vissza a főoldalra

 2011.12.02. 

Januártól már társulhatnak az anyaegyházközségek - Ismét ülésezett a Zsinat

Rimakokován folytatta megkezdett ötödik ülését a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata. A képviselők jóváhagyták az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló törvényt, amely január elsején lép hatályba. A lelkipásztorok továbbképzésének rendjéről és a kreditrendszer alkalmazásáról szóló szabályzat-tervezetet viszont átdolgozásra utalták.

 A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VIII. Zsinata ötödik ülésének a folytatását elsősorban az indokolta, hogy három héttel korábban, november elején, az eredeti programban szerepelt nyolc tárgysorozati pont körül csak egyet sikerült érdemben megtárgyalni. Az egyházban kialakult feszültség oldása közel hét órát vett igénybe, így emiatt a Zsinati Tanács által beterjesztett programpontok közül csak az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló törvénytervezet került a képviselők elé, viszont annak is csak egy részét tudták első olvasatban megvitatni. Rimakokován a hétvégén ezért is szerepelt első helyen ennek a programpontnak a folytatása.

 A beterjesztett törvénytervezet fennmaradó részét első olvasatban a Zsinat világi és lelkészi tagjai kisebb módosításokkal jóváhagyták. Rövid szünet után került sor a második olvasatra, majd az egész törvénytervezetről kellett a képviselőknek dönteniük. A módosításokkal és kiegészítésekkel pontosított tervezetet végül a Zsinat jóváhagyta. Ennek alapján az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló törvény 2012. január elsején hatályba lép. Rákos Lóránt zsinati tanácsos, a tervezetet előkészítő bizottság tagja szerint azért volt szükség erre a törvényre, mert a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak eddig nem volt olyan egységes joganyaga, amely az anya- és leányegyházközségek, valamint a szórvány és missziói gyülekezetek jogállását egy törvényszövegben kezelte volna. Az egyház vezetése ezért célul tűzte ki ennek rendezését. Rákos tájékoztatása szerint a másik szempont, amiért az egyház belekezdett a törvényalkotói folyamatába, az volt, hogy létrehozzon egy teljesen új egyházközségi jogállást is, ami a társult anyaegyházközségekre vonatkozik. A gyülekezetek tagjainak egyre csökkenő létszáma és az anyagi nehézségek miatt ugyanis egyre nehezebb az anyaegyházközségeknek egyedül fenntartani egy önálló lelkészi állást. A most elfogadott törvény 2012-től viszont már lehetőséget ad arra, hogy az erre vonatkozó költségek fedezése érdekében két anyaegyházközség társuljon egymással – tájékoztatta a Reformata honlapot Rákos Lóránt zsinati tanácsos.

 Már az elmúlt választási időszakban is téma volt a lelkipásztorok továbbképzését és az arról való elmaradás szankcionálást is magába foglaló kreditrendszer, de konkrét határozat ez idáig még nem született erről. A mostani ülésen is több órás vitát váltott ki a lelkésztovábbképzés rendjéről és a kreditrendszer alkalmazásáról beterjesztett szabályzat-tervezet, főleg a lelkészek részéről, amit ugyan a Zsinat elkezdett megvitatni, de végül mégis levett a napirendről. A Zsinat jelenlévő tagjai azonban egyetértettek abban, hogy a témakörrel mindenképpen foglalkozni kell.

 A tervezetet Fazekas László püspök terjesztette a Zsinat elé. Elsősorban abból a megfontolásból, mert elmondása szerint fontosnak tartja, hogy a lelkipásztorok ösztönözve legyenek a teológiai továbbképzésüket illetően, másodsorban pedig a református egyház alkotmánya is előírja a gyülekezetekben szolgálók képzését, aminek a bebiztosítása az egyház vezetésének a feladata. A püspök elmondta azt is, hogy a tervezet kidolgozásánál a lelkipásztorok ösztönzése érdekében gondoltak a fegyelmezésre is, ezért kötötték össze a lelkésztovábbképzést a kreditrendszerrel. A Zsinaton jelenlévő képviselők viszont úgy gondolták, hogy ez a szabályozás nem megfelelő – mondta Fazekas László püspök.

 A Zsinaton felszólalók viszont egyértelműen támogatták mind a lelkésztovábbképzést, mind pedig a kreditrendszert. Csak a szabályozásnak a módjában nem volt egyetértés. A Zsinat tagjai ugyanakkor figyelmeztettek arra is, hogy ne fegyelmi és munkaügyi kérdésként kezeljék azt, ha valaki nem veszi ki a részét továbbképzésből. A püspök szerint viszont az erre vonatkozó szabályzatot csak úgy érdemes összeállítani, ha az szankciókat, jogkövetkezményeket is tartalmaz.

 A kérdéses témában a Zsinaton annyi előrelépés történt, hogy a jelenlévők két bizottság megalakulását is jóváhagyták. Az egyik Fazekas László püspök vezetésével a lelkésztovábbképzés szabályzatának összeállítására hivatott, a másik Géresi Róbert püspökhelyettessel az élen a továbbképzések alkalmait szervezi meg. Az előbbi munkacsoport a Zsinat tavaszi ülésére készíti elő a tervezetet, amit a Zsinati Tanácsnak nyújt be. A Zsinat határozott arról is, hogy létrehoz egy öt ezer eurós pénzügyi keretet lelkésztovábbképzés finanszírozására. Ez az összeg része lesz a református egyház jövő évi költségvetésének is.

 A Zsinat jóváhagyta a 2002. évi egyházi Alkotmány módosítását is, amelyet az egyházközségek jogállását és társulást szabályozó törvény indokolt. A Közalapról szóló 1/2009-es törvény módosítása és a lelkipásztorok díjlevelének a tervezete valószínűleg a Zsinat tavaszi ülésén kerül megvitatásra.

(Felvidek.ma, Reformata)