vissza a főoldalra

 2011.08.19. 

Koszovó alatt húzódik a szerb államérdekek piros vonala

A szerbiai politikai elit körében folytatódott az elmélkedés, hogy mit kellene tenni akkor, ha az EU választás elé állítaná Szerbiát: uniós tagság, vagy Koszovó. Ivica Dačić kormányalelnök szerint Szerbia nem mondhat le nemzeti érdekeiről, Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke viszont úgy véli, hogy Koszovó és Szerbia számára is az lenne a legjobb, ha csatlakoznának az EU-hoz, és végre megszűnne az országhatárokról folytatott dilemma. A Koha Ditore prishtinai napilap szerint a nemzetközi közösség lényegi autonómiát adna Észak-Koszovónak.

 Ivica Dačić szerb kormányalelnök, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke úgy véli, hogy az EU-tagság érdekében Szerbia nem tekintheti üzletelés tárgyának állami, illetve nemzeti érdekeit.

 – Nemcsak az a fontos, hogy mit mond majd Angela Merkel német kancellár belgrádi látogatása alkalmával, hanem az is, hogy mit mond majd a szerb államfő, kormányfő és az államvezetés többi illetékese. Nekünk is egyértelmű üzenetet kell küldenünk az EU irányába: senkinek sem szabad olyan helyzetbe hoznia országunkat, hogy választani kényszerüljön Európa és Koszovó között. Szerbiának célja az uniós csatlakozás, ugyanakkor ennek érdekében nem bocsátkozhat üzletelésbe – fogalmazott Dačić.

 A kormányalelnök szerint Szerbiának három fontos üzenetet kell továbbítania: elsősorban a nemzetközi közösség irányába, hogy békét szeretne és nem kezd háborúzni, de nem nézi végig, hogy saját nemzete üldöztetés áldozata Koszovóban. Másodsorban a koszovói albánok irányába, hogy szeretné kiépíteni velük a békét és lezárni a történelmi konfliktust, de hozzátéve azt, hogy ne provokálják Szerbiát a „Nagy Testvér” mögött megbújva. Dačić szerint a szerb államvezetésnek a koszovói szerbeknek is üzennie kell, akik nagyon várják a választ Belgrádtól, hogy mit készül tenni a jelenlegi kedvezőtlen helyzet megoldását illetően.

 Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke nem érti a Koszovó és EU-tagság dilemmát.

 Nenad Čanak szerint nem tanácsos Koszovó felosztásáról beszélni, mivel ez nagyon veszélyes folyamatokat indíthat el Macedóniában, Montenegróban és a régió többi országában is.

 – Az unió nemcsak többletjogokat jelent, hanem kötelezettségek sokaságát is. Szerbiának Koszovóban semmiféle hatalma nincs, ezért nincs is miről lemondania. Koszovóval kapcsolatban egyesek még mindig álpatrióta játékot játszanak, amely a koszovói legendák újrahasznosításában ki is merül. Ha Szerbia és Koszovó ugyanazon mércék alapján csatlakozhatnak az EU-hoz, illetve esetükben sem létezhetnek határok, akkor magától adódik az elképzelés, hogy Szerbia és Koszovó számára is országhatáraik eltörlése lenne a legjobb. Minél inkább fel kell gyorsítani az európai integráció folyamatát, mert akkor a Szerbia–Koszovó-probléma is gyorsabban megoldódhat. Persze, tudom, hogy elképzelésem nem felel meg az álpatriótáknak, akik a kilencvenes években a legönzetlenebb véradók voltak: önzetlenül adták más vérét. Ezek az emberek az üzemanyag és a többi jövedéki adótól függő termék hazai piacán megvalósított monopolhelyzetükkel fizettették meg patriotizmusuk árát – vélekedett Čanak.

 A Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások következő köre szeptember 2-án kezdődik – jelentette be Božidar Đelić, a szerb kormány európai integrációért felelős alelnöke. Đelić szerint sokan szeretnék aláásni Szerbia pozícióját az EU-ban és a világban. Ebben a megvilágításban kell tekinteni a néhány hét koszovói történéseit – folytatta Đelić.

 – A magunk részéről mindent megteszünk a kompromisszum érdekében. Kompromisszum szükséges a vámpecséteket illetően is. Ugyanakkor az államérdekek listáján meghúzott piros vonal alá soha sem csúszhat a szerb állam politikája. Az utóbbi hetek történése drámainak nevezhető. Bebizonyosodott, hogy az egyoldalú akcióknak nincsen eredménye és nem jelentenek megoldást semmire sem – magyarázta Đelić.

 A kormányalelnök szerint Angela Merkel jövő heti látogatásának semmi köze a koszovói válsághoz, mivel a német kancellár belgrádi látogatását már február óta szervezik. Szerbia számára nagyon fontos elnyerni Németország támogatását – szögezte le Đelić, valamint hozzátette, hogy a kancellárt megismertetik Szerbia legaktuálisabb lépéseivel az európai integráció területén.  

– Minden témát érinteni tervezünk, kezdve a hágai törvényszékkel folytatott együttműködés sikeres lezárásától, a szerb kormány európai integrációs akciótervének a hatékony befejezésén át Belgrád igyekezetéig a Prishtinával folytatott tárgyalás eredményes bonyolításáig – jelentette be a kormányalelnök.

 Az elmúlt napokban gyakran emlegették a sajtóban, hogy a vámpecsétek kérdésére a két különböző vámpecsét jelentene megoldást. A Blic napilap értesülései szerint az EU illetékesei jó és támogatható ötletnek tartják ezt az elképzelést.

 – A szerb tárgyalócsoport korábban már több alkalommal is beszélgetett erről a témáról a brüsszeli illetékesekkel és ők pozitívan reagáltak a hallottakra. Sőt, úgy nyilatkoztak, hogy eddig ez volt a leghasználhatóbb ötlet – nyilatkozta a napilapnak egy magát megnevezni nem óhajtó személy. Koszovói sajtóinformációk szerint a prishtinai hatalom nem tartja elfogadhatónak a két különböző feliratú vámpecsétet.

 Az is gyakran volt az utóbbi néhány napban téma tárgya, hogy az észak-koszovói négy szerb község valamiféle különleges státust kaphatna. A nemzetközi közösség állítólag ezt az elképzelést is támogatja. A prishtinai Zëri napilap értesülései szerint a belgrádi államhatalmat is megismertették már a különleges státus ötletével. A napilap informátora azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi közösség illetékesei már több alkalommal is tárgyaltak erről a prishtinai államvezetéssel. A különleges státus odaítélésének függvényében Koszovó országhatárai megmaradnának, de Belgrád is elégedett lenne, mivel az északi községek valamiféle autonómiát kapnának, nyilatkozta az informátor, aki állítólag közel áll a prishtinai központi hatalomhoz.

 A koszovói kormány ugyanakkor cáfolja ezeket az állításokat.

 – Csakis Ahtisaari terve és a koszovói alkotmány mentén járunk el – szögezte le Hajredin Kuçi, a koszovói kormány alelnöke.

 A cáfolat ellenére a koszovói ellenzéki pártok szintén azt állítják, hogy Hashim Thaçi kormánya már egyeztetett a különleges státusról és nem zárták ki az elképzelés megvalósításának lehetőségét.

 A Koha Ditore prishtinai napilap értesülései szerint pontatlan a különleges státus terminológiát emlegetni. Az észak-koszovói szerb községek lényegi autonómiát kapnának.

 – Ahtisaari terve alapján megalakulna az Északi Regionális Tanács. A szerb községek ezen a tanácson keresztül vennének részt különböző döntéshozatalokban. A községeknek lenne egy különálló költségvetési alapja is, amit Prishtina ellenőrizne – olvasható a lapban.

 A koszovói kormány elismerte, hogy a nemzetközi közösség valóban egyre határozottabban nyomást gyakorol az országra, hogy az északi régió lényegi autonómiát élvezzen.

 – Nemzetközi barátaink úgy vélik, hogy 12 év után lehetetlen küldetés integrálni az észak-koszovói szerbeket. A fegyveres összecsapások elkerülése érdekében úgy gondolják, hogy egy ilyen jellegű megoldás lenne a leghatékonyabb – nyilatkozta a koszovói kormány magát megnevezni nem óhajtó tagja.

 A szerb fél cáfolta, hogy bárkivel és bármikor téma tárgya lett volna Észak-Koszovó autonómiája. Ez a téma nem szerepel napirenden – hangsúlyozta Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban résztvevő szerb csoport vezetője.

 – Soha nem beszéltünk erről a témáról. Addig, amíg a szerb alkotmánnyal összhangban jár el, addig Szerbia mindenről hajlandó tárgyalni, ami megoldhatná a koszovói válságot – emelte ki Stefanović.

 A nyugat-afrikai Nigéria és Giunea tegnap elismerte Koszovó függetlenségét – jelentette be Bedxet Pacolli, a koszovói kormány alelnöke. Pacolli szerint a két afrikai ország az ő személyes lobbizásának függvényében döntött Koszovó függetlenségének elismerése mellett. Ezzel a két utóbbi országgal egyetemben Koszovót az utóbbi három és fél évben a világ 79 állama ismerte el.

 A Szerbia és Koszovói közötti adminisztrációs határvonalon Končuljnál tegnap visszafordították a belgrádi Lasta és a vranjei Jedinstvo-Kavim utasszállító autóbuszait. A koszovói rendőrség mindkét autóbusz sofőrjétől kérte a különleges engedélyt, amelyet a koszovói kormány ad ki. Hasonló eset már korábban is előfordult.

 Jadranka Kosor horvát miniszterelnök jövő heti prishtinai látogatása egyre több port kavar a horvátországi sajtóban. A Jutarnji list zágrábi napilap szerint Kosor csupán kampány céljából utazik Koszovóba. – Prishtinába látogatva Kosor azt üzeni, hogy nem változtat a Belgrádhoz való hozzáállásán. Ez egy téves lépés és módszer. A miniszterelnök az ehhez hasonló húzásokkal megerősíti a horvátországi jobboldali radikális választótábort – olvasható a Jutarnji list egyik kommentárjában. A horvát kormányfő kabinetjében cáfolták az állításokat és kijelentették, hogy a zágrábi hatalom csupán békés és támogató politikáját kívánja népszerűsíteni Koszovóban. Kosort Thaçi, koszovói miniszterelnök hívta meg – közölték Kosor kabinetjében.

(Forrás: Magyar Szó)