vissza a főoldalra

 2010.09.17. 

A felelősség elkenése

Gulyás Gergely (Fidesz) vezetésével, az emberi jogi bizottság keretében működő, a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság meghallgatja az akkori rendőri vezetőket. A meghallgatások a példátlan eseményeket kiváltó folyamatok megismerésének fontos állomásai lehetnének, ha két párt nem szabotálná a bizottság munkáját.

Az MSZP kijelentette, hogy az albizottság működése politikailag illegitim. Valószínűleg ők sem tudják, hogy ez mit jelent, mindenesetre erre hivatkozva nem jelennek meg a bizottság ülésein.

A Balóné Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás alkotta meghitt páros teljesen más módszerrel teszi lehetetlenné a tényleges feltárást. A hisztérikus kirohanásokkal és odamondogatásokkal tarkított előadás kettős célt szolgál: egyrészt magukra akarják vonni a figyelmet, így az egész elszámoltatást saját sikerként beállítani, holott ahhoz lényegében semmi közük. Valójában az egészet a Fidesz kezdeményezte és viszi végig, nyilván nem mellékesen azért, mert az egyik képviselőjüket súlyosan bántalmazták. Másrészt a meghallgatottak pocskondiázásával a nagyközönséget elfordítani az ügytől, esetleg még némi sajnálatot is kicsiholni: nézd szegényt, hogy támadják, pedig csak parancsot teljesített.

A kérdés, hogy vajon a jogászpárosnak miért érdeke az ügy elbulvárosítása. 

2006-ban Gyurcsány feltehetőleg szándékosan kiszivárogtatott beszéde után tüntetéssorozat indult a Kossuth téren. A tömegben természetesen ott voltak a polgári titkosszolgálatok emberei és ma már tudjuk, hogy a katonai titkosszolgálat is képviseltette magát, ha mással nem, is de Csontos úrral biztosan, aki most a romagyilkosságok miatt van előzetesben.

Az NBH vezetője akkor Galambos Lajos volt. Az NBH biztosan rendelkezett információkkal esetleges erőszakos csoportokról, biztosan tudtak Toroczkaiék tervéről, hiszen Toroczkait már 2000-ben is kockázatos kapcsolatokkal rendelkező személynek tartották. A Kossuth téren és a Készenléti rendőrség néhány kilométerre lévő központjában rendelkezésre állt az a rendőri erő, mellyel az MTV-székházat meg lehetett volna védeni, az erőszakoskodókat pedig kiemelni. A rendőri vezetők egyöntetűen arról számoltak be, hogy semmilyen érdemi információt sem kaptak az esetleges erőszakos csoportokról, így az egész esemény felkészületlenül érte őket. Az ügyben érezhető, hogy valakik a rendőrség hatékony működését szándékosan megakadályozták, vagy lassították, ezzel lehetőséget teremtettek, hogy a provokátorok átvegyék az irányítást.

Galambos Lajos nemcsak az NBH vezetője volt, hanem az Egymásért Egy-másért alapítvány kuratóriumi tagja is . Csakhogy az anyjától elszakított török-magyar kisfiú, Mehmet Károly hazahozatalával ismertté vált Egy-másért Alapítvány vezetőjét, Földesi-Szabó László egykori rendőrt milliárdos csempészéssel és csalással gyanúsította meg a pénzügyőrség, a szervezetről pedig kiderült, hogy egy aktív és egy korábbi NBH-munkatárs is részt vett a tevékenységében. Balóné Morvai Krisztina, mint a Mehmet Karcsika ügyben intézkedő jogász került kapcsolatba a gyanús társasággal. Morvai közéleti ismertsége ekkor kezdődött. A Mehmet Karcsika ügy feltupírozásában oroszlánrésze volt, még Törökország Európai Uniós csatlakozásának magyar támogatását is ettől akarta függővé tenni. Török lapok arról írtak, hogy Morvai a magyar sajtóban nagy befolyással rendelkező Baló György felesége, és így kerülhetett egy családi ügy nemcsak a médiába, hanem diplomáciai szintre is.

A kapcsolat tehát kétségtelenül megvan Morvai és az NBH egykori vezetője között. Galambos később kénytelen volt lemondani részben az Egy-másért ügy miatt is. A 2006. október 23-i brutális rendőri fellépés aztán tovább növelte a jogvédő Balóné Morvai K. ismertségét. Ekkor már látszólag Gaudi-Nagy Tamással közösen védték az ártatlanul letartóztatott, megalázott és összevert emberek jogait. Valójában politikai tőkét próbáltak kovácsolni a 2006-os eseményekből és az egymáshoz gyengéd érzelmi szállal is kapcsolódó jogászpáros megvetette lábát a magyar politikai közéletben.

Most a bizottsági meghallgatásokon is egyfajta felelősség-szétterítésre törekednek. A rendőri vezetés számonkérése természetesen jogos, csakhogy a valódi kormányzati és azon belül a személyi felelősség megállapítása nem eshet áldozatul holmi szereplésvágynak és esetleges más érdekeknek. Miközben az akkori rendőri vezetést gyakran jogosan támadják, Szilvásy György kijelentette, hogy egyszerűen nem megy el  a meghallgatásra.

czyba