vissza a főoldalra

 2011.04.22. 

Komárom támogatja kisvállalkozóit

Április 6-án a komáromi városházán dr. Molnár Attila polgármester és dr. Sztruhár Gyula, a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója írták alá a komáromi székhelyű kis és középvállalkozások támogatására vonatkozó, 50 millió forintos támogatási szerződést. A helyi kis- és középvállalkozásokat segítő programról dr. Molnár Attilát, Komárom polgármesterét kérdeztem.

 – Tisztelt polgármester úr! Milyen előzményei vannak ennek a döntésnek? Milyen előkészítő munka alapozta meg ezt a határozatot?

 – A helyi kis- és középvállalkozásokat segítő programunk kezdetei egészen 2007 márciusáig nyúlnak vissza. Ebben az évben alakult ki a Komárom – Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal az a munkakapcsolat, melynek köszönhetően létrejött ez a példa nélkül álló vállalás. Az előkészítő munkában többféle javaslat, elképzelés került megtárgyalásra. Az általános vélemény az volt, hogy egy mindenki számára elérhető, mindenkinek egyaránt pozitív megoldást nyújtó formát megalkotni igen nehéz feladat. Kiforrott elképzelést akkor még az e célból összehívott vállalkozói fórum sem tudott megfogalmazni, ugyanakkor a célkitűzés világos volt: segítenünk kell!

 – Országos szinten már évek óta a kisvállalkozók arról panaszkodnak, hogy a multik miatt ellehetetlenül tevékenységük, s ha nem kapnak segítséget, tönkremennek. Ezt is figyelembe vették a támogatásról szóló döntés meghozatala előtt?

 – Természetesen. Polgármesterként az egyik legfontosabb számomra, hogy a helyben működő kis-, és középvállalkozások versenyképesek tudjanak maradni, illetve egyáltalán életben tudjanak maradni a mai piaci körülmények között. Ez egyrészt a munkaerő-megtartó-, illetve a munkahelyteremtő-képesség miatt fontos, másrészt pedig azért, mert ne felejtsük el, hazánkban a legtöbben kis-, és középvállalkozóknál dolgoznak.

 – Gondolom, erre az 50 millió forintra pályázni kell a vállalkozóknak. Csak komáromi székhelyű cégek pályázhatnak?

 – Igen. Pályázati rendszerünket úgy alakítottuk, ki, hogy abban kizárólag csak komáromi székhelyű vállalkozók vehetnek részt. Célunk ezzel persze nem a környékbeli cégek kizárása, hanem a komáromiak erősítése volt.

 – Tavaly mennyi pénzt adott a város ugyanerre a célra?

 – Önkormányzatunk ebben az évben 50 millió forintot különített el vállalkozói támogatási célra. Ez az összeg a tavalyi keretnek tízszerese. Látható tehát, hogy elkötelezettek vagyunk a városban működő cégek minél jelentősebb támogatására.

 – Több pénzből tud jelenleg a város gazdálkodni, hogy ezt megtehetik, vagy a metódus változott?

 – A szemlélet változott. Hozzáteszem, Komárom viszonylag kedvező anyagi helyzetben van. Nincs hiteltartozásunk, nem kényszerülünk külső banki támogatások igénybevételére. Az előző városvezetés azonban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a helyi vállalkozások támogatásának. Mi azonban felismertük ennek fontosságát. A pazarló gazdálkodást racionális pénzügyi döntésekkel megállítottuk. Elzártuk a pénzcsapokat. Ennek köszönhető, hogy az ilyen jellegű támogatásokra is többet tudunk fordítani, mint az elmúlt években bármikor. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de engedje meg, hogy itt elmondjam. Ugyanennek a pénzügypolitikának köszönhető, hogy városunkban idén egyetlen fillérrel sem emeltük meg a közüzemi díjakat. Azt hiszem ez országos szinten is szinte egyedülálló.

 – Igaz, hogy ebben a témában összesen négy pályázatot hirdettek meg?

 – Igen, a támogatási rendszerünkben rendelkezésre álló pénzösszeg felhasználható pályázati önrész kiegészítéséhez, képzési támogatásokhoz, így a vállalkozási ismeretek megszerzésére, innovációs képességek erősítésére irányuló – szakképesítés, minősítő oklevél, tanúsítvány megszerzésével záruló – képzéseken való részvételhez is csakúgy, mint a pályázati tanácsadással, illetve pályázat előkészítésével, készítésével összefüggő kiadásokhoz, valamint rendezvényekkel kapcsolatos kiadásokhoz.

 – Fontosnak tartják, hogy a vállalkozók képzését is támogassák?

 – Kérdésben ott a válasz: mindenképpen. Hiszen képzés nélkül nincs innováció. Innováció nélkül nincs fejlődés. Fejlődés nélkül pedig nem tudunk kimászni abból a lehetetlen gazdasági helyzetből, melybe az elmúlt években sodortak bele minket.

 – Ez a támogatási rendszer mennyiben segíti elő a munkahelyteremtést?

 – Mint minden a gazdasági szférába irányuló támogatás, ez is segíti a munkahelyteremtést, hiszen a vállalkozónak nem saját erőből kell finanszíroznia a kiadások jó részét, ezért munkahelyteremtésre is több marad. A mi pályázati rendszerünk azonban nem irányozza elő közvetlen módon a munkahelyteremtést, tehát nem teszi azt kötelezővé, nem szabja feltételül a pénzösszeg lehívásához. Ezeket az elemeket az Új Széchenyi Terv tartalmazza. A miénk egy kisvárosi léptékű rendszer, és mint ilyentől nem is várható el, hogy közvetlenül kötelezzük vállalkozóinkat munkahelyteremtésre.

 – Ha már itt tartunk, van arról adat, hogy menynyi a regisztrált munkanélküli a városban?

 – Hazánkban az állástalanok aránya jelenleg 11,5 százalékra tehető. Szerencsére az országos átlagnál nálunk valamivel jobb a helyzet. Bár a gazdasági válság első éve megduplázta az állástalanok számát Komárom térségében is, a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliség  ma 9 % körül alakul nálunk.

 – A sajtóanyagban kamatmentes kölcsönről olvastam. Tehát ez most támogatás, vagy kölcsön, vagy mindkettő?

 – Mindkettő. A pályázati önrészhez nyújtott támogatás egy kamatmentes kölcsön, melyet a vállalkozó 36 hónap után kezd törleszteni felénk. Szemléletünk, filozófiánk szerint fejlesztési célú gazdasági támogatás azon cégeknek adható, amely társaság azt megfelelően tudja felhasználni, így vissza is tudja téríteni. Ráadásul a visszatérítéssel megoldható, hogy a rendelkezésre álló összeg ne fogyjon el, így újabb és újabb vállalkozókon tudjunk segíteni. Ugyanakkor támogatási rendszerünk többi elemét, így például az innovációs képzésekre fordítható, vagy épp a rendezvényekre felhasználható összegeket vissza nem térítendő támogatásként nyújtjuk.

 – Hazánk híres volt, remélem már csak múlt időben kell beszélnem, a túlzott bürokráciáról, arról, hogy egy igénylő okirat kitöltése bizony nem egyszerű feladat. Önök törekednek most a közérthető megfogalmazásra és arra, hogy ez a pályázati rendszer minél kisebb adminisztrációs teherrel járjon?

 – A mi rendszerünk rendkívül egyszerű, átlátható. Ráadásul önkormányzatunknál felállítottunk egy pályázatíró csoportot, mely pont az ilyen esetekben segíti a helyi vállalkozókat, civil szervezeteket a pályázati dokumentációkban való eligazodásban. A kis-, és középvállalkozói 50 milliós támogatási rendszerhez kapcsolódó dokumentumok letölthetők Komárom megújult honlapjáról a www. komarom.hu –ról is. Egy pályázati rendszer akkor tud hatékonyan működni, ha az egyszerű, gyors, világos stratégiai elvek mentén működik. A komáromi rendszert is igyekszünk úgy kialakítani, hogy a vállalkozók admi-nisztrációs terhe minél kisebb mértékű legyen. Gondolja csak meg, főként a kisvállalkozók között akadnak jórészt olyanok, akik korábban nem vettek, vagy alig vettek részt pályázatokban. Megengedhetetlen, hogy ők bonyolult pályázati rendszereken keresztül juthassanak hozzá olyan támogatásokhoz, amelyek sok esetben a létükhöz, a puszta fennmaradásukhoz szükségesek. Kisebb adminisztrációt, gyors döntéshozatalt és gyors, pontos kifizetést ígérhetünk a pályázó vállalkozók részére.

 – A magyar kormány által meghirdetett Új Széchenyi Terv mennyiben rokona a mostani komáromi támogatási rendszernek?

 – Az alap az Új Széchenyi Terv volt. Programunkat az országos irányvonalhoz igazítottuk. Akárcsak az Új Széchenyi Terv esetében, úgy a komáromi támogatási rendszerrel is új pénzforrások áramlanak a gazdaságba, ezzel elősegítve a munkahelyteremtést, illetve hazánk gazdasági talpra állását. Programunk abban mindenképpen az Új Széchenyi Terv kistestvére, hogy a mi programunknak a nyertesei ugyanúgy a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások lesznek, mint az országos szintű projektnek. Munkahelyteremtést, azonban mint már említettem, nem ír elő. Ezt önkormányzati szinten nem tehetjük meg. Roppant mód leszűkítené a pályázók körét. Ez az Új Széchenyi Terv prioritása. Ott a pályázni szándékozó vállalatoknak kötelezettséget kell majd vállalniuk bázislétszámuk fenntartására, illetve bővítésére. Mi ilyet nem várunk el. Az Új Széchenyi Terv kiírása szerint bizonyos társaságok vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak munkahelyteremtésre, valamint a speciálisan hátrányos helyzetű célcsoportok számára munkahelyet teremtő vállalkozások is jelentős támogatást élvezhetnek.

 – Tisztelt polgármester úr! Az ön választási mottója a „párbeszéd” volt. Ez elkezdődött-e, s érezhető, hogy a komáromiak fontosnak tartják azt, hogy beleszóljanak saját városuk ügyeinek alakulásába? Igaz, hogy még a költségvetési vitába is beszállhattak a város lakói?

 – A párbeszéd a tavalyi választások után azonnal elkezdődött, és azóta is tart. A korábbi gyakorlattal ellentétben évente több lakossági fórumot, közmeghallgatást rendezünk, ahol folyamatosan tájékoztatjuk a komáromiakat az épp futó projektekről. Bevonjuk őket a döntésekbe, meghallgatjuk észrevételeiket, véleményüket. Ennek szellemében meghirdettük a nyitott kapuk programot, ami azt jelenti, hogy a városházán eltöröltük a fogadóórát. A komáromiak egy előzetes időpont-egyeztetés után mind engem, mind pedig az alpolgármestereket bármikor elérhetik. A város büdzséjének összeállításában nem politikai bizottságok vesznek részt, hanem szakmai kollégiumok javaslatai alapján történik a költségvetésben meghatározott alapok, sarokszámok feltöltése. A szakmai tanácsadó testületekben városunk olyan szakemberei vesznek részt, akik korábban már bizonyítottak az adott szakterületen, tehát javaslataikat kizárólag szakmai alapon teszik meg. Ez is merőben új gyakorlat, és ez is azt szolgálja, hogy településünk lakói mindinkább részt vegyenek a város életében, a költségvetés összeállításában. Természetesen a büdzsé összeállítása előtt felmértük az igényeket, megkérdeztük a város intézményvezetőit, az érintetteket, hogy ők milyen fejlesztéseket, beruházásokat tudnának elképzelni az általuk vezetett intézményben, megkérdeztük a lakosokat is, mondják el, szerintük mire van szükség, legyen az egy utca, vagy épp egy játszótér felújítása, karbantartása.

 – Remélem nem veszi zokon, ha egy másik témát felvetek. Azt olvastam, hogy átgondolatlan, koncepció nélküli és ad hoc jellegű volt a korábbi vezetés szerződéskötési gyakorlata. Folynak az átvilágítások?

 – Az átvilágításokat tavaly októbertől folyamatosan végeztük. Átvizsgáltuk az önkormányzat és cégei teljes szerződéses állományát, és mondhatom, több problémás esetre derítettünk fényt. Ezekben az ügyekben a napokban fog feljelentés születni. Az esetek kivizsgálása innentől kezdve a hatóságok dolga.

Medveczky Attila