2011.08.19.
Díszbemutató
előtt a Honfoglalás című rockopera
Koltay
Gergely zeneszerző, a
Kormorán együttes
alapítója
Államalapító
Szent István
király ünnepe alkalmából mutatják be Komáromban a Honfoglalás
című rockoperát, Koltay
Gergely új szerzeményét. A kitűnő zeneszerzővel az új
rockopera mellett együtteséről, a Kormoránról is beszélgettünk.
Az etnorock első számú hazai zenekara ugyanis jubilál: idén
ünnepli fennállása 35. évfordulóját.
-
Honfoglalás címmel
1996-ban készült egy nagysikerű film a testvére, Gábor rendezésében,
amelynek zenéjét ön szerezte. Az új rockopera címe arra utal,
hogy a filmből készült most a rockopera?
-
Nem, nem erről van szó. Miután a két műfaj dramaturgiája
sem egyezik meg egymással, így eleve lehetetlenség volna egy
filmet rockoperává alakítani. A cím azonossága viszont mégsem
véletlen. Egyrészt bizonyos dallamokat, amelyeket már a filmből
ismerhetnek a nézők, adaptáltam a darabba, másrészt a téma
természetesen adja magát, hiszen Álmost vagy Árpádot értelemszerűen
nem lehet kihagyni egy honfoglalástól szóló történetből.
Emiatt lesznek bizonyos átfedések, ám ezeket figyelembe véve
is elmondható, hogy gyakorlatilag teljesen új alkotás készült.
Ez zeneileg is igaz, hiszen Szűts István szerzőtársammal jó néhány
új dalt is írtunk, amelyek ebben a rockoperában csendülnek fel
először.
-
Ha teljesen új az
alkotás, mint ahogy említi, akkor feltételezem, hogy a történetben
is van némi módosulás.
-
Ez olyannyira így van, hogy a rockopera valódi főszereplője
tulajdonképpen nem is igazán Árpád vezér, hanem egy táltos,
aki a háttérből irányítja a történéseket. Árpád vezér
beleszeret egy lányba, aki történetesen éppen a legfőbb
ellenségének, a sámán asszonynak a lánya. Mondanom sem kell,
hogy ezt a szerelmet a táltos nagyon is ellenzi. Azonban az érzelmeknek
nem lehet parancsolni… A történetet tovább nem mesélném el,
hiszen maradjon valami újdonság az előadásokra is.
-
Mennyiben volt más
most dolgozni egy, a honfoglalásról szóló alkotáson, mint
1996-ban, amikor a filmet készítették?
-
A honfoglalást, mint jelentős történelmi eseményt,
feldolgozni mindig roppant izgalmas vállalkozás, hiszen számos,
történelmietlen elmélet él mind a mai napig ezzel
kapcsolatban. Én úgy tartom, hogy nem menekült Árpád népe,
és nem véletlenül kötött ki itt, a Kárpát-medencében,
hanem egy nagyon is tudatos hazakeresést követően került sor
az itteni letelepedésre. Tulajdonképpen visszatértünk Attila
nagykirály hazájába. Ezt kell hitelt érdemlően ábrázolni
egy ilyen témájú alkotásban! Ebben a tekintetben nincs eltérés
a tizenöt évvel ezelőtti és a mostani munka között. Viszont
minden más értelemben ég és föld a különbség. Kezdjük
azzal, hogy a tavaly tavaszi változások hatására lényegesen
jobb légkörben, bizakodó hangulatban folyhatott munka. Márpedig
a hangulat döntő befolyással van az ember munkakedvére. Aztán
azt is el kell mesélnem – talán nem haragszik meg rám a bátyám
–, hogy a Honfoglalás című film készítésekor be lettünk
csapva. Minden megígértek szóban, ám azokból nem teljesült
szinte semmi. Nevek nélkül, de elárulom azt is, hogy nagyon
magas pozíciókban is komoly ellenérzésekkel viseltettek a film
iránt, és sokan, sokat tettek annak érdekében, hogy gátolják
a megfelelő munkavégzést. Később, amikor visszahallottam a Gábort
ért kritikákat, például a harci jelenetek állítólagos színvonaltalanságáról,
mindig arra gondoltam, hogy ha tudnák az emberek a film készítésének
történetét, hátterét, biztosan nem kritizálnák azokat a képsorokat…
Az akkoriakkal ellentétben, most a Médiaszolgáltatás-támogató
és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mindenben támogatta a produkció létrejöttét.
Segítették a díszletek, jelmezek előállítását, amit ezúton
is szeretnék megköszönni. Talán ennyiből is érzékelhető,
hogy minden szempontból más, jobb körülmények között készülhettünk
most.
-
Kik lesznek a rockopera
főszereplői?
-
A főszerepre, azaz Árpád vezér megformálására
Vadkerti Imrét kértem fel, a táltost maga a rendező, Pintér
Tibor játssza, Álmos vezért pedig Makrai Pál alakítja majd.
Rajtuk kívül játszik még a darabban Hujber Ferenc, Janza Kata,
Fehér Nóra, Sípos Imre,
Papadimitriu Athina
, Varga Zsuzsi. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ragyogó tehetségű
színész-énekeseket láthatnak majd a nézők. Rendkívül látványos
koreográfiát terveztünk az előadáshoz. Ennek részleteit nem
szeretném előre elárulni, de mind a jelmezekben, mind pedig az
előadás egyéb elemeiben sok meglepetés várható. Egy példa:
a csatajeleneteket valódi lovas ütközetként vittük színre.
Ebben nagyon fontos szerep jut a Komáromi Lovas Színház remek társulatának.
Részt vesznek még az előadásban a Sziget Színház társulatának
művészei és kaszkadőrök, lovas íjászok is, Lezsák Levente
illetve
Kassai Lajos
vezetésével.
-
Mikor és hol mutatják
be a Honfoglalás-t?
-
Bár Szigetszentmiklóson már sor került a rockopera kőszínházi
előadására, és július végén, a Székely Vágta programja
során, Sepsiszentgyörgyön is előadtuk, a Honfoglalás
hivatalos díszbemutatója augusztus 19-én este 7 órakor lesz
Komáromban. Az időpontot, ami ugye államalapító
Szent István
királyunk ünnepének előestéje, valamint a helyszínt, Komáromot
is nagyon jó választásnak érzem. Nagy reményekkel és várakozásokkal
tekintek a díszbemutató elé. Egyébként a 19-i bemutatót követően
még kétszer, augusztus 20-án és 21-én is előadják a darabot
Komáromban.
-
Mit gondol, milyen sorsa
lesz az új rockoperájának?
-
Alapvetően bizakodó vagyok. Ha belegondolok, hogy korábbi
rockoperáimat – például „A Megfeszített”, vagy „A költő
visszatér” című alkotásaimat – a gáncsoskodások ellenére
milyen szeretettel fogadta a közönség, akkor talán joggal reménykedem
most abban, hogy a korábbiaknál lényegesen jobb hátszéllel készülő
Honfoglalás is elnyeri majd a nézők rokonszenvét.
-
Ha valaki nem tud
elmenni az előadásokra, mikor láthatja, hallgathatja meg a
Honfoglalást?
-
Az MTVA – amely mint említettem kezdetektől fogva a
produkció mellé állt – rögzíti a díszbemutatót, így előbb-utóbb
a köztelevízióban látható lesz majd a felvétel. Emellett már
gőzerővel folyik az előadás hanganyagának stúdiófelvétele
is, hiszen az a tervünk, hogy a díszbemutatóra elkészüljön a
rockopera dalait tartalmazó cd is. Ha minden jól alakul, akkor
ezt a helyszínen már megvásárolhatják majd az érdeklődők,
illetve augusztus végétől természetesen a zenei boltokban is
kapható lesz a rockopera betétdalait tartalmazó hanghordozó.
-
Gondolom, további előadások
is szerepelnek a tervek között.
-
Természetesen, ám ezekről még nincsenek konkrétumok.
Azonban – hasonlóan a korábbi rockoperákhoz – szeretném,
ha az anyaországi előadások mellett a határainkon túl élő
magyar közönség előtt is sikerülne előadásokat tartanunk!
-
Váltsunk témát és
ejtsünk szót az ön által alapított Kormorán együttesről
is, annál is inkább, mert jeles születésnapot ünnepelnek. Idén
35 éves a zenekar. Milyen céllal, célokkal alapította annak
idején?
-
Amikor harmincöt évvel ezelőtt elkezdtük a muzsikálást,
arra gondoltam, hogy nekünk olyan zenét kell játszanunk, amit
mi tudunk a legjobban a világban. Mi nem játszhatunk country-zenét
vagy latin zenét, mert azt Kubában vagy Dél-Amerikában jobban
művelik, hisz valamiképpen mindenki magában hordozza saját
anyanyelvét, kultúráját. Mi a magyar népzene világát ismerjük
a legjobban, nekünk ezt kell bemutatnunk a világnak. Hozzá kell
tennem, hogy a nyugat-európai fiatalok érdeklődnek is a zenénk
iránt. Ez érthető, hiszen ők nem arra kíváncsiak, le
tudunk-e másolni bármiféle létező, vagy kitalált zenei irányzatot,
hanem az érdekli őket, mi mit adunk magunkból.
-
A Kormorán zenekarvezetőjének
is jobb lenni most, mint néhány éve?
-
Természetesen, hiszen ezek egymástól nem választhatóak
el. Eleve jobb magyarnak lenni most, mint az elmúlt időszakban
volt, és ebből következik minden más létezési forma javulása
is. Számomra egyébként manapság az jelenti a legnagyobb érzelmi
többletet, amit színpadra lépéskor átélek. A zenekar mindig
is a magyarság egyesítéséért próbált tenni a maga eszközeivel.
Ha belegondolok abba, hogy a színpadon ott áll mellettem egy
vajdasági lány, Fehér Nóra, egy erdélyi hegedűs, Gáspár Álmos,
valamint egy felvidéki énekes Vadkerti Imre, akik teljes jogú
tagjai a zenekarnak, akkor földöntúli boldogság tölti el a szívemet.
Hiszen ez a színpadkép azt mutatja meg, hogy bár az országhatárok
nem változtak meg, a nemzet egyesülése elől mégis elhárulni
látszanak az akadályok. Végül is, ha nagyon leegyszerűsítem
a dolgokat, ezért alakult meg a Kormorán, amely mára tulajdonképpen
összmagyar együttesé érett!
-
A zenekar személyi összetételében
gyakran történt változás – legutóbb tavaly – a stílushoz
azonban, amely a népzenéből táplálkozik, mindig sikerül hű
maradni. Mi a titka ennek?
-
Talán az, hogy ezt nagyon tudatosan próbálom őrizni. A
Kormorán gyökerei valóban a magyar népzenéhez vezetnek el,
ami sajátos hangzásvilágot ad a dalainknak. Az elmúlt egy évben
nyolcvan fellépésünk volt, szinte mindenütt telt házak előtt
zenélünk. A közönség visszajelzése egyértelmű üzenet számomra:
ez a népzenei hangzásvilág tetszik a hallgatóságnak. Éppen
ezért zenekarvezetőként nagyon nagy a felelősségem abban,
hogy ez megmaradjon, és mindig is jellemezzen bennünket, amíg
lesz Kormorán. Dalainkban valamilyen módon – ritmikában,
hangszerelésben, vagy a dallamvilágban – fellelhető az a
hagyomány, amely Bartók és Kodály, valamint sok más népzenekutató
gyűjtésének eredménye. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a lángot
továbbvigyük, továbbadjuk, mert azt szeretném, hogy az unokáim
is magyar nyelven beszéljenek ebben a csodálatos, magyar hazában!
Kovács
Attila
|