|
 2011.04.20.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
16. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Történelemhamisítás
A farizeusok és az Alkotmány (2.oldal)
A
magyarságon való bosszúállás és a magyarság fölötti
hatalommal való visszaélés a rendszerváltás utáni húsz évből
tizenkettőben, a Horn-kormány alatt és a nyolcéves Gyurcsány-
korszakban is folytatódott. S azok, akik a bűnös nép fogalmát
most visszahozzák, a magyarság saját hazájában való másodrendűségének
korszakait szeretnék folytatni. Most az arcába vágni az alkotmányozó
többségnek, pusztán azért, mert a szabályosan, törvényesen,
alkotmányosan megszerzett felhatalmazása birtokában alkotmányozni
merészel, s ezzel az új alkotmánnyal olyan magyar Magyarországot
igyekszik teremteni, amelyben ennek a holokauszt-filozófusi körnek
egynémely ma is élvezett kivételezettsége csorbul, az
egyenesen Kun Béla-i magyarellenesség. Illetve Rákosi–Gerőben
pácolt ávós bosszúállás. Nem kell, hogy a holokausztemlékünnepélyeken
hangozzék el ez a magyarellenes vád, elég, ha párhuzamosan az
MSZP –SZDSZ szervezésében lezajló tüntetéseken Izrael védőhatalmi
zászlaját magasra tartó emberek vonulnak Pesten, és az
ugyanezen kör által fenntartott, teleírt sajtóban jelenik meg
a zsigeri magyarellenesség. Az ötvenhatvanéves beidegződés
automatikusan összeköti a támadást az emlékezéssel és az
emlékezésre késztetéssel. Ez együtt a történelemhamisítás.
Nem kényszerülünk külső banki támogatásra
(4.oldal)
Interjú dr. Molnár Attilával, Komárom polgármesterével
Komárom
viszonylag kedvező anyagi helyzetben van. Nincs hiteltartozásunk,
nem kényszerülünk külső banki támogatások igénybevételére.
Az előző városvezetés azonban nem tulajdonított különösebb
jelentőséget a helyi vállalkozások támogatásának. Mi
azonban felismertük ennek fontosságát. A pazarló gazdálkodást
racionális pénzügyi döntésekkel megállítottuk. Elzártuk a
pénzcsapokat. Ennek köszönhető, hogy az ilyen jellegű támogatásokra
is többet tudunk fordítani, mint az elmúlt években bármikor.
Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de engedje meg, hogy itt
elmondjam. Ugyanennek a pénzügypolitikának köszönhető, hogy
városunkban idén egyetlen fillérrel sem emeltük meg a közüzemi
díjakat. Azt hiszem ez országos szinten is szinte egyedülálló.
A muzsikustársadalom a cigányság arisztokráciája
(4.oldal)
Tehetséges
fiatal cigányprímások, világhírű cigányzenekarok, énekesek
és táncosok léptek színpadra a fővárosban pénteken a Cigányvarázs
– Tavaszi hangok című jótékonysági gálaesten a Stefánia
Kulturális Központban, amelynek célja a hazai cigány kultúra
és művészet sokszínűségének bemutatása mellett a vörösiszap-károsultak
közé tartozó két család megsegítése volt. A rendezvényről
Raduly Józsefet, a Művészeti-Oktatási-Kulturális Közéleti
Alapítvány elnökét, fővárosi képviselőt (Fidesz–KDNP),
az est fő szervezőjét kérdeztük.
Minden idegszálával szülőföldjéhez kötődött
(5.oldal)
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester írása
a 200 évvel ezelőtt született Liszt Ferencről
Liszt
zenéje együtt lélegzett a szabadságharccal, majd annak leverésével.
A magyar szabadság zenei névjegyét, a Rákóczi-indulót ő is
feldolgozza, félelmetes szikla-keménységgel. A szabadságharc
idején lelkesítő roham-indulókat írt. Nem valószínű, hogy
ezek eljutottak volna a harcoló seregekhez, de a zseni haza iránti
alázata lelket öntött a honfitársakba. (Az aránylag
ismeretlen zenei anyagot a múlt század ’50- es éveinek nem
egy divatos zeneszerzője felhasználta „saját” mozgalmi
indulójának megalkotására. A „Dózsa népe, állj közénk,
hisz itt a helyed”, és az „Egy a jelszónk, tartós béke”
dallamainak – bármilyen abszurd is – Liszt a megálmodója.)
Minden
idők legmegrázóbb gyászzenéjét komponálta Liszt, amikor gróf
Batthyány Lajos kivégzésének hírét meghallotta, a
Funerailles-t. A sötéten izzó drámai vonulat és a megdicsőülést,
vigasztalást sugárzó téma kíséri a mártír miniszterelnököt
és az aradi vértanúkat a halhatatlanság pantheonja felé. (A
zongoradarab Farkas Ferenc által meghangszerelt változatát is
gyakran játsszák.)
Ments meg, Uram, a hazug ajaktól
Szedő Dénes összes művei (I.) –Győri Béla
könyvismertetője (7.oldal)
Szedő
Dénes 1950 után a szerzetesek sorsára jutott. Pécsről Kecskemétre
szállították az ávósok, majd hányódott országon át.
Borsos Miklósék segítettek neki életben maradni. Ők adták
meg számára a létezés anyagi feltételeit. Majd keresett munkát,
de nem talált, volt egyházmegyés pap is, nem sokáig, mert a
magányos papi életet, ami a világi papok sorsa, nehezen
viselte. Végül a Pasaréti úti ferences rendház mellett egy
kis szobához jutott, ott élt, ott fordított, és ott írt.
Sokat szólt nagy barátjáról, példaképéről, a szentről,
Assisi Szent Ferencről. Szent Ferenc ünnepére írta:
„Ferencet
fényár övezi, a többi égi
szent
között: rajta a Krisztus sebei
ragyognak
mindenek fölött.
Apostoloknak
odafenn megosztja
örömét:
apostol módra lelkesen –
hordta
szegénység bélyegét.”
Szent
Ferencről írt verset Dénes atya, de a saját sorsát írta meg.
MKP-KONGRESSZUS–NAGYMEGYER
A Magyar Fórum szerkesztőségének tudósítása
a Magyar Koalíció Pártja nagymegyeri kongresszusáról
(Tudósítások a helyszínről, interjúk,
fotók) (9., 12., 18.oldal)
Április
16-án Nagymegyeren tartotta tisztújító kongresszusát a Magyar
Koalíció Pártja (MKP). A küldöttek ismét bizalmat szavaztak
Berényi Józsefnek az országos elnöki tisztségben, illetve Bárdos
Gyulának, mint az MKP Országos Tanácsa elnökének. Az MKP
szakmai alelnökei: Farkas Iván - gazdaság, régiófejlesztés,
Őry Péter – önkormányzat, Szigeti László - oktatás, kultúra,
Németh Gabriella - szociális ügyek, család, egészségügy,
Miklós László - mezőgazdaság, környezetvédelem. Elnökségi
tagok: Csáky Pál (Pozsony megye), Hájos Zoltán (Nagyszombat
megye), Stubendek László (Nyitra megye), Auxt Ferenc (Besztercebánya
megye), Csúsz Péter (Besztercebánya megye), Mihók Gábor
(Kassa megye), Papp Andrea (Kassa megye). Az Európai Parlamentből
Mészáros Alajos is tagja az MKP Országos Elnökségének.
Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa, a
dunaszerdahelyi járás küldöttje: A
kormány által irányított vállalkozási lehetőségeket direkt
nem a magyarok által lakott területekre viszik. Az a kötelességünk,
hogy erre felhívjuk a figyelmet, hiszen a Dél-Szlovákiában élő
magyarok ugyanúgy adófizető állampolgárai az országnak, mint
a nyugaton, vagy északon élő szlovákok, ezért jogosan várjuk
el: ne diszkrimináljanak bennünket!
Berényi József, az MKP újraválasztott elnöke:
A párt stratégiai programjában
is megjelenik az autonómia. Tehát nem mond igazat az, aki azt
szajkózza, nincs ennek a pártnak autonómiakoncepciója. Ahogy a
zárszóban megfogalmaztam, el kell érni, hogy a felvidéki
magyarok ezt a célkitűzést felvállalják, azonosuljanak vele,
s ne higgyenek azoknak, akik az autonómia gondolatát valamilyen
extrém, radikális, országot szétverő ideának titulálják.
Nagyon sajnálom, hogy nem minden magyar politikus vállalja föl
ezt a küzdelmet, sőt beáll azok sorába, akik azt mondják, ez
egy extrém megoldás. A mi feladatunk most, hogy az autonómiához
megszerezzük a felvidéki magyarok többségének támogatását.
Csáky Pál, az MKP elnökségének tagja: A
tét: a nemzeti politizálás Szlovákiában. Látjuk, hogy akik
elmentek tőlünk, azok nem ezt teszik, hanem a Most-Hídban
szapulják Magyarországot, és a felvidéki magyar tudatba a
szlovák látásmódot akarják belevinni. Ez szégyenletes. Ezért
nekünk alternatívát kell felmutatni a magyar politikára, közéletre,
jövőre vonatkozólag. Ha ezt következetesen tudjuk csinálni,
akkor visszajönnek hozzánk. S éppen ezért nem akartam azt,
hogy azt mondják rólam: Csáky Pál a posztokat nézte. Nekem a
párt volt elnökeként példát kell mutatnom, hogy elsődlegesen
a szlovákiai magyar közösség jövője a fontos, s nem a pártbeli
posztok.
Beszélgetés Paulovics László festőművésszel
(10.oldal)
–
A szatmárnémeti Szentlélek-templomban pedig az oltárképet és
a stációkat festettem meg. Nem különállva a passió állomásait,
hanem egy képen belül ábrázoltam ezeket, úgy, hogy római számmal
jeleztem, melyik stáció hol látható. A kereszt alatt állók
mind szatmárnémetiek, s a két katonának 20. századi acélsisakja
van. Ezzel azt is sugallom, hogy várunk mi is egy feltámadásra.
–
Erdély magyarjainak ez sokszor sikerült. A falurombolás után
is.
–
Ezt a kegyetlen, irtózatos akciót is megfestettem, igaz, már
kint az NSZK-ban. Elképesztő, hogy a nyugatiaknak fogalmuk sem
volt arról, mi is zajlik Romániában. Ők látták a mosolygós,
a nyugati államfőkkel parolázó népvezért, akiről azt híresztelték,
hogy különutas politikát folytat. De képeimmel a szatmárnémeti
arcokat, épületeket, a székely tájakat is közelebb vittem a külhoni
közönségemhez.
Kullancspártok (20.oldal)
A
kullancspártok versenyében a Magyar Szocialista Párt
visszaesett a második helyre. Az első helyet egy minden eddiginél
kullancsabb párt, a Jobbik szerezte meg. Bizonyítandó fenti állításunkat,
nézzük meg a kullancstermészet három kirívó esetét az elmúlt
hetek eseményeiből. Tétényi Éva esztergomi polgármester
meglehetősen önreklámozó akcióra ragadtatta magát. Gyalog
vitte Esztergomból Budapestre az esztergomi közgyűlés
feloszlatását kérő petíciót. A petíciót Vona Gábor, a
Jobbik elnöke adta át Navracsics Tibornak a parlamentben. Ez idáig
sima ügy, ha Tétényi Éva most vasárnap nem mond beszédet az
LMP alkotmánytervezet elleni tüntetésén a fővárosi Vörösmarty
téren. Merthogy Tétényi Évának semmi köze a Jobbikhoz, sőt
az egész ügynek sincsen semmi köze a Jobbikhoz. Vona Gábor rámászott
Esztergomra, belemélyesztette csáprágóit az amúgy is döglődő
helyi közéletbe és nekiállt a vehemens vérszívásnak. Ja,
hogy Tétényi Éva az állítólagos jobb-közép beállítottságú
polgármester igazából az LMP-hez áll közel? Hogy a Jobbik állítólag
nemzeti radikális párt? Hogy a Jobbik sajtója buzizsidózza az
LMP-t? Mit számit, ha a kullancs kap 23 másodpercet az esti híradóban.
Jöjjön Éva, majd én viszem a petíciót!
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
