vissza a főoldalra

 2011.04.22. 

MKP-KONGRESSZUS–NAGYMEGYER II

 Az első a közösségi érdek

Az Új Szó április 16-ai számának címoldalán azt írták: még nem lehet tudni, hogy lesz –e kihívója az eddigi elnöknek, Berényi Józsefnek. Önt két járásban is jelölték az elnöki posztra, ám a kongresszuson úgy döntött, hogy nem indul az országos elnökségért. Miért döntött így? – kérdeztem Csáky Pált, akit a kongresszuson az MKP elnökségi tagjává választottak.

 –Engedjen meg egy helyesbítést. Pártunk alapszabálya szerint a kongresszuson történik a jelölés, az alapszervezetek csupán ajánlhatnak valakit a posztokra. Az MKP egy parlamenten kívüli párt, még most is az 5%-os küszöb alatt van, így nem hiszem, hogy az a lényeg, ki milyen posztra kerül. A legfontosabb: próbáljuk meg összefogni az erőket. Ne csak arról beszéljünk, hogy kikkel, hanem arról is, hogyan tudunk megerősödni. A tét: a nemzeti politizálás Szlovákiában. Látjuk, hogy akik elmentek tőlünk, azok nem ezt teszik, hanem a Most-Hídban szapulják Magyarországot, és a felvidéki magyar tudatba a szlovák látásmódot akarják belevinni. Ez szégyenletes. Ezért nekünk alternatívát kell felmutatni a magyar politikára, közéletre, jövőre vonatkozólag. Ha ezt következetesen tudjuk csinálni, akkor visszajönnek hozzánk. S éppen ezért nem akartam azt, hogy azt mondják rólam: Csáky Pál a posztokat nézte. Nekem a párt volt elnökeként példát kell mutatnom, hogy elsődlegesen a szlovákiai magyar közösség jövője a fontos, s nem a pártbeli posztok.

 –Tehát nem akarta megbontani az egységet?

 –Az egység is fontos, de még fontosabbak a prioritások. A kongresszusi beszédemben is elmondtam, hogy nem olyan ember vagyok, aki posztok után fut, nekem mindig is az volt a véleményem, hogy a párt nem cél, hanem eszköz, amelynek a mi magyar közösségünket és a dél-szlovákiai régió érdekeit kell szolgálnia. S ebben a folyamatban mindenkinek látnia kell a saját helyét és felelősségét is, ilyen vonatkozásban sem egyéni, sem csoportérdek nem magasodhat a közösségi érdek elé. Arról pedig, hogy a mostani kongresszus a személyi kérdésekben jól döntött –e, majd a következőn beszélhetünk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy most munkára van szükség, ha az MKP nem tudja növelni a támogatottságát, akkor hiába van bárki bármilyen poszton. Ezért a legfontosabb a magyar közösség érdekének szem előtt tartása.

 –A párt belső lapjában, a Hírvivőben több járási elnök beszél a fiatalítás fontosságáról. Önmagában elegendő, hogy valaki fiatal, vagy szükséges a szakértelem is?

 –Ha egy párt meg akar újulni, tagokat toborozni, akkor természetes: nyitottnak kell lennie minden korosztály felé. Próbáljuk ki a fiatalokat a „tűzkeresztségben”. A tapasztalatot és a kapcsolati tőkét viszont nem szabad sosem háttérbe helyezni. Úgy gondolom: a változásoknál az ideális arány az, hogyha a szervezetek elnökségének 1/3-a újakból, fiatalokból áll. Ezek a fiatalok ötleteikkel hozzájárulhatnak a sikerhez.

 –Lapunk „Függetlenség” mellékletében többször közöltük aktuális publicisztikáját. 2010-ben jelent meg az ön legutóbbi könyve, a Hullámvasút, ami válogatott írások, interjúk segítségével azt mutatja be, hogyan alakultak a magyar-szlovák kapcsolatok az elmúlt 20 évben. Mennyire van igény egy ilyen jellegű könyvre, akkor, mikor mindenki arról panaszkodik: csak könnyed, szórakoztató könyveket olvasnak jobb esetben az emberek?

 –Kollegáim rábeszéltek arra, hogy ne hagyjam abba az írást, sőt interneten is megjelentessem azokat, így , akit érdekelnek gondolataim, elolvashatják a www.csakypal.eu . A felmérések szerint egy írást elolvasnak 15-20 ezren, ez nem rossz arány, ha a félmilliós felvidéki magyarságra gondolunk. Ez is mutatja, van igény erre a műfajra. Fontosnak tartom, hogy kicsit irányítsam a közgondolkodást, mert a legnagyobb probléma a közösségünk esetében a tudati elbizonytalanodás. A zavar. A kettős állampolgársággal kapcsolatban is beindult a suttogó propaganda, azzal ijesztgették az idősebbeket, hogy kitelepítik őket. Nem azt mondom, hogy csak az a helyes, amit én mondok, de ha már az általam felvetett témákról beszélnek az emberek, az már fél siker.