|
 2011.12.02.
Védekező állásba kényszerült a
magyarság Apácán
A Brassó megyei
faluban a legutóbbi népszámlálás nem hivatalos eredményei
szerint a 2995 főből csak 1220 magyar. Száz évvel ezelőtt még
egyetlen roma sem élt a faluban. A rendszerváltáskor 500-an, ma
pedig már háromszor ennyien vannak. A magyarok remélik, hogy a
falu jövője nem csak a romáké.
1600 fős roma kolónia él itt, közülük egy sem beszél
cigányul. A népszámláláskor 500-an vállalták roma származásukat,
a többiek románnak tartják magukat, mert román az anyanyelvük.
Többségük frissen betelepedett, ideházasodott.
Egyik húsz éves lány az éjszakai mínusz 10 fok ellenére
egy szekrényben alszik férjével és gyermekével, a házuk egy
hónapja égett le. A leányanyának még van egy gyereke, őt
befogadták a nagyszülők. A nagymama saját gyermekivel és az
unokával együtt tizenhárom szájat etet, egyik gyerekét szondán
keresztül táplálja. a nagyobbak ágyban, az apróságok földön
alszanak, így szorult küszöbön kívül a lánya.
Reggel kilenc órakor az utcáról csak az iskoláskorúak
hiányoznak. A férfiak zsebre dugott kézzel állnak és
panaszkodnak.
Egyik asszony a Duna Televízió segítségét kérte. Azt
mondta, hét unokát nevel. Lánya Olaszországban dolgozik, aki fél
éve ráhagyott egy újszülöttet is.
Egy másik asszonynak hét gyereke van. Férje is, ő is
analfabéták. Legnagyobb fia tizenhat éves, nyolc osztályt végzett.
Apácán napirenden vannak a falopások, a helybéliek
szerint az erdők felét már elhordták.
A településen egyetlen rendőr teljesít szolgálatot,
napi nyolc órában. A legközelebbi rendőrőrs fél órányira
van a falutól. a falu első embere szinte már beletörődött a
helyzetbe.
Törvény szerint a pénzbírság közmunka formájában törleszthető,
de itt ez sem járható út.
Az idősek csak tehetetlen szemtanúi annak, hogyan lesz oda
évről évre a termésük, hogyan lesznek úrrá a falun a
betelepülők.
Az önkormányzat közösségi rendőrséget létesített.
Az emberek mégis állandó félelemben élnek. Egyik, nevét nem
vállaló lakos még emlékszik arra, amikor a cigányokat vadőrként
alkalmazták, vagyis rájuk bízták a termést. Ma ezeknek a leszármazottaitól
rettegnek.
A polgármesterrel körbejárva a falut, egyik utcában csak
minden harmadik ház lakott. Sok magyar ember feladta és elköltözött
innen. A tehetősebb romák utcáját lehetett látni.
Úgy tűnik, a polgármester jó gazda. Hatalmas méretű
sportterem és labdarúgó pálya, valamint új iskola épül a
roma gyerekeknek.
A roma kolónia területén gombamód szaporodnak engedély
nélkül, községtulajdonú telekre felhúzott házak.
Az elöljáró azt mondja, ő is, mint a legtöbb politikus,
a választások előtt figyel a romákra. A szavazatok reményében
közművesít is.
A polgármester szerint, Apácának nagyobb szüksége van
szociális lakásokra, mint például sportlétesítményekre, de
Romániában csak ez utóbbira lehetett pályázni.
Valóban elgondolkodtató: Ki tud használni a 800 fős
fiatalság egy 150 férőhelyes multifunkcionális sporttermet?
Apropó fiatalság. Apáczai Csere Jánosnak a nevelésügy
úttörőjének szülőfalujában ma alig ötven gyermek tanul
magyar nyelven. Sajnos már összevont osztályokban.
Ilyen összevont osztályban tanul a lelkészházaspár fia
is. A családfő azt mondja, ha nem hinne abban, hogy itt van még
magyar jövő, szegre akasztaná a palástját.
Az agyháza a Proapácai Bartalis Egyesület biztonságos
szigetet jelent a magyar közösségnek.
Úgy tűnik, a magyarság Apácán védekező álláspontra
helyezkedett. Nem hisznek abban az emberek, hogy az etnikai arány
még megfordítható a magyarok javára. Az értelmiség igyekszik
menteni, ami menthető, mert elképzelhető, hogy a következő választások
után már cigány elöljárói lesznek a falunak.
(Duna Tv)
|
