vissza a főoldalra

 2011.08.12. 

750 éves Zemplén fővárosa

A történelmi Zemplén vármegye egykori székhelye, Sátoraljaújhely, 1261-ben nyert városi kiváltságokat V. István ifjabb királytól. A 750 éves városi évforduló tiszteletére egész évre kiterjedő ünnepségsorozatot rendez Sátoraljaújhely Önkormányzata. Az önkormányzat a közelmúltban ezüst emlékérem kibocsátásával tisztelgett a jeles ünnepség alkalmából. Szerkesztőségünk vendége Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere, akivel az évforduló kapcsán a jelentősebb beruházásokról, a diákok, fiatalok támogatásáról, a bor-és pálinkaturizmusról beszélgettünk.

 – Akár a város, akár az ön személyes honlapját böngészi az érdeklődő, azt mondhatja: ez a település kitett magáért, méltó módon ünnepli a 750 éves városi évfordulót. Kérem, beszéljen arról, hogy mennyi munka és előzetes beruházás volt mindehhez szükséges, hiszen még az újhelyi vár is szemmel láthatóvá vált a földfelszín felett.

 – Hozzávetőlegesen 20 millió forintot különítettünk el a költségvetésből az idei rendezvények finanszírozására. Természetesen ezen összeg mellett pályáztunk is, így pl. a vár feltárására 2 millió forintot nyertünk. Maga a feltárás nem idén vette kezdetét, így csupán egy bizonyos szakaszról beszélhetünk. Az évfordulóhoz kapcsolódó legnagyobb beruházás: Kazinczy Ferenc szobrának felállítására 10 millió forintot kaptunk pályázat útján a kulturális államtitkárságtól. Maga a szobor azért is érdekes, mert egy ún. járó szoborról van szó. Kazinczy Széphalomról gyakran gyalogosan járt be az újhelyi levéltárba dolgozni, és a sétálóutcán helyet kapó szobor a járás közbeni egyik pillanatot merevíti meg és így része lesz az utcabútoroknak.

 – Mikor történik a szobor átadása, leleplezése?

 – Szeptember második hete a város hete, s akkor tervezzük átadni ezt a szobrot a köztársasági elnök úr és a kulturális államtitkár úr jelenlétében. Reményeink szerint mindketten részt vesznek azon a jeles alkalmon is, amikor harminc sóváradi székely testvérünk Sátoraljaújhelyen teszi le az állampolgársági esküt.

 – Külön kiadványokat is megjelentetnek az évforduló kapcsán?

 – Augusztus végén jelenik meg a város monográfiája írott és elektronikus formában. A településhez fűződő legendákat egy mesekönyvbe gyűjtjük össze a fiatal korosztály számára. Ezen kívül a városban dolgozó és a városról író publicisták, költők, írók műveinek egy szubjektív kiadása is megjelenik. A Sátoraljaújhely képeslapokon c. könyvben pedig a 19-20. század fordulójának városképét tekinthetik meg az érdeklődők. Ezen kívül egy komoly pályázatot írtunk ki középiskolások és egyetemisták részére. Három kategóriában, témakörben lehetett pályázni: a város nagy történelmi időszakai, nevezetes személyiségei, családja, illetve az élő környezet. Jelenleg a beérkezett húsz pályamű elbírálása zajlik, és a legjobb hármat zsűri és a nagyközönség előtt versenyeztetjük. 100 ezer forintos fődíjat adunk a nyertes pályamunka elkészítőjének és 50 ezret a felkészítőnek. Az utóbbit azért tartjuk fontosnak, mert tudjuk, a kutatómunkát ritkán tudják a fiatalok segítség nélkül elvégezni.

A Magyar Posta Zrt. megtisztelt minket azzal, hogy március 4-én ideiglenes postahivatalt nyitott a városházán; az évforduló alkalmából kibocsátott 40×30 milliméteres bélyegen a sátoraljaújhelyi Pálos-piarista templom látható, és az ország bármely postahivatalában megvásárolható. Azért ez az épület került a bélyegre, mert ez a jelenleg ismert egyik legrégebbi épülete Sátoraljaújhelynek a vár mellett. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy még január 1-jén összesen 35 történelmi zászlót helyeztünk ki a sétálóutcán és környékén. A különböző típusú, és színű zászlók különböző történelmi korokhoz és uralkodó családokhoz köthetők. Ezek a zászlók december 31-én kerülnek bevonásra.

 – Tudtommal egy a várost népszerűsítő filmalkotás is készült.

 – Így van, ez a film CD-n is megjelent, interneten is látható és bemutatásra került az Echo TV-ben. Ez az alkotás a második legnézettebb volt a saját kategóriájában.

 – Mindezek a kiadványok, beruházások, rendezvények a lokálpatriotizmust is erősítik?

 – Miközben értékeket hozunk létre, erősítjük az együvé tartozást a közös múlt felidézésével és a jelen programjaival. A fiatalok megszólításával pedig a jövőt szeretnénk megalapozni. Jól tudom, hogy mindez kevés a jövőhöz, ezért szükséges a munkahelyteremtés, amiért mindent megteszünk. Az elmúlt másfél évtized fejlesztéseivel sikerült bebizonyítanunk, hogy Sátoraljaújhely nem csak a múltjában él, hanem jelenben is. Az elmúlt 13 évben városunk pályázati úton 10 milliárd forint feletti beruházásra tett szert, ami egy hatalmas összeg a település lélekszáma és nagysága függvényében.

 – Sátoraljaújhely testvérvárosaiból is érkeznek/érkeztek vendégek az ünnepségekre?

 – Folyamatosan érkeznek a vendégek a határon túlról. Legutóbb harminc sóváradi iskolás gyereket és négy kísérőtanárt láttunk vendégül. Pontosabban – s ez benne a csodálatos – nem az önkormányzat, hanem egy helyi vállalkozó volt a vendéglátó. A programokat viszont mi szerveztük. Az elmúlt hétvégén a sóváradi falunapokon vettünk részt és szeptemberben, Sátoraljaújhely heti ünnepségére nem csak a székelyeket, hanem a többi – pl. a holland – testvérvárosok küldöttségét is várjuk.

 – A közelmúltban nyitották meg az autósok előtt a sátoraljaújhelyi kishatár-átkelőt. Gondolom ez nagy könnyebbséget jelent a Felvidékről a városba érkező turisták számára.

 – Ez így van, különösen a szlovák bodrogköziek számára, akiknek eddig, ha el akartak hozzánk jutni, 8-10 kilométeres kerülőt kellett megtenni. Tehát mindez gazdasági kérdés is, azon kívül, hogy gyorsabb lesz a tranzitforgalom.

 – Sikeresek voltak az eddigi rendezvények? Csak azért kérdem, mert olvasom, hogy az MSZP Sátoraljaújhelyi Szervezete felvetette, hogy szükség lenne még egy marketingesre a városi rendezvények nívósabb megszervezése érdekében.

 – Nagyon sikeresek voltak az eddigi évfordulós programok, mindegyike elérte a célját. Becsülöm azokat a helyi politikusokat, akik a város érdekében tesznek őszinte javaslatokat. Amiről ön beszél, az viszont nem tartozik a sikeres javaslatok körébe, mert a városmarketing soha nem volt olyan jó, mint jelenleg. Még egy állást meghirdetnünk akkor, mikor éppen spórolnunk kéne, teljesen felesleges pénzkiadás.

 – Beszéljünk még a többi beruházásról is, hiszen  218 millió forint értékű útfelújítást hajtottak végre Sátoraljaújhelyen. Ez EU-s pályázatból történt?

 – Így van. Általában eredményesen veszünk részt az uniós pályázatokon. Esetünkben Sátoraljaújhelynek azon hosszanti irányban átmenő útjáról van szó, mely mellett több intézmény; kórház, két iskola, óvoda, görög-katolikus iskola található. Eddig ez az út nagyon rossz állapotban volt, most a legnagyobb szakaszát felújítottuk, a fennmaradt 300 méterre még szeretnénk külön pályázni.

 – Olvasom: felújítják a sátoraljaújhelyi Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskolát. Az aszú fővárosában mennyire népszerű ez az intézmény?

 – Kis tévedés: az V. István Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola felújítását tervezzük szintén EU-s pénzből. Az ön által említett intézmény szőlészeti technikumként indult, jelenleg igen sok másféle szakmát is oktatnak, és éppen a borászat vesztett a jelentőségéből. Abban bízom, hogy ez az iskola újra a borász-vincellér-képzésnek lesz az egyik bázisa. Az aszú fővárosában fontos, hogy tanult, képzett borászok dolgozzanak a jövőben is.

 – Ha már a bort említettem: nemrég adták át a felújított Ungvári pincesort. A „Bor- és pálinkaturizmus fejlesztésére a történelmi Tokaj-hegyalján” címmel közösen nyújtott be pályázatot három település: Kistoronya, Mikóháza és Sátoraljaújhely. Minek köszönhetően és mekkora anyagi értékben valósulhatott meg ez a projekt?

 – A város kb. 100 millió forintot kapott ebből a pályázati pénzből. A település alatt öszszesen 15 kilométer hosszú pincerendszer található, és ezek a részek zömmel megfelelő állapotban vannak jelenleg is. Ami viszont a felszínen található, annak nagy része már felújításra szorult. Erre kínált lehetőséget ez a pályázat. A felvidéki Kistoronya a történelmi borvidék része volt, és szintén a pincesor rehabilitációjára nyerte el a pénzt. Mikóháza pedig a pálinkaturizmusra nyitott. Ez a település volt a gesztora a pályázatnak, így a gasztronómiának ez az ága jelentősen fellendült a térségben.

 – A mondás szerint a jó bornak nem kell cégér, de azért ma igen sokat számít a marketing. Milyen mértékben tudják támogatni a város borászait, vendéglátósait, vállalkozóit?

 – Az első lehetőség a munkahelyteremtés-munkahelymegtartó támogatás. A munka-ügyi központok foglalkoztak ilyen jellegű pályázatokkal, de ezenkívül annak, aki az előző tárgyévhez képest teremt, vagy megtart munkahelyeket, a foglalkoztatottak járulékainak egy részét kifizeti az önkormányzat. Ez nem csak a nagy vállalatokat érinti, hanem a kiskereskedőket és a vendéglátósokat is. A városközpontban pedig nem kell területfoglalási díjat fizetni azoknak a vendéglátósoknak, akik kitelepültek, vagy teraszokat nyitottak. Májustól egészen a város hetéig rengeteg programot szervezünk a városközpontban, melyek ingyenesek, vonzzák a közönséget, s így mindenkinek megvan ebből a maga haszna. A kalandparkunk tavaly 230 ezer látogatót fogadott, ezzel Tokaj-Hegyalján a legnagyobb turistaszámot tudta felmutatni a város. Mára meglehetősen közkedvelt a helyi vadételfőző verseny, ami egy gasztronómiai különösség, s amin idén 75 csapat vett részt, remélem, hogy hamarosan elérjük a bűvös „százas” számot. Ezen kívül nagy népszerűségnek örvendenek az októberi Zsólyomkai Pincenapok. A pincesor közepén húzódik a Zsólyomka-patak, mely mellett nem pincék, hanem borházak vannak. Ezekre a rendezvényekre kb. 3000 vendég látogat hozzánk, bizonnyal azért, mert évente ez az utolsó „nyitott pince”-rendezvény. Ezekkel a programokkal, amelyek az önkormányzat önként vállalt feladatai, is helyzetbe tudjuk hozni a környék vállalkozóit.

 – Már beszéltünk egy oktatási intézményről, most essen szó a Trefort Ágoston Szakképző Iskoláról, már csak azért is, mert sokáig úgy volt, hogy ezt az intézményt megszünteti a megyei önkormányzat. Majd egy év haladékot kaptak. Mi áll az ügy hátterében?

 – A gyereklétszám csökkenését évekkel ezelőtt az általános iskolákban megtapasztalhattuk, s mára ez a folyamat elérte a középiskolákat is. Ez az érme egyik oldala. A másik, hogy a megyei önkormányzat kiterjedt és veszteséges intézményhálózattal rendelkezik. Ennek oka, hogy eddig kötelező volt átvennie a helyi önkormányzatoktól azokat a közfeladatokat, melyek elvileg önként vállaltak voltak. Tehát ha egy önkormányzat úgy gondolta, hogy nem bírja a középiskoláját működtetni, egy határozattal azt átadta a megyének. Éppen ezért a megye úgy döntött, hogy összevonja a sátoraljaújhelyi közoktatási intézményeket. A „Trefort” épülete viszont ki is lett volna ürítve, s átköltözött volna a „Szepsi Lackó Máté”-ba. Mi arra kértük a megyei önkormányzatot, hogy adjon nekünk egy évet, hogy az iskola bizonyítani tudjon.

 – Iskola-fiatalok-továbbtanulás. Milyen módon tudnák visszacsalogatni szűkebb pátriájukba azokat a fiatalokat, akik az ország különböző városaiban szerzik meg diplomájukat?

 – A Bursa Hungarica-ösztöndíj olyan pénzbeli szociális juttatás, mely a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer adott évi fordulójához csatlakozott települési és megyei önkormányzatok által a hallgatónak adományozott szociális ösztöndíjból és az önkormányzati ösztöndíj alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium által – az önkormányzati ösztöndíjrésszel megegyező, de maximum 5000 Ft-tal – kiegészített szociális ösztöndíjból áll. Ebben a pályázatban mi erőnk felett teljesítünk. Így azt reméljük, hogy a fiatalok mindezt meghálálják nekünk, és lehetőségeik szerint visszatérnek. Gyermekeinkért Sátoraljaújhely Alapítvány pedig főleg a tehetséges, de rászorult fiatalokat támogatja.

Medveczky Attila