|
 2011.08.26.
Mikó-terv: kelet Svájcát hozná létre
Kelet Svájcát,
Románia gazdaságának motorját, Magyarország egyik
legfontosabb gazdasági partnerét szeretné Erdélyben létrehozni
a Mikó Imre Terv.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gondozta gazdasági
fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket,
sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és
kiváló szakembereket „vizionál" a helyi magyar közösség
számára.
Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést
szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű
szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják
kialakítani végleges formáját. Számítanak a közvélemény
segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári
Magyar Napok keretében Jakabos Janka, az EMNT háromszéki
szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és
szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány
között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is
fontos szerepet kíván betölteni.
Szatmáry Kristóf (képen), a magyar Nemzetgazdasági
Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte:
nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar
kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia.
Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági
szereplőket hivatott segíteni. „A Kárpát-medence magyar
vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági
tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább
belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar
viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát
be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry.
A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi
magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem
csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági
perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének
területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi
hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll
ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is,
egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására,
mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt,
Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. „Közösség alapú
gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval
összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak
vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen
terv" – fogalmazott Péti.
„A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az
erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások
elszórtan működnek, elszigetelt kommunikációval küzdenek a
fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak
bemutatását Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem
Közgazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat
kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást
szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági
szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint
pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek.
„Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni.
Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász,
aki a terv pénzügyi sikerét az „ingyenes pénzosztás"
helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja.
"Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül
produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb
kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét"
– tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai
szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző
hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában.
Csinta Samu
(forrás: Háromszék)
|
