|
 2011.12.02.
Az orvosok után jönnek a pedagógusok?
A pedagógus
szakszervezet pöstyéni közgyűlése lecserélte az érdekvédelmi
szervezet vezérkarát.
Úgy tűnik, a frissen megválasztott tisztségviselők
bizonyítani szeretnének, hisz új elnökük, Pavel Ondek sajtótájékoztatóján
az iskolák bezárásának veszélyével fenyegetőzött. Tájékoztatása
szerint a pedagógus-szakszervezet sztrájkkészültsége
mindaddig érvényes, amíg a kormány nem oldja meg a pedagógusok,
szakmai alkalmazottak és nem pedagógus beosztású munkatársak
jutalmazási rendszerét a közoktatásban. Az új vezetőség még
a 2012-es állami költségvetés elfogadása előtt tárgyalni
szeretne az egyes politikai pártok vezetőivel az oktatásügyben
dolgozók életszínvonala javításáról és az oktatásügy
anyagi forrásainak emeléséről. Ha kérésük nem talál
meghallgatásra, Ondek szerint: „mandátumunk van a sztrájk
kihirdetésére.”
Kemény szavak. A kérdés csak az, hogy végre a tettek
mezejére mer-e lépni a pedagógustársadalom, vagy ahogy az
egykori miniszter, Ladislav Kováč mondja: megint a puhatestűek
bátortalan, félénk magatartásával visszahúzódnak, s beérik
néhány garassal. Amikor néhány héttel ezelőtt a parlament
megszavazta a pedagógusok alig 6 százalékos átlagos béremelését,
sokan rácsodálkoztak, hogy lám ily kevéssel is beérik a
nemzet napszámosai. További követelésük nyilván összefüggésben
van a kormány döntésével, mely szerint az egészségügyi
dolgozók jelentős béremelésére telik a költségvetésből, a
pedagógusok meg érjék be morzsákkal. Nem arról van szó, hogy
vitázzunk azon, ki a fontosabb, az orvos, tanító vagy az egészségügyi
nővér, hisz az egyik életet ment, gyógyít, a másik meg
embert nevel. Az arányok és mértékek indulatokat válthatnak
ki, s az egyik társadalmi réteg a másikkal szemben sérelmet vélhet.
Nem fognak sokat keresni az egészségügyi nővérek és az
orvosok ezután sem. Mégis, ha összehasonlítjuk a nővérek béremelés
utáni kereseti lehetőségét a tanítók emelés utáni fizetésével,
akkor bizony az arányok egy kicsit elszomorítóak. Mind a kezdő,
mind a több éves gyakorlattal rendelkező egészségügyi nővér
bére jóval meghaladja azonos kategóriában lévő pedagógus
kollégájáét. Hangsúlyozom, így sem fognak sokat keresni, és
mindenképpen megérdemlik a béremelést. De a pedagógus nem érdemelné
meg? Jogos részükről a sérelem, hisz a jobb esetben elsőfokú
főiskolai végzettséggel rendelkező egészségügyi nővérek bére
mintegy 1,4-szerese a pedagógusbéreknek. Őket viszont a jogszabály
másodfokú főiskolai végzettségre kötelezi. Valahogy nincs ez
így rendjén. Úgy tűnik, az utóbbi 3-4 évben a kormányzat
elhanyagolta az egészségügyi dolgozók és pedagógusok anyagi
és erkölcsi megbecsülését. Nem biztos, hogy a gazdasági és
pénzügyi válsággal sújtott helyzetben a nyomásgyakorlás, a
zsarolás a munkabeszüntetések a legjobb módszerek. A kormánynak
viszont - legyen az a jelenlegi, vagy március 10-e utáni -
rendszerbeli megoldást kell találnia, mert látju,k mennyire sérülékeny
egy ország, ha az egészségügyi dolgozók, esetleg a pedagógusok
nyomásgyakorló követelésekkel állnak elő anyagi helyzetük
javítása érdekében. Az egészségügy és oktatásügy minden
társadalom életében kulcsfontosságú területek. Megoldást
kell találni a jogos követelések orvoslására, hisz egészséges,
szakmailag jól felkészült emberek közössége tud csak
megfelelő jövőképet felvázolni, s mi több, megvalósítani.
Hisz mi, magyarok is gyakran mondjuk: legdrágább kincsünk az egészség,
s legnagyobb hatalmunk a tudás. Nagyon úgy néz ki, hogy
mindkettő biztosításához pénz kell, s nem is kevés.
Szigeti László, az MKP oktatási és kulturális
alelnöke
(Forrás: felvidek.ma)
|
