátlan
eseményeket kiváltó folyamatok megismerésének fontos állomásai
lehetnének, ha két párt nem szabotálná a bizottság munkáját.
Az MSZP kijelentette, hogy az albizottság működése
politikailag illegitim. Valószínűleg ők sem tudják, hogy ez
mit jelent, mindenesetre erre hivatkozva nem jelennek meg a
bizottság ülésein. A Balóné Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy
Tamás alkotta meghitt páros teljesen más módszerrel teszi
lehetetlenné a tényleges feltárást. A hisztérikus kirohanásokkal
és odamondogatásokkal tarkított előadás kettős célt szolgál:
egyrészt magukra akarják vonni a figyelmet, így az egész elszámoltatást
saját sikerként beállítani, holott ahhoz lényegében semmi közük.
Valójában az egészet a Fidesz kezdeményezte és viszi végig,
nyilván nem mellékesen azért, mert az egyik képviselőjüket súlyosan
bántalmazták. Másrészt a meghallgatottak pocskondiázásával
a nagyközönséget elfordítani az ügytől, esetleg még némi
sajnálatot is kicsiholni: nézd szegényt, hogy támadják, pedig
csak parancsot teljesített. A kérdés, hogy vajon a jogászpárosnak
miért érdeke az ügy elbulvárosítása.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az
újságárusoknál!
Vagy fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|