vissza a főoldalra

 2010.09.03. 

„Szerbia vonja vissza a Koszovó-határozatot!”

Szerbia úgy tudna legkönnyebben kompromisszumra jutni az Európai Unióval, ha visszavonná az ENSZ-nek benyújtott Koszovó-határozatát, nyilatkozta augusztus 31-én William Hague brit külügyminiszter Belgrádban. Véleménye szerint nem tenne jót Szerbiának, ha kudarcot vallana az ENSZ Közgyűlése előtt, de az sem javítana az EU-val kapcsolatos viszonyán, ha megszerezné a többséget a New York-i szavazás során.

 A brit külügyminiszter Szerbiába érkezése előtt a brit és a szerb lapok is arról cikkeztek, hogy Hague azért fogadta el Belgrád meghívását, hogy nyomást gyakoroljon a Koszovó-határozat visszavonása érdekében. William Hague nem tagadta a feltételezéseket, ugyanis, mint kifejtette, a Koszovó-határozat visszavonásának kérdése annak a tárgyalássorozatnak a része, amellyel azt szeretnék elérni, hogy Szerbia kezdje meg az előrehaladást.

 – Ennél sokkal jelentősebb kérdés az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok uniós jövője. Azt szeretném elérni, hogy a polgárok – és itt a diplomáciára is gondolok – értsék meg, hogy Nagy-Britannia továbbra is következetesen kitart az EU bővítése mellett, valamint támogatja Szerbia azon erőfeszítését, hogy saját népe mellet más népeket is az unióba vezessen. Mindennek függvényében sokkal kézenfekvőbb az EU-val közösen kidolgozni egy olyan határozatot, amelyet az ENSZ Közgyűlése elé kívánnak terjeszteni – fejtette ki a brit külügyminiszter.

 Szavai szerint két megoldási lehetőség létezik, vagy vissza kell vonni a jelenlegi határozatot, vagy pedig egyezségre kell jutni az EU tagországaival a határozatot illetőleg. Koszovó és Szerbia európai perspektívájának és integrációjának érdekében pedig a brit külügyminiszter fontosnak tartja, hogy praktikus módszert találjanak az együttműködés fellendítésére.

 – Ha Szerbia elutasítja a határozat visszavonását, nehéz helyzetbe fog kerülni, ugyanis nehezebben fog kompromisszumra jutni. Gondolják csak át, az EU 22 tagországa, vagyis az unió 80 százaléka elismerte Koszovó függetlenségét. Ugyanígy járt el az Európa Tanács (nem EU-s intézmény, a szerk. megj.) 70, és az EBESZ 60 százaléka. A szemben állás ezekkel az országokkal csak komplikálni fogja az eseményeket – vélekedett Hague.

 A brit külügyminiszterrel elsőként Boris Tadićállamfő tárgyalt, aki biztosította az angol diplomatát arról, hogy Szerbia kész kompromisszumra jutni a határozattal kapcsolatban, de nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

 – Egyedül Koszovó függetlenségének elismerésénél nem ismerünk kompromisszumot – szögezte le a beszélgetésben Tadić.

 A brit külügyminiszternek elmondta azt is, hogy Szerbia számít az EU segítségére a koszovói probléma megoldásában, valamint egyetért abban is, miszerint ezt Prishtina és Belgrád párbeszédével kell megtenni.

 Hague és Ivica Dačićbelügyminiszter is ugyanerről bizonyosodott meg. Egyetértésre jutottak a diplomaták azzal kapcsolatban, hogy pillanatnyilag a régió békéjének és stabilitásának megőrzése a legfontosabb. A tárgyalás során szóba került a szigetországi vízumkötelezettség kérdése is.

 Vuk Jeremić szerb külügyminiszter és William Hague brit külügyminiszter nem értett egyet Koszovó-ügyben. A szerb külügyminiszter kiemelte, hogy a határozat visszavonása Szerbia számára nem opció, azonban Belgrád kész mindenkivel tárgyalni, még az EU-val is, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben támogassák a Koszovó-határozatot.

 A brit külügyminiszter találkozott még Mirko Cvetković kormányfővel,Božidar Đelić kormányalelnökkel és Dragan Šutanovacvédelmi miniszterrel is.

 William Hague csupán néhány nappal később érkezett Szerbiába, mint kollégája Guido Westerwelle német külügyminiszter, aki azon a véleményen volt, hogy a Koszovó-határozatot össze kell hangolni az EU álláspontjaival, és az ügyet nem New York-ban, hanem Brüsszelben kell megvitatni. A belgrádi egyetem rektorátusán tartott pódiumbeszélgetésben részt vevő Westerwelle arra is rámutatott, hogy megbékélés csak akkor érhető el, ha Belgrád elfogadja a realitást; márpedig – amint a Nemzetközi Bíróság (ICJ) szakvéleményezése is megerősítette – Koszovó függetlensége realitás, Délkelet-Európa térképe körvonalazódott és véglegesnek tekinthető.

 A német külügyminiszter után Belgrád újból lazított a Koszovóban alkalmazott fogásán, ugyanis Boris Tadić államfő azt üzente az EU-nak, hogy hajlandó Brüsszelben és Washingtonban a Koszovó-határozat módosítási javaslatairól tárgyalni.

 Annak ellenére, hogy a brit külügyminiszter a szerb államfő kabinetjének nyomatékos lobbizása eredményeként érkezett meg Belgrádba, a politikai elemzők nem vártak sok jót Hague-től. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményezése után a brit külügyminiszter arra bátorította az elszakadást eddig el nem ismerő országokat, hogy változtassanak álláspontjukon, hiszen Koszovó az elmúlt két és fél évben független államként működött.

(Forrás: Magyar Szó)