vissza a főoldalra

 2011.08.19. 

Marosfőn kötött ki az ortodox kereszt

Miután az Olt forrásánál a tulajdonos, a Maros forrásánál pedig a közbirtokosság és a megyei önkormányzat gátolta meg a keresztállítást, Marosfő bejáratához került a négyméteres tölgyfafeszület. A magukat az Úr Seregének nevező bákói vallásos csoport erre csupán a vaslábi polgármestertől kért és kapott engedélyt. Szóban.

 „Az ortodox egyházhoz tartozó Úr Serege vallásos csoportosulást képviseljük, családjainkkal, barátainkkal közös álmunkat valósítjuk meg a keresztállítással. Traian Dorz költőnek, az Úr Serege egyik alapítójának állítunk emléket; a négyméteres keresztre az ő Csendes Maros című költeménye és Ioan Selejan gondolata kerül" – mondta Ovidiu Rus, miközben a kereszt betonalapját simították Marosfő bejáratánál.

 Társai, Livia Hamza és Iosif Ciobanu részletezték: senkinek sem akarnak ártani, ez nem nemzetiségi kérdés, csak egy vallásos jelkép.

 Elmesélték a keresztállítás kálváriáját: az Olt forrásához tervezték, de mivel az egy magántulajdonban lévő terület, módosítottak az elképzelésen. A Maros forrásnál nem láttak tulajdonjogra utaló táblát, így ott kezdtek el építkezni az ortodox egyház jóváhagyásával. Amikor a tekerőpataki közbirtokosság területgazdaként kérdőre vonta, illetve a megyei tanács illetékesei leállították az építkezést, nem is ellenkeztek.

 „Azt mondták a közbirtokosság képviselői, 500 ember fog jönni, ha nem megyünk el. Nem kell ötszáz ember, mi gyerekeinkkel, barátainkkal vagyunk, szép szóra is távozunk. Nem tudtuk, hogy mástól is kell engedély, fogalmunk nem volt, hogy a forrás környéke a közbirtokosságé – mondta Livia Hamza.

 Harmadik helyszínként a vallási csoportosulás Marosfő bejáratát választotta; az egyház területén kapott helyet az ezer eurós beruházás. „A marosfői ortodox kolostor vezetősége azt tervezi, a kereszt környékére padokat, asztalokat helyeznek el, egy kis parkocskát alakítanak ki itt” – közölte a közel negyvenfős, az ország különböző településeiről érkező keresztállító csapat egyik képviselője.

 Az építkezési engedélyről érdeklődve elmondták: ez az ortodox egyház területe, a helyszín megállapításakor jelen volt a községi polgármester is, nem tudnak róla, hogy másféle, írásos engedélyre szükség lenne. „Mit csináljunk, ha Isten úgy rendelte el, hogy magyarok és románok együtt kell éljenek? A kereszt nem árthat, csak segítheti a békés együttélést” – zárta gondolatát Livia Hamza.

 „Ez egy kereszt az útszélen, nem egy ház. A területtulajdonos beleegyezett, én egyetértettem vele, miért kellene más engedély? Mi a problémájuk a feszülettel?” – kérdezett vissza Tinca Mihai polgármester, amikor arról érdeklődtünk, milyen akták engedélyezik a munkálatokat.

 Fülöp Otília megyei főépítész másként vélekedik: „A polgármester úr értelmezése szerint bárki bármit csinálhat a saját területén. Úgy látszik, hogy szerinte a romániai törvények nem érvényesek Vaslábra.” A szakember szerint még az ideiglenes épületekre is engedély szükséges, nem hogy a betonalappal rendelkezőre.

 A procedúra szerint elsősorban az önkormányzat vagy bárki, magánszemély írásban kell jelezze az építkezést az építkezési felügyelőségen, ilyen esetben az ellenőrzi, hogyan tartják be az építkezési fegyelmet az ország területén – közölte a szakember, hozzátéve, nem tud róla, hogy bárki is jelezte volna ezt írásban.

Balázs Katalin