|
 2011.08.05.
A Fejedelem
(Agria
Nyári Játékok és az egri Gárdonyi Géza Színház közös
produkciója)
Az Agria Nyári Játékok
Szabadtéri Színház 1994. október 15-én alakult azzal a határozott
szándékkal, hogy új életet leheljen az akkor már négy éve
halott egri szabadtéri színjátszásba. Közhasznú tevékenységet
folytat, és nonprofit kft-ként működik, ügyvezető igazgatója
Kelemen Csaba színművész. Céljuk, hogy a magyar értékeket
felkarolják, népszerűsítsék, és közkinccsé tegyék nem
csak az óhazában, hanem a határokon kívül rekedt magyarok számára
is. Szívükhöz igen közel áll Gárdonyi Géza Egri csillagok című
regénye, az ebből készült színpadi változat méltó helyet
foglal el programjukban, így 2004 augusztusától kezdve minden
évben műsorukra tűzik, sőt 2006 júliusában Csíksomlyón, a
Búcsúhelyen is bemutathatták. Tevékenységük elismeréseként
2007-ben Heves megyei Príma-díjjal tüntették ki őket. Ez évi
programjuk igen változatos, a kassai Thália Színház operett
meg színi előadásától kezdve a Grúz Népi Együttesen és az
Irish Dance Tornado, azaz ír táncesten át a 2009-ben Szigetvárott
bemutatott és tavaly náluk is átütő sikerrel játszott rock
musicalig, a Zrínyi 1566-ig terjed a műsor, de helyet kapnak még
koncertek, zenés produkciók is. Idei ősbemutatójuk A Fejedelem
című történelmi musical, amit az egri várban július 15-én láthatott
először a közönség. Itt csak egy alkalommal ment. Az viszont
remek hír, hogy a környező megyékben turnéra indulnak vele, még
Szlovákiába is elviszik, ősztől pedig a Gárdonyi Géza Színház
repertoárdarabja lesz.
A
Fejedelem című musicallel a 300 éve véget ért Rákóczi
szabadságharcnak állít emléket az egymást már félszavakból
is értő trió: Moravetz Levente író (képen), Balásy Szabolcs
és Horváth Krisztián zeneszerző. Egert különleges kapcsolat
fűzi a Fejedelemhez, itt volt 1703-től a felszabadult országrész
központja és Rákóczi főhadiszállása, amit gyakran
felkeresett. A musical vezérmotívuma az a jóskönyv, amiben a
Morvaországból elüldözött, majd válogatott kínzásokkal kivégzett
protestáns lelkész megjövendölte a Habsburg-ház hanyatlását
és a Rákóczi család felemelkedését. A könyv eljutott XIV.
Lajoshoz is. Ez a mű lett a szabadságharc kurucainak vezércsillaga.
A musical a nagyságos fejedelemnek, II. Rákóczi Ferencnek életútját
kíséri végig, és hűen követi a szabadságharc eseményeit. A
fiatal Rákóczi olyan nevelést kapott, hogy a bécsi udvarnak
feltétlen engedelmességgel tartozik, még ezzel a szellemmel
azonosuló feleséget is kerítettek neki. Azonban a vér nem válik
vízzé, amikor kellett, Rákóczi meghallotta a nemzet hívó
szavát, és nép, a szegénylegények, a talpasok élére állt.
Önző nagyhatalmi játszmák figurájává vált, a Napkirály
csak addig támogatta őt, amíg a Habsburg Birodalom katonai erejét
a magyar „lázongás” megfékezése megfelelő mértékben lekötötte,
de abban a pillanatban, amikor a francia politikai érdek úgy kívánta
– megegyezett a Habsburgokkal – azonnal hátat fordított
neki, és kiszolgáltatta Bécs bosszúszomjas urainak. A
Fejedelem nem tehetett mást, mint a 150 évig itt portyázó, az
országot tönkretevő és kiszipolyozó fényességes török
Porta oltalmát kérje, és közel 20 esztendőig egye a bujdosók
keserű kenyerét.
II.
Rákóczi Ferencet Kelemen Csaba avatott, a darab és a szerep
igazságába vetett, belső meggyőződésből fakadó tolmácsolásában
láthatja a publikum. Teljesítményéről csak a legnagyobb
elismerés hangján lehet szólni. Sasvári Sándor Bercsényi
Miklóst személyesíti meg. Olyan magyar nemest állít a nézők
elé, aki hű segítőtársa a Fejedelemnek. Beleznay Endre érseke
az a főpap, aki mindenben az egyház útmutatásait követi.
Cinka Panna hálás szerepében Herczeg Flórát láthatja a közönség,
a színésznő maradéktalanul tud élni ezzel a kitűnő lehetőséggel.
Ez
a Moravetz Levente rendezte előadás rendkívüli, szemet gyönyörködtető,
lelket melengető érzést, igazi katarzist vált ki a nézőkből.
Nem csak amiatt, hogy a mai nemzedékhez szól a zenéje,
ugyanakkor az idősebbek is kedvelhetik meg közérthető a szövege,
vagy azért, mert ilyen pazar látványt nyújt, úgy nagyjából
száz színészt, táncost és statisztát vonultat fel, hanem a témaválasztása
miatt is. Történelmi személyiségeink közül II. Rákóczi
Ferenc áll a legközelebb a magyar emberek szívéhez. Öntudatos,
meg nem alkuvó személyisége, méltósággal viselt száműzetése
emelik őt arra a piedesztálra, amire népünk helyezte. Ez a
produkció illik hozzá, és maradéktalanul kifejezi azt az áldozatot,
amit hazánk szabadságáért, önállóságáért hozott.
Dr. Petővári Ágnes
|
