vissza a főoldalra

 2010.09.22. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 38. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Miért penészedik mangalicaszalonnám? (2.oldal)

Figyelmeztetést kaptam édes páromtól, hogy lent, a tárolóhelyen penészedik két oldal füstölt mangalicaszalonnám. Lehatolva a helyszínre megállapítottam, hogy a hír igaz. Egyben az okát is felfedeztem. A két szép oldalszalonna között, teljesen érthetetlenül és indokolatlanul, egy 2001-ben kiadott bordó, papírkötésű könyv feküdt. Angol címe: „Anti-semitic discourse in Hungary in 2001” , ami magyarul „Antiszemita közbeszéd Magyarországon 2001-ben”. Nyilvánvaló, hogy ettől penészedik a szalonnám. A penészt szakszerűen eltávolítottam – szalonnát nehezen dob ki az ember –, a penészedés okozóját pedig magamhoz vettem. Annak idején, még mint a MIÉP országgyűlési frakciójának vezetője, olvastam én a benne foglalt dolgozatokat, de azóta kimászott a fejemből ez a szerves életben lám penészkeltő al közbeszéd. Pedig a múlt héten, amikor a Joav Blum- Sukoró ügyet tárgyaltam, eszembe juthatott volna. Erőt vettem magamon és újra elolvastam a rólam szóló részt. (Az egész könyvet át kellett futnom, magam és munkatársaim, Győri, Szőcs mindegyik cikkben előfordulunk – anti-semitic közbeszélőként). Most pedig kivonatosan azért adom közre, több más, a könyvben foglalt dokumentummal együtt a telek-plaza-ingatlanfejlesztés tárgykörében akkor tett megállapításaimat és a könyv szerzőinek vádjait, mert a Sukoró-ügy fényében, meg a Fradi mai botrányában is igazolódik kilenc évvel ezelőtti állításom és az akkori MIÉP minden megszólalása.

A könyv módszere az idézéssel történő megvádolás. A könyv szerzői (a Szövetség Fiai) azt hiszik, sőt azt állítják, hogy a mi szövegeink önmagukért beszélnek, ezért elég idézni őket, hogy a feljelentést a világ „haladó” közvéleményéhez és a magyar vádhatóságokhoz addig is, amíg azok magyarként működnek, és nem veszi át őket egy felsőbb izraeli fok, meg lehessen tenni. Minden szöveget, amelyben előfordul a „zsidó” szó, vagy egy mondatrészben olyan megfogalmazást gyanítanak a szerzők, amelyben „kódolt antiszemitizmus”-t lehet tetten érni, a „B’nai B’rith Első Budapesti Közösség” hatágú elfogultságával a nyugati világ közvéleménye elé tárnak, hogy az ítéletet az hozza meg. S ez az ítélet nem lehet más, mint ami a római arénában földön fekvő gladiátornak jutott: „recipe ferrum.” Először a Fradi-ügyet veszem elő. 2001-ben a Fotex egyik főrészvényese, Békesi László üzlettársa, Várszegi Gábor bejelentette, hogy a Fotex megvásárolja a Ferencváros labdarúgó-szakosztályát. Az ügyet a volt pénzügyminiszter is pártolta. Az egyensúly mögé bújtatott népnyúzó megszorítások apostola, a Fotex elnöke, a milliárdos Várszegi Gáborral együtt akkor már az MTK-nak tulajdonosa volt. Az ügyletet éppen ez tette bizarrá. Egy kézben a két ősi rivális, társadalmi értelemben ellenség. Várszegi, aki korábban a „San Franciscó-i magyar maffia” bizonyos ügyletei miatt a tengeren túl a hatóságokkal is összeütközésbe került, senkit nem töltött el bizakodással a Fradi jövőjét illetően, de a tisztelt úr származása révén az erős sajtóvédelmet élvező személyek körébe tartozott. Ezért az ügy társadalmi, politikai, nemzetpolitikai hátterét tilos volt vizsgálni. Így tehát nem Békesi-Várszegi és a Fotex, nem is az MTK kapott védelmet, hanem a háttér, egy, a magyar társadalom életébe történő erőszakos beavatkozás. Puszta üzletként kellett kezelni, s aki nem így tett, antiszemita lett.

 Interjú Felföldi Zoltánnal, Lakitelek polgármesterjelöltjével (Fidesz-Nemzeti Fórum) (4.oldal, Medveczky Attila)

– Régebben azt nyilatkozta, hogy a Pató Páloknak kedvez az uniós csatlakozás. Visszatekintve az elmúlt évekre, beigazolódott ez az állítása?

– Arra gondoltam, hogy az Európai Unió egy nagy szőnyeg, ami alá az összes problémánkat besöpörjük, ahelyett, hogy szembenéznénk velük és megpróbálnánk megoldani azokat. Mindig azt a kérdést tesszük föl, hogy mit vár el az Unió, és nem azt, hogy mi lenne a jó megoldás. Pedig az Unió az esetek többségében nem vár el semmit, csak éppen hivatkozási alapként szolgál ahhoz, hogy ne kelljen gondolkodni. Ebben az értelemben az uniós támogatások is sok kárt okoznak: ismét beleestünk abba hibába, hogy elhittük, van egy amerikai nagybácsi, aki majd ad pénzt, és ezzel a problémáink is megoldódnak. Nos, nincsen amerikai nagybácsi, csak magunkra számíthatunk.

– Mit üzen a türelmetlenkedőknek, azoknak, akik azt gondolták, hogy a nemzeti oldal győzelme esetén nyárra már itt lesz a Kánaán?

– Azt, hogy nem lesz itt. Mai helyzetünket nem a 2002 óta eltelt idő, hanem az 1526 óta eltelt idő eseményei határozzák meg. 500 évet nehéz fölülírni.

 Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szatmári tájegységében, az Erdőháton, a Túr-folyó mellett található település. A település Kölcse, Szatmárcseke, Tiszakóród, és Kömörő által közrefogott Szatmári Tiszahát területén helyezkedik el. Lapunk Lakatosné Sira Magdolna országgyűlési képviselőt, a parlament Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagját, a település polgármesterét kérdezte. (5.oldal, Medveczky Attila)

–Még nem vagyunk, de törekszünk arra, hogy önellátóak legyünk. Nem csak az élelmiszerellátás területén, hanem fontos célunk, hogy néhány éven belül megvalósítjuk a falu energiafüggetlenségét. Tehát nem lennénk kiszolgáltatottak a nagy áramszolgáltatóknak. Ezt egyrészt az általunk megtermelt élelmiszeralapanyagok (gyümölcsfagallyak stb.), hulladékából kívánjuk megoldani, ezen a téren fűtési energiát szeretnénk nyerni. Másrészt a település idegenforgalmi adottsága – a vízimalom – eddig csak a turistákat vonzotta hozzánk, viszont energiaellátás szempontjából holt tőkének bizonyult. A vízimalom is képes villamosenergiát termelni. Ez még nem elég, ezért az önkormányzati fejlesztéseknél arra törekszünk a vállalkozókkal összhangban, hogy megújuló energiaforrásokat – pl. napelemes tetőcserepeket – alkalmazzunk.

 A jólét mindenféle kötöttség eltörléséből keletkezik (1.)

Jean Sévillia: Az értelmiség terrorizmusa c. könyvének ismertetése (első rész) (Győri Béla, 7.oldal)

Azt olvasom ebben a rendkívül izgalmas és meghökkentő könyvben, hogy az értelmiség terrorizmusa Franciaországban „ötven éve tart. Párizsban néhány tucat ember adja meg a hangnemet. Műsorokban beszélgetnek, cikkeket publikálnak, könyveket írnak, egyetemen oktatnak, vitákban szólalnak fel, petíciókat írnak alá, együtt ebédelnek. Nem úgy, mint Brell dalában: ezek az emberek, uram, gondolkodnak. Másokért gondolkodnak. Minden ideológiát magukévá tesznek. 1945-ben azt hirdették, hogy a Szovjetunió maga a paradicsom, és Sztalin dicsőségét zengő verseket írogattak. 1960-ban azt gondolták, hogy a gyarmati rendszer felbomlása csodásan megoldja a tengeren túli népek gondjait. 1965-ben Fidel Castro, Hosi Minh és Mao jogos harcát üdvözölték. 1968- ban azt hangoztatták, hogy a jólét a mindenféle kötöttség eltörléséből keletkezik. 1975-ben Pol Pot kambodzsai hatalomátvételétől voltak elragadtatva. 1981-ben azt hitték, hogy a sötétségből a fénybe léptek. 1985-ben támogatták, hogy Franciaország megnyissa határait a világ összes menekültje előtt. 1992-ben meg voltak győződve arról, hogy a nemzetállamnak vége, és hogy a Maastrichti Szerződés Európája új korszakot nyit meg az emberiség történetében. 1999-ben kijelentették, hogy a család és az erkölcs elavult fogalom.” Ez a francia értelmiségi elit. A Gloire ékessége. Most meg Franciaország az európai viták középpontjába került, mert a szabadon járható Európa egyik tagállamának polgárait – jelesül a cigányokat – úgy kivágta ebből a szép országból, hogy a lábuk sem érte a földet.

 A művészek biztonsága a legfontosabb

Interjú Horváth Ádámmal, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosával (9.oldal)

– Ha már szóba került Harangozó úr neve: ő azt nyilatkozta, hogy még augusztusban tízmillió forintos visszaélésre bukkant. Megosztotta önnel ezt az információt?

– Tudok erről a dologról és ezt ki is fogjuk vizsgálni. Elégedjen meg még most ennyivel: itt a házban érdekes dolgok zajlanak, de időre van szükségünk azok pontos kivizsgálásához.

– Tehát több szerződés van a kezében, de van, akinek egy sincs, és úgy megy el próbálni.

– Ennek az az oka, hogy a fenntartó minisztérium visszatartotta egyrészt a főigazgató aláírási jogát – az utóbbi feloldását már kérvényeztük –, másrészt a kifizetéseket is zárolták. A szerződések már elő vannak készítve.

– Arról is hallottam, hogy több művésznek nem fizették ki a múlt évadban lezajlott fellépését.

– Ez így van, én sem kaptam meg a májusjúniusi fellépéseimért járó fizetést.

– Önnek az átvilágítás után javaslatot kell tennie arra a közjogi szervezeti formára, amely biztosítja az intézmény leghatékonyabb működését. Milyen szervezeti formák jöhetnek szóba?

– Fennmaradhat a jelenlegi költségvetési, de szóba jöhet egy gazdasági társasági forma is. Mindez attól függ, hogy melyik az, amely a leggazdaságosabb, és egyben legmegfelelőbb a színháznak. Ezen kívül el kell dönteni: az Erkel Színház az Operaházhoz tartozzon-e? A legfontosabb, hogy az intézményt kiszolgáló művészek kellő biztonságban végezhessék a munkájukat.

 A Nemzeti Fórum Egyesület szeptember 11-én tartotta V. Országos Gyűlését. A rendezvényen felszólalt Kiss Melinda Jászszentlászló polgármesterjelöltje, aki a Fidesz- KDNP-Nemzeti Fórum Egyesület közös jelöltjelként indul a település vezetéséért. (Interjú, 15.oldal)

 BEMUTATKOZNAK A MIÉP JELÖLTJEI- ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK, 2010

 Aponyi Tibor, Kaba: Kabára ismét ipart kell hozni, illetve fel kell támasztani a mezőgazdaságot, mert ez új lendületet adna a városnak. Ami a mezőgazdaságot illeti, tudni kell, hogy errefelé kitűnő, 30-35 aranykoronás földek vannak. Ragyogó a termőtalaj, 120 mázsa kukorica terem hektáronként, ha az időjárás is megfelelő! Környékünkön 530 hektár állami földtulajdon van, amely második kárpótlásra lett kiírva, de nem lett belőle semmi. Ezt – de legalábbis egy részét – olyan fiataloknak kellene adni, akik szívesen gazdálkodnának.

 Lehóczky Tamásné, Bodrogkeresztúr: Az iskolánkat már régen fel kellett volna újítani, ám érdekes és furcsa módon erre nincs pályázat, csak a bekebelező nagy intézményeknek, akik aztán kényük, kedvük szerint osztják el a pályázati lehetőségeket egymás között. De még így is szép a mi falunk, és egyre szebb. Még nyolcosztályos iskolánk is van, s ezt óriási eredményként értékeljük. Még akkor is, ha az életünk évről-évre nehezebb… Ez az év különösen, mert az úgynevezett ÖNHIKI – vagyis az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések pályázata – a tizede sem lett a tavalyinak, ami már szinte katasztrófaközeli állapotot jelent az önkormányzatnak. Ez most már tényleg csak vegetálás.

 Ismétlésben bízva

Farkas Lajos Zalaszántó MIÉP-es polgármestere: Szerencsére az elmúlt négy évben több fontos eredmény is gazdagította Zalaszántót. Megvalósult végre a hegyi kápolnához vezető út évtizedek óta halogatott felújítása. Miközben a kistérség több településén sajnálatos módon megszűnt az általános iskola, Zalaszántón nemcsak megmenteni sikerült az alapfokú oktatási intézményt, de jelentős fejlesztések is megvalósultak az elmúlt négy esztendőben. Kiépült egy számítógépes szaktanterem, felújításra került a szociális helyiség. Nyílászáró-cserét is végeztettünk, amelytől a fűtési költségek jelentős visszaesését remélhetjük. Régóta szükséges volt már a vizesblokk felújítása, amire szintén sor került.

 A MIÉP egyik igazi fellegvárának számít a kedves kis bihari község, Báránd. Kikerülhetetlen, ha az ember Székelyföld felé veszi az irányt, hiszen a fő közlekedési út áthalad a településen. A kiváló mezőgazdasági területen fekvő Bárándon ezúttal két képviselőjelöltet állított a MIÉP, amelynek színeiben ezúttal Baranyai Árpád és a Budaházy Áron méreti meg magát.

 A tehetőseknek befektetést, a dolgozóknak munkahelyet

Nagykerekiben az a Megyesi Károly indul a MIÉP színeiben, aki már a tavaszi országgyűlési választások alkalmával is sikeresen összegyűjtötte a szükséges ajánlószelvény- mennyiséget a berettyóújfalui választási körzetben.

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik városában, Emődön létrejött az, amelyre országos szinten is nagy szükség lenne: a teljes nemzeti összefogás. Egymást támogatva indul ugyanis a Fidesz, a KDNP, a Nemzeti Fórum és a MIÉP. A nemzeti radikális párt színeiben Vass József és Barna Zsolt igyekszik mandátumot szerezni az önkormányzati választásokon.

 Zalkod egy festői fekvésű zsákfalu Sárospatak közelében, a viszonylagos elzártság minden előnyével és hátrányával. Ebben a községben indul MIÉP-es képviselőjelöltként Zsignár István.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy: fizessen rá elő!

info@magyraforum.hu