2010.09.17.
Az újpogányok
Beszélgetés
Osztie Zoltánnal, a Keresztény Értelmiségi Szövetség elnökével,
a Budapest Belvárosi
Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosával
– A múlt heti Népszabadság megemlíti az Ön nevét.
Arról volt szó, hogy hogyan működik az újpogányság
Magyarországon, ez milyen veszélyeket rejteget, illetve alapvetően
ez a jelenség keresztényellenes jelenség-e.
– Kezembe adták, olvastam ezt a cikket. Először is
tisztáznunk kell, hogy mit értünk újpogányságon. Nagyon
sokszor beszélünk valamiről, csak azt nem tudjuk, hogy miről
pontosan. Ha világosan látjuk a jelentését, az értelmét, és
a mögötte lévő gondolatot vagy ideológiát, akkor tudunk ítéletet
mondani. Az újpogányság azért válik annyira közkeletűvé,
mert a nemzeti önbecsülésünk hiánya miatt vonzó minden olyan
törekvés, ami a magyar gyökereket keresi, a magyar identitást
erősíti. Ezeket újra felfedezni, ebből táplálkozni jó. A törekvés
természetesen helyes és mögé nekünk is oda kell állnunk. Láttuk
a jubileumi esztendő ünneplései alkalmával, hogy hogyan emelte
föl a fejét a magyar nemzet jelentős része és fedezte föl újra
a gyökereit, akár lokálpatrióta szemlélettel a falvakban. De
mit is jelent az újpogányság? Azt, hogy ezt az igényt fölhasználva
manipulál. Manipulatív szándékú ideológia, amely nagyon sok
ponton támad. Szervezett, jól strukturált támadás több irányból
a keresztény és a magyar önbecsülés, önértékelés ellen.
Ezért emeli fel a szavát az egyház is ez ellen a törekvés
ellen, mert tudjuk, hogy éppen a keresztény kultúrát kell tönkretenni,
kikezdeni alapjaiban ahhoz, hogy egy új rendszer, egy új világrend
és annak urai érvényesíthessék a hatalmukat itt, de nemcsak
Magyarországon, hanem szerte a jóléti társadalmakban, illetve
a keresztény hatalmakkal rendelkező országokban. Milyen a támadás
iránya? Először is vallási, ezért sem hallgathatunk ebben az
ügyben. Érdekesen jelenik meg ez térben is, hiszen éppen
azokon a katolikus zarándokhelyeken, kegyhelyeken erőteljes ez a
tevékenység, amely számunkra is fontos. Ilyen a Pilis. A csúsztatás
nyilvánvaló a Népszabadság-cikkben, hiszen amikor a Pilist említi,
le-gendáról beszél, azt mondja, hogy a legenda szerint az
egyetlen magyar alapítású rend középpontja a Pilis. De nem
legendáról van szó, hanem történelmi tényekről. Valóban a
Pi-lisben élő remeték, jelesen Özséb hozta létre ezt a
magyar alapítású szerzetes közösséget, a pálosokat. A csúsztatás
mutatja a szándékot. A keresztény önértelmezés mindig is történelmi
alapokra helyezkedett, a történelmi tényekre hivatkozott,
Istennek a történelemben művelt csodáira, érettünk. Nyilvánvalóan
a nemzeti önbecsülésünk se épülhet föl máshonnan, vagy másra,
csakis a magyar nemzet, a magyar történelem életének fontos
eseményeire. A második támadási felület a nemzeti irány, az
önbecsülésünk iránya. Figyelmen kívül hagyja Szent István
művét, azt, hogy a magyar keresztény államiság, merthogy a
magyar állam gyökereiben keresztény akár tetszik, akár nem,
Szent István műveire nyúlik vissza. Azok a történelminek,
illetve tudományosnak tűnő állítások, hogy Jézus valójában
gyökereiben magyar volt és nem zsidó, kereszténység elleni és
a magyar nemzet elleni támadás is. Ráadásul mellé társul egy
antiszemita irány is, amely támadás a zsidóság ellen
visszahull a mi fejünkre. Ebből származik az a következtetés,
lám a magyar antiszemita, rasszista. Ez nem igaz, történelmietlen,
ki tudja, ennek az eredete mely körökből származik. Sokirányú
ez a támadás. Világosan látni lehet a szándékát: keresztény
és magyarellenes.
– Ez a balliberális sajtó által reklámozott, szélsőjobboldalt
játszó, nemzet és keresztényellenes irányzat, a marginális
Jobbikban érhető leginkább tetten.
– Igen, de hadd mondjak erre valamit. Nem biztos, hogy az
ideológia az alkalmazótól ered. Jó lenne világosan látni,
honnan származik-e támadás. Hiszen, az elmúlt időszak
tapasztalatai alapján elmondhatjuk: az egyik legszélsőségesebb
párt az SZDSZ volt. De a radikálisan szélsőséges baloldalról
se feledkezzünk el. Ezért nem mutatkozik meg világosan, hogy
honnan származnak az újpogány támadások.
– Az SZDSZ mindent le akart rombolni, ami keresztény.
Büntetlenül tetemcafatról beszélhettek Szent István jobbja
kapcsán, és Kis János, az SZDSZ első elnöke, svájcisapkának
merte nevezni a Szent Koronát.
– Ez rasszista cinizmus.
– Egyértelmű, bár én jobbikos körökből sokszor
hallottam Szent Istvánt hasonló kocsmai stílusban gyalázni.
– Éppen ezért az a meggyőződésem, ezt támasztja alá
ön is, hogy ezek gyökereikben összeérnek. Ezt kell világosan
látnunk, egy egy politikai párt, vagy pártok tevékenységét
tekintve is. Akár az újpogányságot akár egyéb más eredetű
megnyilatkozásaikat vizsgáljuk, le kell vonnunk a következtetést
is, ezek bizony gyökereikben összeérnek. Lényegük a keresztény-
és magyarellenesség.
– A katolikus egyház, Róma, a Népszabadság célkeresztjében
van. Fáradhatatlan az állítólagos pedofil papokról, valamint
a katolikus egyház ha-nyatlásáról szóló legendák terjesztésében.
– Itt válik nyilvánvalóvá, hogy honnan származnak a támadások.
Megnyugtatok mindenkit; nincs nagy bajban a katolikus egyház.
Ugyanis az egyház nemcsak ezekben a dekadens jóléti társadalmakban
van jelen, hanem a világ minden pontján. A katolikus egyház
mindig is virágzott. Ha nem itt, a világ másik pontján. Ne aggódjanak
az egyház miatt. Kíváncsi lennék, hogy akik a leginkább
mocskolják a papságot, közöttük, arányszámban, mennyi a
torzulás egyénileg vagy közösségileg? Ne feledjük, mit követtek
el, milyen szörnyű pusztítást végeztek – talán ezek a körök
és elődeik – a katolikusok között, a papság ellen. Annak
ellenére, még mindig összehasonlíthatatlan a katolikus papság
erkölcsi tartásában azokkal a körökkel, akik ellene a támadást
vezénylik.
– Jó adag tájékozatlanság, ismeretanyag-hiány játszik
szerepet abban, hogy az újpogányság teret nyert.
– Jézus szava szerint, aki egyszer az eke szarvára tette
a kezét, az ne tekintgessen hátra. Pontosan ez illik erre a történelmietlen
támadássorozatra, amivel foglalkozunk most. Azok számára, akik
jó szándékkal közelednének és valóban a magyar identitásukat
akarják megerősíteni, a gyökereiket felfedezni, de tájékozatlanok,
azok számára kell segítséget nyújtanunk, és a magyar Keresztény
Értelmiségi Szövetség ezt tette, amikor elindította a több
mint száz előadásából álló sorozatát az ország tizenhét
központi városában. Az előadás mottója: Keresztény gyökerek
és a boldog magyar élet. Idézem az esztergomi bíboros mondatát:
A kard szerezte meg, de a kereszt tartotta meg e hazát. Ebben az
előadássorozatban az egyes témákat a téma élvonalában lévő
szakember tartja, ezzel segítünk abban, hogy helyes történelmi
ismeretekre tudjuk építeni a magunk véleményét és ítéletét.
– A korábban emlegetett, valójában képzetlen,
nemzetellenes kreatúrák sajnos új parlamenti pártként, a
bentlévő eszdéeszes-emeszpét erősítve hangoztathatják, hogy
a katolikus egyház Szent Korona-ellenes és támadja a magyar
szimbólumokat.
– Ez részükről
nyilvánvaló rágalom. Rendkívül szükségesnek tartjuk és
nagy az elvárásunk azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány
mindenképpen a Szent Korona-tanra épüljön. Ez biztosítja azt,
hogy a magyar történelem ezeréves múltja és gyökere töretlen
folytonosságban bontakozzon tovább és fejlődjék, nyilván a történelem
nem rekedhet meg, de hogy szerves fejlődés menjen végbe a
jogalkotásban, a törvényalkotásban, az nélkülözhetetlenül
szükséges. Ilyen mértékben tartjuk fontosnak a Szent Koronát
és a Szent Korona-tant, természetesen a szent jelzőt mi vesszük
a leginkább komolyan.
Győri Béla
|