vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.05. 

Nagykőrösi látlelet:
egymást erősíti a Jobbik és az MSZP

Nagykőrös sajátos mezővárosi arculatát a műemlékek, műemlék jellegű és városképileg jelentős épületek adják, amelyek a város több évszázados múltját tükrözik. A legjelentősebbek: a református templom, a városháza épülete, az Arany János Református Gimnázium, az Arany János Református Általános Iskola, a római katolikus templom, a bíróság és a levéltár épülete – olvashatjuk a város honlapján. 1990-ig a város a régi hagyományoknak megfelelően az agráriumra koncentrált, ez jelentette lakói fő megélhetési forrását. Ezt követően a város gazdasági struktúrájában lassú változás következett be, átrendeződés történt az ipar javára. De mit is ér a régió, ha központi? A 8,7 milliárd forintos költségvetésből mennyi jut fejlesztésre? Kezelhető –e a 15%-os adósságállomány? Ezekre a fő kérdésekre várjuk a választ dr. Czira Szabolcs országgyűlési képviselőtől, Nagykőrös polgármesterétől.

 –Tisztelt polgármester úr! Azt olvasom, hogy Nagykőrös elöregedő település, a lélekszám jelenleg 25 ezer fő alatt van. Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a fiatalok a városban maradjanak, illetve más településekről oda költözzenek?

 – Mindent megteszünk azért, hogy gátat vessünk az elöregedésnek, ami viszont arányában nem nagyobb az országosnál. Azt nem mondom, hogy ez jó, de nem egy kirívó esetről beszélhetünk. Mit tehetünk? A lokálpatriotizmust erősítendő polgárra fogadjuk a város újszülöttjeit, az élhető városért lehetőségeinkhez képest infrastrukturális fejlesztéseket valósítunk meg, őrizzük az oktatás sokrétűségét és sokszínűségét, az egészségügyi ellátás is magas színvonalú, „zöld város” vagyunk az ország szívében, ami sokat számít a lakhatás szempontjából, Arany János városaként őrizzük a hagyományokat, a helyi vállalkozásokat úgynevezett munkahelyteremtő támogatással segítjük, a fiatalokat az első lakáshoz jutásban is tudjuk támogatni. A leglényegesebb természetesen a munkahelyteremtés. Nagykőrös az ország központi régiójában helyezkedik el, de a támogatási intenzitás a dél-alföldi régióhoz – amitől csak 7 kilométerre helyezkedünk el – viszonyítva itt 30%-kal rosszabb. A Mercedes beruházás miatt gyülekezik mellettünk, a dél-alföldi régióban a beszállítók, a vállalkozók „hada”, de sajnos a központi régióban nem szívesen telepednek le. Ezért arra gondoltunk, hogy a városnak érdemes lenne Bács-Kiskun megyéhez tartoznia, s minderről egy népszavazás döntsön. Mi ugyanis hiába adunk egy vállalkozónak támogatást, annak mértéke nem lenne akkora, mint ami a központi forrásból jutna.

 –Ennek ellenére Nagykőrös az utóbbi években megkapta a családbarát, kerékpáros és idősbarát település kitüntetést.

 –Nem mondanám, hogy ennek ellenére, hiszen az évek során az adottságok és lehetőségek hasznosításával mindig is igyekeztünk a legjobb, a város, a nagykőrösi emberek számára legkedvezőbb célokat ki tűzni és megvalósítani. Ezeket aztán díjazták. Az elismeréseket nem mi adtuk magunknak, hanem az erre hivatott szervezetek. A kívülállók is látják, hogy mi mindent megteszünk a családok, az idősek megsegítése és az egészséges életvitel elérése érdekében. A nagy infrastrukturális beruházások is ezt a célt szolgálják, s a megyeváltás most egy újabb lépés lehetne.

 –Ön az egyik rádióműsorban azt nyilatkozta: „sajnálatos módon az előző kormány kiürítette a központi régió kasszáját”. Mégis mi az oka annak, hogy a dél-alföldi ennyire jól áll?

 – Amennyiben minden marad a jelenlegi helyzetben, akkor a következő uniós ciklusban a központi régióra Budapest miatt nem jut forrás. A dél-alföldi viszont még hét évig biztosan támogatott lesz. A 2013-ban lejáró ciklusban azért elég sok forrást tudtunk nyerni, de az elosztás problémája, hogy a főváros elég sok pénzt elvitt a központi uniós pénzből. Nem akarok most egy Budapest-vidék szembeállítást erősíteni, azt nem mondom, hogy a fővárosnak nem kell pénz, nincsenek ott fejleszteni való területek, de választott polgármesterként, Nagykőrös szülötteként, lokálpatriótaként ismerem, tudom, hogy Nagykőrösnek, a nagykőrösieknek, a térségünknek mire van szüksége, s ezek eléréséért dolgozom.

 –A város idén 8,7 milliárd forintból gazdálkodhat. Ennek hányadrészét fordítják fejlesztésekre?  

–A költségvetési főösszeg felét az elnyert pályázati források teszik ki. Ugyanakkor a dolog lényege éppen az, hogy miből tudnánk gazdálkodni a fejlesztések nélkül. Több nagy projektet megnyertünk, s ezekhez jelentős forrást tudunk lehívni. A város költségvetésének a felét tudjuk működésre felhasználni és ebből 800-900 millió forint címkézetten a kórház fenntartásához járul hozzá. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi 25 ezres kisvárosunkban egy olyan rehabilitációs szakkórház található, amely idén kapta meg másodszorra az Év kórháza kitüntető címet. Ennek a kórháznak nincsenek kifizetetlen számlái, hanem olyan korrekt a költségvetése, mint magának a városnak. Az ön által, a felvezetőben említett 15%-os adósságállomány pedig nem jelentős, ha az ország többi településéhez hasonlítjuk. Ez az adósságállomány kezelhető, s évente 135 millió forintot fizetünk vissza tőke-és kamattörlesztésre, miközben az adóbevételünk meghaladja a 900 millió forintot.

 – Milyen módon és forrásból sikerül a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása?

 – Természetesen fontos területek az Ön által említettek is. Ugyanakkor általánosságban igaz, hogy nagy lépést tettünk az elmúlt években a hiányzó infrastruktúráink pótlására és a városképi értékek megmentése, városunk szebbé tétele érdekében. A jelenleg folyó városközpont rehabilitációs beruházás, egy szép rendezett főtér pozitív hatást gyakorol nem csak városunk lakóira, de a hozzánk vendégként érkezőkre is. Nagykőrös határában igazi hungarikum, a pusztai tölgyes, amelynek megóvására az EU is támogatást nyújtott. Ezen a területen egyedülállóan maradt meg az az élettér, az a látvány mely honfoglaló őseinket is fogadhatta. A természetvédelmi program részeként egy erdei oktatóközpont is várja a környezetbarátokat. Szeretnénk, ha minél többen megismernék ezt a kincsünket. A zöld város, a természeti és épített értékek úgy gondoljuk, egyre több ember számára válnak fontossá, s így egyre vonzóbb lehet Nagykőrös. Természetesen ez kedvezően hathat a kereskedelemre és a vendéglátásra is, hiszen növekedhet a kereslet a piaci őstermelőink zamatos, friss gyümölcseitől, zöldségeitől kezdve egészen az éttermeink ízletes fogásaiig.

 –A természeti kincsekről térjünk rá a kulturális kincsek világába. Önök a helyi MSZP szerint hatalmas bűnt követtek el azzal, hogy az Arany János Múzeumot visszaminősítették a ceglédi múzeum részévé. Ha ez így van, akkor miért volt szükség mindenre?

 –A múzeumnak nem a város a fenntartója. Tehát így minket bármiért ebben az ügyben vádolni tudatlanságot, vagy rosszindulatot mutat. A múzeum a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában áll, s mi nagyon örülünk annak, hogy a városban áll. Természetesen, s ezt a múzeum igazgatójával is közöltük, hajlandóak vagyunk támogatni az intézményt, ha olyan fejlesztési tervet akarnak megvalósítani, ami még több látogatót vonz Nagykőrösre. Gondolok itt interaktív szobákra, vetítőszobára hangeffektekre, stb. Megtettünk azért mindent, hogy a város történetét bemutató filmeket archiváljuk, s azokat is lehetne ott vetíteni.

A „helyi MSZP?” Valójában egyedül a helyi szervezet elnöke tagja a városi képviselő-testületnek, s ugyanez a személy tagja a megyei MSZP elnökségének is, és több ciklus óta ül a megyei Közgyűlésben, hála azon párt listájának, akik 8 év alatt tönkretették hazánkat, s arról beszélnek, hogy mi követtünk el bűnt? Azt hiszem, erre mondják, hogy szemtelen mint a piaci légy! Azt veszem észre, hogy a cél: a várost és a megyét egymás ellen uszítani. Mindenkit megnyugtatok, hogy megmarad a kiállítás, s arra büszkék vagyunk: itt őrzik a legszebb Arany-gyűjteményt.

 –Anyagi okai vannak tehát a visszaminősítésnek?

 - Igen. Hiszen arról nem beszél az MSZP, hogy miként is adósították el a megyét 2002 és 2006 között. Majd a Gyurcsány –kormány idején elvették a megyéktől a központi forrás jelentős részét. Tudja, nekünk a legnagyobb problémánk az, hogy feldob az ellenzék egy témát, s azzal kell foglalkozni, ahelyett, hogy a lényegi kérdésekről esne szó. Ez időt, energiát vesz el tőlünk, talán ez is a célja mind az MSZP-nek, mind a Jobbiknak. Mind a két párt büszke akciójára, arra, hogy lejárató kampányt indít a város ellen. Feljelentik víziközmű társulatot, a helyi Jobbik elnöke nagyon büszke arra, hogy még Juszt László műsorába is bejutott. A helyi szocialisták elnöke bejelentette a város óvodáját az ombudsmannál, s nincs olyan beruházás, amit ne kifogásolnának.

 –Érdekes, hiszen egy MSZP-közeli internetes fórumban pontosan a Jobbikot tüntetik föl az ön külső támogatójaként.

 –Nem szeretnék Önnek csalódást okozni, de ezen kívül még jónéhány példát tudnék mondani, amikor a szocialisták nem mondtak igazat. Ez esetben kissé pikáns a történet, hiszen éppen az MSZP és a Jobbik helyi elnökei között látszik elmélyülni valamiféle egymásra találás. Nézzék meg a helyi ellenzéki képviselők honlapjait, egymástól vesznek át idézeteket, amit megjelentetett a Jobbik és a hozzájuk közel álló honlapok, azt felteszi az MSZP a honlapjára. Tehát a két szélsőséges tábor egymást erősíti. Csupán a botránykeltésben érdekeltek ezek az emberek. Ennek ellenér Nagykőrösön a józanul gondolkodók és az idelátogatók érzékelik a fejlődést. Amikor 2002-ben polgármester lettem, még kisebbségben voltam, és olyan terveket készítettünk, melyek a 2006-os ciklusra értek be. Így elindulhatott a 6,8 milliárdos szennyvízberuházás tisztítóval, és megvalósulhatott az 1 milliárdos csapadékelvezető rendszer. A városközpont rehabilitációra 700 millió forintot nyertünk, de mi még 400 milliót hozzáteszünk. Mindehhez szükség volt a jó gazda szemléletére, és annak is sokat köszönhetünk, hogy a város sorsát szívükön viselők összefogtak. Az elért eredmények, a közösen létrehozott értékek egyre erősebbé tették ezt az összefogást és egyre nagyobbá a fejlesztés mellett elkötelezettek táborát. Hiszem, hogy ma a természeti és épített értékeinken felül is ez az összefogás, a NAGYKŐRÖSI EMBEREK összefogása a városunk legnagyobb értéke.

 

Medveczky Attila