|
 2011.04.15.
Ni csak, ki beszél?
Nem
más, mint Magyar Bálint, akiről őszintén szólva azt hittem,
örök életre eltűnik a nyilvánosságból. Például azért,
mert Kőszeg Ferenc párttársa megállapította róla, hogy
Magyar Bálint, az SZDSZ alapítója és sírásója is egyben.
Ezzel egyetértek, de egy cseppet sem zavar. Ami Magyar Bálintban
zavar, az, hogy tönkretette a közoktatást. Úgy tűnik,
visszavonhatatlanul és végérvényesen. Saját magáról
fontosnak tartja közölni, hogy Siklós Schwarz Olga kolozsvári
zsidó származású édesanyja sárgacsillagos fényképét
mindig magánál hordja, s akkor vállalja zsidóságát, ha olyan
helyzetbe kerül.
Ezért
is érdekes a 2004. május 24-én Budapesten készített jelentés,
amelyet a Cotidiánul című román lap hozott nyilvánosságra:
eszerint Magyar Bálint a román hírszerzésnek dolgozó Lorin
fedőnéven emlegetett hölgynek így dürrögött: „Te vagy az
egyetlen, akit meghívtam, személyesen.” Lorin, a hölgy kéjesen
kacarászott – a jelentés szerint –, majd szépen megköszönte
a meghívást, ezután Magyar Bálint elmélázott „egy kis ez,
meg egy kis az, meg egy kis amazról”, melyek a kampány idején
estek meg vele vagy velük. A titkosszolgálatok gyanúja szerint
a Lorinnak elnevezett románok által „kitartott kémnő”
hatalmas befolyásra tett szert az MSZP-SZDSZ-kormányokban azáltal,
hogy intim kapcsolatba került többek között a
Horn–Kuncze–Gyurcsány- és Medgyessy-kormányok egy-egy
miniszterével. Hillerre és Magyar Bálintra
tippeltek. Medgyessy oktatási minisztere Magyar Bálint
volt, ahogy Horn Gyula művelődési és közoktatási tárcáját
is ő vezette. Ez idő tájt a tocsikolás, a Bokros-csomag, a
kakaóbiztos számítógépek beszerzése és óvodákra zúdítása
töltötte ki idejüket. Kőszeg Ferenc írására hivatkozom, aki
megállapította, hogy a tocsikolás az MSZP-s és SZDSZ-es vezetők
sara, hiszen egy lépést nem tettek a gyanú alá került
SZDSZ-esek Magyar Bálint tudta nélkül.
A
Horn-kormány megalakulása előtt Magyar Bálint telehazudta a
sajtót, hogy szó sem lehet SZDSZ–MSZP-koalícióról, míg a választás
másnapján ő lett a legaktívabb szószólója annak, hogy az
SZDSZ lépjen be Horn Gyula kormányába. 72%-os többségük volt
együtt. Mire használták ezt? Például a senki által nem
olvasott Beszélőt az állam pénzén hizlalták. Magyar Bálint
egyetértésével kértek Tocsik sikerdíjából több százmilliót
vissza, vagy az SZDSZ, vagy saját számlára. Miért nem indult
ellenük eljárás? A Magyar–Kuncze–Pető triumvirátus ügyeit
ma is ki lehetne vizsgálni, bár nyilván elévültnek minősítenék;
de akkor is. Ne titkoljuk a közvélemény elől valóságos ténykedésüket,
mert előbb-utóbb úgy elszemtelenednek, hogy csak nézhetünk.
Ma már odáig merészkedik Magyar Bálint, hogy interjút ad,
amelyben a mostani kormány tervezett oktatáspolitikáját bombázza.
Több ordas hazugságot ismételget.
–
Az egyik: Az Orbán–Hoffmann-féle vonal, mivel nemzeti, rendpárti,
azonnal előítéletes és persze szakmaiatlan. Mert nem az őáltaluk
kidolgozott, bukott NAT-ot akarja folytatni ez a kormány, amiről
érdemes lenne több pedagógust megkérdezni, ők regényeket
tudnának írni arról, hogy a nemzeti alaptantervnek nevezett káosz
mennyit rontott az idegrendszerükön. Hogy ennek következtében
a gyerekek évről évre rosszabb teljesítményt nyújtottak, dráguló
környezetben egyre kevesebb tudást szereztek. Hogy az oktatási
paradigmaváltásnak nevezett káosszal elérték, a végzős
gyerekek közül sokan olvasni sem tudnak. Emlékezzünk arra az
iskolára, ahova az általuk beszerzett, nekik jól jövedelmező
számítógépek tömegét zúdították, miközben nem volt folyóvíz,
fűtés az épületben. A digitális íráskultúra blabláját
van képe újra előhozni, meg a versenyképességet a munkaerőpiacon,
amit az ő oktatási rendszerük teremtett volna meg a diák számára.
A „problémamegoldó gondolkodást középpontba állító
rendszer” kidolgozói nem voltak képesek egy érettségit botrányok
nélkül levezényelni.
–
A másik: A liberalizmus, a deviancia kötelezővé tétele eredményeként
verik a tanárokat a túlkoros gyerekek. Az iskolákra kényszerített
életidegen módszerek tönkretették a diákot, a tanárt, a
teljes közoktatást.
–
A harmadik: A 15-16 éves korhatárról, mint a tankötelezettség
végéről beszél Magyar Bálint, amely kirekeszti a gyerekeket a
továbbtanulásból. De hát ez nem igaz. Ez a korhatár pusztán
azt jelentené, hogy a 6. osztályt abszolválni nem képes túlkoros
gyerek ne kényszerüljön törvény által 18 éves koráig az
iskolapadba. 15-16 évesen még meg lehet próbálni szakmára tanítani
ezeket a fiatalokat, 18 fölött elkezdeni azért is nehezebb,
mert például a cigány fiatalok közül ebben a korban sokuknak
gyermeke van. Az ő általa sulykolt további rémhír, hogy az
iskolaéretlen gyerekeket kiűzik az óvodából. Ez az új elképzelésben
nem szerepel. Persze a kakaóbiztos számítógépeket biztosan
jobban el lehetne sütni olyan óvodában, ahol 7-8 évesek a
nagycsoportosok. A cigánygyerekek integrációjával kapcsolatban
is félrebeszél. Tudniillik ki van mutatva, például Hódmező-vásárhelyen,
hogy csak ott sikeres az integráció, ahol az elmaradók az osztálylétszám
maximum 25%-át teszik ki. A 75% ezt még képes tolerálni. Ennél
magasabb arányú elmaradók esetében a kezelhetetlen gyermekek
ellehetetlenítik a többi munkáját is. Viszont, ha egy iskolán
belül kialakítanak akár 100%-ban hátrányos helyzetű osztályt,
s ezeket a gyermekeket szakértelemmel próbálják kezelni, a
felzárkóztatásuk megfelelő oktatással, megfelelő fegyelmezéssel
eredményesebb lehet. Magyar Bálint apja Magyar Bálint színházigazgató,
anyja Siklós Schwarz Olga dramaturg, testvére Fruzsina Mécs
Imre felesége, s ő pedig Demszky Gábor volt feleségét, Hodosán
Rózát vette el. Az SZDSZ alapító elnöke a magyar közoktatás
legkártékonyabb alakja címre sikerrel pályázhatna. Egyébként
Magyar Bálintot, mint a PPP elnevezésű magánbefektetőknek
nagyon kedvező, az államnak viszont méregdrága konstrukciót
Gyurcsánnyal karöltve előnyben részesítőket jegyezhetné fel
ezen kívül az igazságszolgáltatás. Nehogy már ő fújja itt
nekünk újra a passzátszelet!
czyla
|
