|
 2011.08.19.
Szocialista merénylet a
helyhatóságok ellen
Tata
az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas
parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival,
olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival,
tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz,
Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál;
Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették
a város hírnevét. Az önkormányzatnak a gazdaságfejlesztő
folyamatokban lévő szerepéről, fiatalok első lakáshoz jutásának
támogatási rendszeréről, A Miénk, Tatáé – a helyi érték
védjegy létrehozásáról Tata
polgármestere Michl József, a térség országgyűlési képviselője
nyilatkozott.
– Még tavaly május elején azt
nyilatkozta, hogy 2002 óta kizsigerelte az állam az önkormányzatokat.
Nagyon kevés azon települések száma, mely nincs eladósodva.
Tata mennyi hitelfelvételre szorult?
– Az említett kizsigerelés két irányból zajlott. Egyrészt
2002-től folyamatosan csökkentek a normatívák, ami nagyban
megnövelte az önkormányzatok működési kiadásait. Ennek az
lett a következménye, hogy az intézményi finanszírozáshoz az
egyes önkormányzatoknak a költségeknek több mint a felét
kellett állnia. Mindemellett jelentősen bővítették az önkormányzatok
kötelező feladatainak számát, de úgy, hogy ehhez nem
rendeltek forrásokat. Még a Medgyessy-kormány hozott olyan intézkedéseket,
mely során növelték a közalkalmazottak bérét. Ez önmagában
nem rossz, de a gond: az önkormányzatok az első évben még
megkapták ehhez a forrást, de a következő esztendőben már
nem. Ez volt tehát az „ősbűn”.
Tata
város önkormányzata a 2006 és 2010 közötti időszakban néhány
olyan fejlesztést is elindított, melyhez hitelt vett fel. Mindez
néhány százmillió forintos tétel, viszont korábban működési
hitelt is felvett hozzávetőlegesen ugyanilyen tételben. Amikor
2006-ban polgármester lettem, elhatároztuk, hogy a működési
hitelt teljesen lenullázzuk. Így sikeresen kigazdálkodtuk a
hitel összegét. Tatának 2007 óta nincs működési hitele, s
nem is fogadunk el olyan költségvetést, amiben a működésünkre
hitel felvételére kerülhetne sor. Fejlesztésünket pedig úgy
rendeztük át, hogy 2007-2008-ban kötvénykibocsátásról döntöttünk
3,5 milliárd forintos összegben. A kötvények egy részét a
korábbi, sokkal roszszabb kamatozású hitelek kiváltására
fordítottuk. Így jelenleg csak ez az egyedüli hitelállománya
az önkormányzatnak. Amikor a kötvényeket kibocsátottuk,
kijelentettük, hogy működést ebből nem finanszírozhatunk,
csak az EU-s pályázatok önrészeit. Az uniós pályázatok önmagukban
remek lehetőséget biztosítanak, viszont egyik szocialista kormány
sem gondoskodott arról, hogy az önkormányzatok többsége képes
legyen előteremteni a megfelelő önrészt. Éppen ezért szorult
a legtöbb önkormányzat pályázati hitelre. Mi a kötvényekből
még működést csökkentő fejlesztéseket is meg tudtunk valósítani,
pl. az önkormányzati intézmények energiaracionalizálását.
– Tatán a nagy forgalmú közutak és vasútvonal,
valamint az elérhető közelségben található víziút
csatlakozási lehetőség együttes lehetősége remek alapot
biztosítanak a beruházásokhoz. Sikerült élni ezzel a
geopolitikai lehetőséggel?
– Úgy fejlesztettük tovább ezt az adottságunkat, hogy
az ipari parkunkat közvetlenül rákötöttük az M1-es autópályára.
Tehát ma már lakott terület érintése nélkül érkeznek a
kamionok az ipari parkba. Reméljük, hogy ez az adottság további
beruházókat vonz a városba. 2008-ban is jöttek új beruházók,
2009-től viszont ez a folyamat leállt. Mi azzal segítettük a
nagy vállalkozókat, hogy az iparűzési adót 1,9 %-ban határoztuk
meg a máshol megszokott 2 %-hoz képest. Önkormányzatunk külön
munkahelyteremtésre is írt ki pályázatot; ha valaki új
munkahelyet hozott létre, 500 ezer forintot nyerhetett az önkormányzattól.
– A városnak tehát már van ipari parkja,
aminek működtetését az önkormányzat egyik kft-je végzi.
Ezzel tudják biztosítani a város érdekeit?
–
Az eredeti elképzelés szerint az önkormányzat valóban benne
lett volna a működtető cégben. Első időkben ez így is volt,
de később ez nem vált valóra. Én már úgy örököltem meg a
város vezetését, hogy az önkormányzatnak nem volt beleszólása
az ipari parkba. Most dolgozunk azon, hogy ezt a lehetőséget
visszaszerezzük, de a mostani kft is mindent megtesz a város érdekéért,
így minél több adózót vonz a településre és biztosítja a
fejlesztési lehetőséget. Ezzel a kft-vel mi szorosan együttműködünk,
s mellette mi egy városfejlesztési kft.-t hoztunk létre egy korábbi
cégből, amiben ezt a tevékenységet próbáljuk támogatni.
Jelenleg az önkormányzatnak vannak már földterületei az ipari
parkban, és ezzel is megpróbálunk egy versenyképes árt kialakítani.
– A keletkezett tőkét, az iparűzési adót
az újabb fejlesztésekbe forgatják vissza?
– Az elmúlt időszakban az iparűzési adóból minden
esztendőben tudtunk fejlesztési tartalékot, és külön
fejlesztési alapot teremteni. Erre az utóbbi évben sajnos már
nem volt lehetőségünk a gazdasági helyzet miatt. A célunk
viszont változatlan: az önkormányzat vegyen részt a fejlesztésekben,
ami új munkahelyteremtést is jelent. Ezért is, ahogy már említettem,
200 millió forint értékben vásároltunk területeket ipari
parkunkban, és ennek az összegnek a felhasználásával vált
lehetővé az autóút megépítése. Tehát az önkormányzat a
saját lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a
munkahelyteremtést.
– A városban rendelkezésre álló munkaerő
megfelelő képzettséggel rendelkezik a vállalatok által kiírt
munkakörök betöltéséhez?
– A városban két kiváló minőségű szakiskola működik,
az egyik az ipar, a másik a mezőgazdaság területére képez
munkaerőt. Az is lényeges, hogy a város és a kistérség
munkanélküliségi mutatója az országos átlag alatt van.
Emellett: még mindig van szabad kapacitás a városban. Naponta háromezer
tatai lakos ingázik, ezért a célunk, hogy a városban adjunk
nekik munkát. Az ő képzettségük és munkaképességük nagyon
jó. Erre egy példa: egyik autóbeszállító cégünk olyan
munkatársat keresett, amire azt mondták: erre a munkakörre Tatán
úgysem találnak embert. A pályázatra mégis hárman
jelentkeztek tatai lakóhellyel.
– Milyen intézkedésekkel tudják segíteni
a működő és letelepedni szándékozó vállalkozások gazdasági
bázisainak bővítését? Kedvezményt adnak azoknak, akik Tatát
szemelik ki maguknak telephelynek?
– Az EU-s jogszabályok nem engedik ezt a lehetőséget.
Mi azt tehetjük, hogy csökkentjük az iparűzési adót, illetve
a lehető legjobban, leggyorsabban segítjük egy-egy új vállalkozás
beindítását. A szükséges engedélyek megszerzését az önkormányzat
úgy segítheti, hogy a hivatal munkatársai a leggyorsabb ügyintézéssel
fogadják azokat, akik munkahelyet teremtenek Tatán. Ezen kívül
olyan földterületek értékesítését is célul tűztük ki,
melyeket korábban pontosan gazdasági társaságok letelepítése
céljából szereztünk meg. Jelenleg is nyitott pályázatokon áruljuk
az ipari park területeit.
– Tata 2008-ban hozta létre a negyed évszázadra
szóló fejlesztés tervét, a Magyary-tervet. Azt olvastam, hogy
jelenleg az új Tata jövőképét fogalmazzák, és nemrégiben készült
el a négy évre szóló gazdasági program. Ezek mind egymásra
épülnek?
– Valóban Magyary Zoltán – iskolateremtő, egyetemi
tanár – emlékét ápolva fogalmaztuk meg fejlesztési tervünket,
melynek egyes fejezeteit is híres tataiakról – pl. Öveges József
professzorról – neveztük el. Ezt a tervet a városban komoly társadalmi
vita előzte meg. A tervet könyv alakban többször is kiadtuk.
Ez a váza Tata jövőképének és hosszú távú fejlesztésének,
s ez alapján készült el – jogszabályi kötelezettségünknek
eleget téve – a négy évre szóló gazdasági programunk, amit
önkormányzatunk el is fogadott. Célunk, hogy egy olyan hosszú
távra szóló rendszerünk legyen, amit napi feladatokra is
lebonthatunk. További célunk, hogy ne csak anyagi szempontból
vizsgáljuk egy város fejlődését, hanem a lakosság igényei
legalább olyan fontosak legyenek ebben a tervben, mint a gazdaság
fejlesztése.
– Minden település számára lényeges,
hogy a fiatalok helyben találják meg számításaikat, és lakáshoz
jussanak. Mit segítene ebben az önkormányzat?
– Már ezzel a hosszú távú tervvel is sokat segítünk,
hiszen kiszámítható lesz a fejlődés. Célunk: a tatai
fiatalok lássák meg annak a lehetőségét, amivel ők is hozzájárulhatnak
az alkotó folyamatokhoz. Segítünk az ösztöndíj- pályázatokkal,
így létrehoztuk az Öveges József Ösztöndíj Pályázatot is.
Szükséges itt a tatai kapcsolat, tehát ha valaki a szakdolgozatát
Tatáról írja, vagy a tanulmányait nálunk tudja kamatoztatni,
akkor megkaphatja az ösztöndíjat. Mi pedig azzal szolgálunk,
hogy minden tatai fiatalnak adtunk ún. Tata-kártyát, melyhez
nagyon sok kedvezmény járul. Így minden általános -és középiskolás
ingyen közlekedik a helyi járatokon. Szórakozásukat is segítjük
azzal, hogy a fürdőbe csak félárú jegyet kell váltaniuk, de
emellett még nagyon sok kedvezményt kapnak. Három művészeti
iskola és sok sportegyesület működik Tatán. A fiatalok több
mint a fele ezek egyikében tölti hasznosan a szabadidejét. A
lakosához jutást pedig egy halasztott fizetésű bérlakás-programmal
próbáljuk meg segíteni, amit egy céggel közösen végzünk.
Mindemellett gyakornoki programot szervezünk. Így az önkormányzat
és annak intézményei gyakornoki helyeket biztosítanak ahhoz,
hogy nálunk szerezzék meg a gyakorlati tapasztalatot a diákok.
– Ha már a diákoknál tartunk: igaz, hogy
heti egy órában Tata történelmét kell tanulniuk az iskolásoknak?
– Több éve tart már ennek a tantárgynak a kidolgozása.
Fontosnak tartom a hazaszeretetre való nevelést. Ezt nem lehet
viszont évente egy–két ünnepi alkalommal elérni, hanem
azzal, hogy a gyermekeket arra inspiráljuk: ismerjék meg családjuk
múltját; mivel foglalkoztak dédapáik, mit köszönhetnek
nekik. Ezután Tatának, szűkebb pátriájuknak a megismerése következik.
Tankönyvünk jelmondata: csak amit ismerek, azt szerethetem. Ha
Tatát a fiatalok megismerik, megszeretik, s védik is a jövőben.
Ezért vezettük be heti egy órában a Tata tantárgyat, amihez
Tata, lépten-nyomon címmel írtak tankönyvet, s most jelenik
meg ehhez a harmadik munkafüzet.
– Milyen kötelezettségekkel jár Tata számára,
hogy csatlakozott az UNICEF „Gyermekbarát Város” elnevezésű
kezdeményezéshez?
– Ez mindig a felvállalás függvénye. Az országban az
elsők közt hoztuk létre ezt a programot, úgy, hogy tényleges
tartalommal töltjük meg. Évente a képviselő-testület határoz
arról, hogy milyen programokat hajtunk végre ennek a kezdeményezésnek
a során. Célunk a családok megerősítése a gyerekeken keresztül.
– Olvastam A Miénk, Tatáé – a helyi érték
védjegy létrehozásáról. Mit kell tudni erről?
– Működik a városban a turizmus fejlesztése érdekében
az általunk létrehozott cég, a Városkapu Zrt, és kezdeményezésükre
létrejött a helyi TDM és annak fenntartója, a Tatai
Turisztikai Egyesület. Ebbe a folyamatba tartozik bele az az
idea, hogy a helyben megszületett ötleteket védjegyekkel lássuk
el. Ezzel egyrészt Tata hírnevét öregbítjük, másrészt erősítjük
a lokálpatriotizmust.
Medveczky Attila
|
