|
 2011.04.13.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
15. száma!
A tartalomból:
Csurka István : Történelemhamisítás
Cellainformációk (2.oldal)
Határozat
születik: a pásztorok despota államát, államait, mind a
hortobágyit, mind a kozák csernozjom környékit, mind pedig a
beduinok fölöttit meg kell szüntetni. Beduiniában rendszerváltást
kell előidézni. A feladatot a cellainformációt gyűjtő központ
kapja meg. Észak-Afrika országaiban dominóelven működő
forradalmakat kell előidézni, amelyek nyugati demokráciát
akarnak a despota rendszerek helyébe, anélkül, hogy a legcsekélyebb
fogalmuk volna a nyugati demokrácia mibenlétéről és a rájuk
váró következményekről, ha a forradalom sikeres lesz. Netán.
Mert a Világbank, mint tudjuk, nem szeret kívülről
beleavatkozni. Pláne fegyverrel. A Világbank csak a demokrácia
védelmében, esetlegesen a terjesztésében érdekelt és csak
azokat a despotákat távolítja el, akik útjában állnak a saját
beduin népük demokráciaigényének és aprítják azt.
Rendszerváltást csakis a demokráciáért, mégpedig a nyugati,
liberális New York Times demokráciáért foganatosítanak. Ha
aztán egy-két állam ott a környéken destabilizálódik, hát
Istenem, mindennek ára van. Az ember soha nem volt ennyire
kiszolgáltatott, mint a cellainformáció korában, azaz most. Az
ember soha nem volt ennyire ellenőrizve. A globalizmus valamennyiünket
egy cellába zárt, miközben akármibe belecsettelhetünk és belénk
is akárki belénkcsettelhet. Már régen nem a rendőrség, az ávó,
a csendőrség ellenőriz bennünket, hanem a cellainformáció,
amit nem tudjuk, ki kezel. A puszta fia rab.
80 éves az esztergomi ferences gimnázium
Interjú P. Tokár Jánossal, az intézmény
igazgatójával (4.oldal)
–
Több helyen olvasni, hogy hazaszeretetre is nevelik a diákokat.
Ezt lehet direkt módon művelni?
–
Igen, azzal, hogy tiszteletben tartjuk a nemzet, az ország jelképeit.
A magyar történelmet úgy tanítjuk, hogy a diák szeresse meg
és tudjon benne a későbbiekben tájékozódni. Úgy tanítjuk,
hogy nemzetünk hőseit – társadalmi rangtól függetlenül –
tanulónk ismerje és becsülje meg, s ha más ország diákjaival
találkozik, fel tudja sorolni értékeinket, a hungarikumokat. Az
a célunk, hogy tanítványaink vegyenek részt azokon az ünnepségeken,
melyek fontos történelmi eseményeket elevenítenek föl. Minél
több olyan magyar költeményt ismerjenek, melyek a hazaszeretet
érzését erősítik bennük. Ismerkedjenek meg olyan mai magyar
államférfiakkal, politikusokkal – ebből a célból több
rendezvényt tartunk –, akik a nemzet érdekeit képesek
megfogalmazni és annak mentén politizálnak. Az is a hazafias
nevelés része, hogy diákjainkat osztálykirándulások keretében
elvisszük az elcsatolt területekre. Megismerik egy-egy elszakított
országrész táji, építészeti, művészeti emlékeit, és találkoznak
ottani magyar gyerekekkel, barátságok is születnek.
CSUKÁS ISTVÁN 75
Mesehősök derűből és napsugárból (5.oldal)
(Borbély
László írása)
„Egymillió
gyermeket neveltem fel” – jegyezte meg egyszer tréfálkozva
Csukás István író, költő, és ebben nincs semmi túlzás,
hiszen mára ennél sokkal többre tehető azoknak a száma,
akiknek fontos és örömteli gyermekkori élménye az alkotó
mesevilágával való találkozás. Szerencsésnek mondhatom
magam, hogy boldog gyermekéveim egybeesnek a hazai meseirodalom
egyik aranykorának számító időszakkal. A meseírás a
hatvanas évektől egzisztenciális kérdést jelentett, ez volt
az a terület, ahol a pártállam által ellehetetlenített vagy
száműzött írók és költők otthonra leltek. Nagynevű szerzők
törték a fejüket korgó gyomorral, egy-egy szimpla mellett a
Hungária Kávéházban vagy másutt a gyerekeknek szóló történeteken.
Interjú Steindl Balázzsal, az esztergomi
Fidesz-KDNP frakció vezetőjével (9.oldal)
Amikor
8-án elindult a zarándoklat, lehetett látni, kik is állnak a
polgármester asszony mögött. Láthattuk Láposi Elzát, a Népszava
lapigazgatóját, aki a város MSZP-s önkormányzati képviselője
volt. De a résztvevők között ott volt Nyíri Attila MSZP-s és
egy jobbikos jelenlegi önkormányzati képviselő, no meg azok az
emberek, akik évek óta támadják a Fideszt és az előző
ciklus városvezetését.
Beszélgetés Fehér László klarinétművésszel,
a PPKE Vitéz János kara docensével (10.oldal)
Amikor
már elég sok műfajt kipróbáltam és sejteni lehetett, hogy
megváltozik a politikai rendszer, a Hazafias Népfront esztergomi
bizottsága felkért, hogy játsszak tárogatón egyik Szent István-napon.
Abban az időben még nem volt tárogatóm, hanem szopránszaxofonnal
játszottam népi lejtéssel és előadási móddal a szívhez szóló
magyar nótákat, népdalokat. 2001-ben pedig az akkori képviselőtestület
egyhangúlag döntött úgy, hogy minden nap a békediktátum aláírásának
időpontjában, tehát 16.30-kor, szólaljon meg a tárogató
Esztergomban. Ez a Szent Tamás-hegy kápolnának tornyából történik,
ahonnan a legjobban terjed a szívhez szóló tárogató bársonyos,mélabús
hangja.
Taroltak a szekszárdiak (12.oldal)
Tizenhárom
magyar bor kapott érmet, köztük négy aranyat a Monde Selection
2011-es nemzetközi borversenyen, amelyen a hazai borászatok közül
ezúttal is a szekszárdiak szerepeltek a legjobban. A brüsszeli
minőség-ellenőrző intézet honlapján közzétett adatok
szerint az imrehegyi Béla Borászati Kft. 2009-es Imrehegyi Nektár
nevű édes borát, a szekszárdi Bodri Pincészet 2008-as
cabernet franc-ját, a szekszárdi Fritz Borház 2008-as évjáratú
pinot noirját, valamint a szintén szekszárdi Mészáros Borház
2007-es cabernet franc-ját díjazták aranyéremmel. Az egyik
aranyérmes bor készítőjét, a Bodri Pincészet ügyvezetőjét, dr. Bodri István urat arra kértük,
hogy mutassa be a díjnyertes nedűt és a pincészetet, ami több
annál, hiszen bormúzeumot is működtetnek.
Néppárt az autonómiáért (12.oldal)
Összegyűlt
a Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírás
– olvashattuk az erdely.ma honlapon. – Ezt a 25 ezer aláírást
önök le is ellenőrizték? – kérdeztem Toró
T. Tibortól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökétől.
Szőcs Zoltán: Húsvét előtt, kereszténység
után (15.oldal)
Bolond
lyukból bolond szél fúj, és ezt a bolond lyukat jó negyven éve
így nevezik: USA. Még öt évvel ezelőtt olvastam a Magyar
Nemzetben Molnár Tamás egy figyelmeztetését: - „Véleményem
szerint az európaiak teljesen hibásan gondolják együttműködésnek
az Amerika – Európa kapcsolat alapját. Azt hiszik, hogy megismétlődik
ugyanaz, ami már megtörtént az első és második világháború
kirobbanása után. Európa azt hiszi, hogy ha valami nagy baj érné,
akkor Amerika most is megvédené.” (MN 2006. jún. 3.). Ezt követően
a professzor kifejti, hogy Európában nem szövetségest lát az
USA, hanem egy mindennap jelentéktelenebbé váló, „már felszámolt
riválist”. Aztán kifejti azt is, hogy ezen buzgólkodás mentén,
az Egyesült Államok diplomáciája miért áll teljes vállszélességgel
a szabad demokrata párt mögött. (Ez utóbbi párt, a Spitz-Ságvári-hagyományoknak
megfelelően – („32 nevem volt” – tavaly nevet váltott.)
Kereszténység még nem is volt, csupán közeli bekövetkezésének
hírét – a názáreti Jézus megszületését - neszelték meg
Heródes papjai, mikor már megtörtént az első véres keresztényüldözés:
„apró szentek”. Aztán a kereszténység első századai a
keresztényüldözés századai lettek. Csakhogy érdekes módon,
ezekben a kezdeti időkben – egy kétezeréves folyamat első
400 éve tekinthető kezdeti időnek – az üldözés sokkal inkább
erősítette és acélozta az evangéliumokban hívők hitét,
egyházaik létét, semmint gyengítette volna.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
