vissza a főoldalra

 

 

 2011.04.22. 

MKP-KONGRESSZUS–NAGYMEGYER IV.

Legyünk büszkék magyarságunkra

Berényi elnök úr beszámolójában a helyhatósági választások eredményeit értékelve külön kiemelte a vágsellyei, valamint a dunaszerdahelyi járás teljesítményét. Hogyan sikerült ilyen szép eredményt elérni néhány hónappal a parlamenti kudarcot után?- kérdeztem Mikóczy Zoltánt, a világhírű Overdose versenyló tulajdonosát, a dunaszerdahelyi járás küldöttjét.

 –A dunaszerdahelyi járásban egy megújulás történt: az idősebb generáció átadta a stafétabotot a fiataloknak. Úgy látom, hogy ez a változás nagyon pozitív következményeket hozott maga után. Annak is örülök, hogy a város MKP-és polgármestere a járási vezetőség tagja. Ezzel is le lehet juttatni a pártközpont elképzeléseit, gondolatait a politikában kevésbé járatos emberekhez. Fontosnak tartom, hogy minél több országosan és regionálisan ismert embert vonjunk be a párt helyi vezetésébe. Az emberek,ha látják, hogy egy helyi orvos, tanár, ismert vállalkozó áll ki az MKP céljaiért, akkor elgondolkodnak: talán nem is igaz az, amivel ezt a pártot a szlovákiai médiumok többségében vádolják. Látják: hiába írtak megszűnésünkről, élünk és erősödünk. Most nagyon fontos, hogy az itt élő magyarok nyíltan vállalják identitásukat. Jelen pillanatban a magyarság felvállalásának elsősorban az a legjobb módja, ha nyilvánvalóvá tesszük: csatlakozunk az MKP-hoz és legjobb tudásunk szerint dolgozunk is a felvázolt célok elérése érdekében.

 –Május 21-én zajlik a népszámlálás Szlovákiában. A Remény c. felvidéki magyar nyelvű katolikus hetilap virágvasárnapi számában arról írnak a témával kapcsolatban: izgalmas lesz, hányan vallják magukat magyarnak, kereszténynek, katolikusnak. Ez a két adat feltételez valamiféle kiállást. De sok emberben bujkál még a félelem. Ezt meg tudja erősíteni?

 –Így van, elég sokszor találkoztam olyan emberekkel, idősebbekkel, vagy kifinomult értelmiségiekkel, akik azt mondják: nem kell hivalkodni magyarságunkkal. Erre azt felelem: hivalkodnunk valóban nem kell, de büszkén fel kell vállalnunk hovatartozásunkat. Legyen az nemzeti, vagy vallási identitás. Mi bátran megvallhatjuk nemzeti hovatartozásunkat, hitünket, hiszen ezért semmi nemű atrocitás nem ér minket a jövőben. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy ebből neki hátránya lehet, akkor is mutassa meg, hogy minket nem lehet megfélemlíteni, hiszen a jövőnk a tét.

 –Igaz, hogy a magyarokat nem csak nyelvi diszkrimináció éri, hanem a déli országrészt, ahol tömbben élnek, infrastrukturálisan is ellehetetlenítik?

 –A kormány által irányított vállalkozási lehetőségeket direkt nem a magyarok által lakott területekre viszik. Az a kötelességünk, hogy erre felhívjuk a figyelmet, hiszen a Dél-Szlovákiában élő magyarok ugyanúgy adófizető állampolgárai az országnak, mint a nyugaton, vagy északon élő szlovákok, ezért jogosan várjuk el: ne diszkrimináljanak bennünket!

 

Medveczky Attila