2011.08.26.
Pozsgai Zsolt – Gulyás Levente:
Tessedik
(Szarvasi Vízi Színház)
Szarvason,
az idén adták át a Holt-Körös fölé, ebbe az igencsak különleges
környezetbe épített, 1000 főt befogadó, amfiteátrum alakú
színpadot, amelyen július 22-én tartották a premierjét a
Tessedik című zenés játéknak. Az est fővédnöke Gáncs Péter
evangélikus elnök-püspök, aki természetszerűen megtisztelte
jelenlétével az előadást. Egy nappal később újra játszották
a darabot. Mindkét este zsúfolásig megteltek a széksorok.
Olyan felfokozott érdeklődés nyilvánul meg a produkció iránt,
hogy augusztus utolsó napján, 31-én újra megnézheti a közönség.
Szarvason nyolc éve működik a Cervinus Teátrum, ami Gergely László
avatott művészi munkája során kis, regionális színházi vállalkozásból
az évek folyamán jelentős műhellyé vált. Gergely László három
évvel ezelőtt Tessedik Sámuel írásaiból állította össze
az Érkezés című monodrámát, amit kimondottan Derzsi György
színművész alkatára írt, de ilyen, mint a most bemutatott és
általa rendezett nagyszabású, ráadásul zenés mű még nem született.
Tessedik
Sámuel Albertiben, a
mai Albertirsán
született 1742-ben evangélikus lelkészi családban. Teológiai,
filozófiai és mezőgazdasági egyetemi tanulmányokat folytatott
két éven át Németországban, Erlangenben. Tudását nem csupán
itt, hanem több német fakultáson is bővítette. Hazatérése
után evangélikus lelkészként először Surányban szolgált,
majd 1767-től egészen 1820-ban bekövetkezett halálig
Szarvason. Két házasságát Isten 18 gyermekkel áldotta meg,
akik közül csak nyolcan élték meg a felnőttkort. Szarvason
iskolát alapított, ahol az írás, az olvasás és a számtan
mellett korszerű mezőgazdasági ismeretekre is oktatták a
gyermekeket, olyanra, mint például a selyemhernyó-tenyésztés,
kertgazdálkodás, állattenyésztés. Ez az iskolaépület ma a róla
elnevezett múzeumnak ad otthont. Az iskolát pénzhiány miatt
hosszabb-rövidebb időre be kellett zárnia. Elgondolásait nem
csak gyakorlatban próbálta ki, hanem elméletben is lefektette,
gazdasági elképzeléseiről, pedagógiai hitvallásáról német
nyelven több könyvet is közzétett.
Pozsgai
Zsolt és Gulyás Levente darabja napjaink nézőjének kívánalmait
figyelembevevő, zenés-táncos formában, a musicalben született.
A musicalnek az a műfaji „követelménye”, hogy „márkás”
irodalmi alapanyagra épül. Ez a Tessedik estében sincs másképpen.
A darab súlypontja a békéscsabai Jókai Színház zenei vezetőjének,
Gulyás Leventének a ma emberéhez közelálló muzsikáján és
Funk Rita meg Hankó Tamás számtalan látványelemet tartalmazó
koreográfiáján nyugszik, a próza inkább kiegészítő elem.
Ez utóbbi azonban nem akármilyen kis bugyuta versikék egymásutánja,
hanem az Európa-díjas Pozsgai Zsoltnak a legmagasabb irodalmi
nyelven megformált és a legkényesebb igényeknek megfelelő szövege.
A Tessedik alapkoncepciója, hogy bemutassa mindazt a küzdelmet,
amit az evangélikus lelkész, Szarvas városának emblematikus
alakja folytatott korának hivatalos és többnyire rövidlátó,
vaskalapos uraival. Az állam és az egyház is a maga korlátaival
igyekezett az Istentől megáldott lélek szárnyalását szűk
keretek között tartani. Pozsgai Zsolt szövege most is „áthallásos”,
és ez nem a véletlen műve, az író szándékosan fogalmaz így,
mert ezzel felhívja a figyelmet a történelmi párhuzamokra, és
a közönség ráébred, nincs új a nap alatt. A rómaiak ősi
igazsága magyar földön is maradéktalanul érvényesül:
historia est magistra vitae, azaz a történelem az élet tanítómestere…
Az
előadás fényét nem csupán a közreműködő művészeknek a
darab mondanivalójába, igazságába vetett hite, színészmesterségbeli
jártassága, hanem a több, mint hetven fős tánckar hollywoodi
képességekről tanúságot tévő tudása is emeli. Derzsi György
Tessedikben azt a nagyformátumú egyéniséget viszi fel a színre,
aki vergődik az emberi kicsinyesség és az isteni tágasság között
feszülő űrben, de erős hite és reménysége átlendíti az
akadályokon. József nádor karakteréből Rubold Ödön a
mindenkori hatalomnak csak a saját, jól felfogott érdekéből,
a változtatás iránti ellenszenvéből fakadó elvakultságát
mutatja be. Hradina lelkész szerepében Gerner Csaba olyan egyházi
embert mintáz meg, aki úgy véli, mindig helyesen cselekszik.
Lapis Erika Terézt, Dósa Zsuzsanna pedig Karolinát játssza.
Szemet gyönyörködtető látvány és szívet melengető érzés
volt ebben a pazar környezetben nem csak Szarvas városának,
hanem az egyetemes magyar történelem egyik karizmatikus, sokra
hivatott képviselőjének mélységekkel és magasságokkal teli
életútját végigkísérni.
Dr. Petővári Ágnes
|