vissza a főoldalra

 2011.12.02. 

Hidak, melyek összekötnek

Alantas érdekből beskatulyázták az MKP-t

Két híd is épülhet az Ipoly alsó folyásán. A jövő év elején a társberuházók, Nyitra Megye Önkormányzata és a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. meghirdetik a kivitelezés közbeszerzését, optimális forgatókönyv szerint az építkezések elkezdődhetnek akár már jövő tavaszszal, de legkésőbb nyáron. Minderről Farkas Ivánt, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) gazdasági és régiófejlesztési alelnökét kérdezem.

Tisztelt alelnök úr! Mely településeket kötnék össze a hidak?

 – Az Ipoly felső folyásánál már két híd épült föl, melyek közül az egyiket már átadták. Jelenleg az alsó folyásnál a Helemba és Ipolydamásd, valamint az Ipolypásztó és Vámosmikola közötti hidak felépítésére kerülne sor. A harmadik nagy beruházás is egy hídhoz kapcsolódik: ez az ipolyviski híd és Tésa közötti közút újjáépítése. Esetünkben a határ nem a folyó, és kb. egy kilométer hosszúságban az út több évtizede használhatatlan. Mindhárom kivitelezés költségeit megpályáztuk az Európai Unió alapjainál, 2009-ben a társberuházók pályázatát siker koronázta.

 Mindezt tehát EU-s támogatásból tudják megvalósítani?

 – A Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Programnak második meghirdetése történt 2008-ban, és 2009-ben a sikeres pályázatoknak köszönhetően elértük, hogy meglegyen a fedezet a három beruházás végrehajtásához.

 Amennyiben megépül a két híd és a bekötő út, mennyiben befolyásolhatják a régió gazdasági életét?

 – Mindkét oldalon hátrányos helyzetű, leszakadó régiókról beszélhetünk. Sajnos ide az ipar- és az erőteljes területfejlesztés már nem ért el az utóbbi 20 évben. Ezért komoly méretet ölt a munkanélküliség. A polgárok egy része arra kényszerül, hogy a határ túlsó oldalán dolgozzon, így számukra jelentős segítség a hidak felépülése. Könnyebben, gyorsabban átérnek a munkába járók a határon. Évtizedekig baráti és rokoni kapcsolatokat szakított szét a határ. Most ezek a kapcsolatok újra élhetnek.

 Általánosságban honnan hová járnak dolgozni az emberek?

 – A gazdasági válság kitöréséig nemcsak a Duna mentéről, hanem az Ipoly mellől is sokan jártak Magyarországra dolgozni. A válság ezt a folyamatot megtörte, de még mindig számottevően járnak át dolgozni. Most már nem csak a Szalka és Letkés, illetve az Ipolyság és Parassapuszta közötti híd, hanem a Párkány és az Ipolyság közötti területen, az Ipoly mentén két új híd és a harmadiknak a bekötő útja könnyebbíti meg majd az átkelést. Azt is meg kell jegyezni, hogy a Szalka és Letkés közötti híd felújításra szorul, tehát kiemelten fontos, hogy annak közelébe újabb Ipoly-hidak épüljenek.

 Alelnök úr! Tudom, hogy még az MKP nyitott a választási együttműködésre a Híddal, ha korrekt ajánlatot kapnak, de beszéljünk arról, hogy a gazdasági program mennyire lesz fajsúlyos. Az, hogy a déli országrész infrastruktúráját fejleszteni kell? Az infrastruktúra fejlesztése vonzza a vállalkozókat az ipari parkokba, és a délen élő szlovák anyanyelvűek is megérthetik, mennyire fontos, hogy az MKP is benne legyen a parlamentben.

 – Az MKP számára eddig is lényegi elem volt a szakmai politizálás. Sajnos a szlovákiai média és a politikai közeg megalapozatlanul, alantas érdekből beskatulyázta ezt a pártot olyannak, amelyet csak a kisebbségi kérdés érdekel. Ez nem így van és volt; mindezt bizonyítják parlamenti tevékenységeink és nyolc éves kormányzati szerepünk. A gazdaság, a terület-és régiófejlesztés területén sokat kívánunk tenni a jövőben is. Mindenképpen a dél-szlovákiai régió érdekképviseletét szeretnénk felvállalni annak tudatában, hogy a félmilliónyi magyar mellett szlovákok is laknak ezen a területen. És mi nagyon sajnáljuk azt, hogy a szlovák pártok nem tudják, illetve nem akarják ellátni a délen lakó szlovákok érdekképviseletét. Ezért is nagyon hangsúlyos része lesz programunknak a déli régió fejlesztése. Célunk, hogy a nyolc évnyi kedvező időszak kivételével az immár 22 éve tartó leszakadást és a gazdasági leépülést megállítsuk és egy előremutató, növekedési pályát mutató programot vázoljunk föl.

Meg kell fékezni Dél-Szlovákia hanyatlását, elszegényedését, az eddigi leépülés helyett mihamarabb fejlődési pályára kell állítani térségünket. Amennyiben a közteherviselés, az adó- és járulékterhek általánosan érvényesek, akkor az állami javak újraelosztásából és az Európai Uniós forrásokból építkező beruházások legyenek regionálisan kiegyensúlyozottak. Meg kell szüntetni Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetését. Ami jár az északi térségnek vagy a Vágmentének, az járjon Dél-Szlovákiának is! A kormány még a bukását megelőzően megszakította a vasútfejlesztés infrastruktúrájának 2011–2014 közötti fejlesztéséről szóló véleményezési eljárást, majd sebtében elfogadta az erre vonatkozó programot. Ebben még inkább szembetűnőek a regionális különbségek. A Vág mentén és Észak-Szlovákiában keresztülhaladó európai vasúti folyosót eurómilliárdokkal korszerűsítik, míg a másik, ún. 4-es számú páneurópai folyosóra, a főváros, Galánta, Érsekújvár, Párkány vonalra eddig egyetlen eurócentet sem költöttek.