|
 2011.08.12.
Szlovák erőfitogtatás
Az
Esztergomhoz közeli, 7,5 ezer lakosú felvidéki kisváros, Zselíz
jelentős részben magyar lakosságú. A magyar nyelvű középiskolának,
a Comenius Gimnáziumnak viszont át kell költöznie a szlovák
gimnázium épületébe, annak ellenére, hogy a helyiek több
mint a fele aláírta az áthelyezés ellen szóló petíciót. Az
ügy hátteréről, a beruházásokról és a városfejlesztési
tervről Bakonyi Pál, Zselíz polgármestere nyilatkozott.
– Tisztelt polgármester úr! Július 29-én
tüntetést is szervezett a petíciós bizottság a Comenius Gimnázium
átköltözése ellen. Ön szerint miért döntött úgy Nyitra
megye közgyűlése, hogy költöznie kell a magyar gimnáziumnak?
– Hivatalosan azért, mert a fejpénzből nem lehet
fenntartani az intézményt. Az egy épületben elhelyezett két
intézmény megspórolhat annyi pénzt, hogy fel lehet építeni
egy új tornatermet.
– Tudtommal maga a város is hozzájárult
volna a fenntartáshoz. Milyen módon?
– A megyének felajánlottuk, hogy mind a két gimnázium
kihasználatlan helyiségeit bérbe veszi a városunk, zeneiskolánk,
szabadidőközpontunk és könyvtárunk részére.
– Ennek a történetnek négy évre nyúlik
vissza a gyökere: 2007. április 19-én a Zselízi Magyar Tanítási
Nyelvű Gimnázium Pedagógiai Tanácsa megbízta az igazgatót,
Cserba Katalint, kezdjen megbeszélést a Magyar Tanítási Nyelvű
Alapiskola és Gimnázium összevonásáról. Ön szerint ez lett
volna a járható út?
– Ez ma is a legelőnyösebb és fenntartható megoldás.
– Mi a véleménye, hogy a Nyitra megyei közgyűlés
miért az átköltözés és miért nem a magyar iskolák összevonása
mellett döntött?
– Nem tudom, és nem is akarom bizonyítani, hogy itt személyes
és pártérdekek, erőfitogtatás volt a háttérben, de ez is közrejátszhatott.
A város vezetése pedig egy konkrét projektet fogalmazott meg,
amely ,,Zselíz város oktatási intézményeinek tartós fejlődését”
volt hivatott biztosítani. Első lépésben összevontuk volna az
iskolákat.
– Arról van adata, hogy mennyien is
jelentkeztek a ma- gyar gimnáziumba?
– Idén 22 diák jelentkezett.
– A Comenius ügye már elveszett, vagy még
lehet lobbizni a külön épület érdekében?
– A képviselőtestület felhatalmazott városunk
fenntartható oktatási koncepciójának megvalósítására. Ezt
végre lehet hajtani a megye beleegyezése nélkül is. Ahhoz,
hogy ezt elkezdhessük, meg kell vásárolni a városunknak az épületeket.
– Most beszéljünk a fejlesztésekről.
2007-ben hagyták jóvá a város gazdasági és szociális
fejlesztési programját, amelyet a 2014-ig terjedő időszakig
dolgoztak ki. Ez milyen nagyobb fejezeteket ölel föl, és azóta
kellett-e módosítani?
– A közélet minden terét figyelembe vettük, és a súlypontot
az idegenforgalomra helyeztük, ahol a történelmi adottságaink,
kultúra, sport és a kellemes, tiszta környezet a vonzó erő.
Ezen
nem kell, és nem is lehet változtatni.
– A programból idézek: „ki kell építeni
saját energiaipart, vízgazdálkodást, az alapvető élelmiszerek
előállítását, amely visszatérítendő beruházások alkalmazásával
más versenyképes áru és szolgáltatás tiszta, egészséges környezetben
való előteremtésének alapja lesz.” Mit sikerült eddig
mindebből végrehajtani?
– Ezt a programrészt most áprilisban hagyta jóvá a képviselőtestület.
Intenzív munka zajlik a zöldenergiát termelő befektetések
megvalósítása érdekében.
– 2011 áprilisában kezdtek el dolgozni a városfejlesztési
terven. Megemlítik ebben a beruházási pályázatokat is?
– Rossz tapasztalataink miatt inkább nem számítunk az
EU-pályázatok által elnyerhető támogatásokkal. Hazai és külföldi
partnereink vannak, akik vonzónak találták a városunkat.
– A globális gazdasági válságot követően
hogyan tudják elérni a foglalkoztatottság és a versenyképesség
növekedését?
– A globális erkölcsi válságot az értelmes, személyi
felelősségen alapuló befektetésekkel, és a közjó előtérbe
helyezésével lehet orvosolni.
– Több helyen is lehet olvasni, hogy Dél-Szlovákiában
kevesebb a nagy állami beruházás. Ezt meg tudja erősíteni?
– Minden botnak két vége van; mindenkinek azt ajánlom,
alapozza a jövőjét saját erejére és életképességére.
– Franz Schubert 1818 és 1824 között tevékenykedett
Zselízen az Esterházy -családnál mint zeneoktató – Mária,
Karolina és Albert nevű gyermekeiket tanította. Zselízi tartózkodása
idején 26 művet komponált, további négyet Esterházy grófnak,
kettőt pedig Esterházy Karolinának. Milyen Franz Schubert városában
a kulturális intézmények helyzete?
– Nem rózsás, de nem is rossz, hála a polgári társulások
személyiségeinek és alkotóképességeinek, melyek szerény városi
támogatás mellett nagyon színvonalas eredményeket érnek el.
– A már említetteken kívül milyen főbb
beruházásokról beszélhetünk?
– A fontosabbak: az Esterház-kastély felújítása, az
Aquapark, az Expo Ister-Granum, a városközpont és az ipari park
beépítése.
Medveczky Attila
|
