|
 2011.12.09.
A móri példa
A közmunkaprogram keretein belül dolgoztak roma brigádok
Móron a történelem,
a kultúra, a német nemzetiségi hagyományok, a művészet, a
kiváló minőségű bor, a jellegzetes gasztronómia mind jelen
van. A 2013-tól felálló járási struktúrában Mór városa,
helyzetéből adódóan központként működhet. A móri kistérségben
jelenleg is kézenfekvő a település gazdasági és közigazgatási
szerepe. Vendégünk Fenyves Péter, Mór polgármestere.
Tisztelt Polgármester Úr! Miért döntöttek úgy, hogy
idén Wekerle-emlékévet tartanak?
– Wekerle Sándor városunk szülötte, háromszoros
magyar miniszterelnök, kétszeres pénzügyminiszter és a Magyar
Tudományos Akadémia tagja, akinek pozitívak a gazdasági
szempontból tett lépései. Wekerle Sándor idejében is gazdasági
és pénzügyi problémákkal küzdött az ország, és ő hathatós
intézkedéseket hozott, ezért Mór városának képviselőtestülete
fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen híres szülöttéről.
Azt gondolom, hogy igen aktuális ma – amikor Kárpát-medencei
Wekerle-terv készül – arról beszélni, hogy Wekerle miként
stabilizálta a gazdaságot a dualizmus szorításában. A
Wekerle-év programsorozatának csúcspontja volt, díszünnepség
keretén belül, a volt miniszterelnök szobrának felavatása.
Ehhez nekem évekkel ezelőtt meg kellett egyeznem az orosz és az
ukrán szervekkel, mert a helyszínt, a történelmi teret –,
ahol az elmúlt rendszerben a pártház épülete, most az egyházi
iskola áll – a szovjet emlékmű foglalta el. Helyi diplomáciánk
sikere, hogy a temetőben a már meglévő orosz katonai sírok
mellé helyezhettük el az elhunyt orosz és ukrán katonákat. A
mai politikai helyzetben igen fontos Mórra irányítani a gazdasági
élet figyelmét. A Wekerle Sándor Emlékév 2011 fővédnöke
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt. Az
emlékév rendezvényein miniszterelnök-helyettesek, miniszterek
és államtitkárok is részt vettek. Nálunk rendezték meg a Kárpát-medencei
Gazdasági Fórumot, ahol bejelentették a már említetett
Wekerle-tervet. Ezzel el lehet mondani, hogy a kormány tagjai közül
többen megismerhették Mór városát. Egy átlagos polgárnak
viszont, ha meghallja Mór nevét, mi jut eszébe? Szerencsére már
egyre ritkábban a szörnyű móri tragédia, amelynek híre bejárta
a világsajtót. Igazán azonban annak örülünk, ha valakinek Mórról
a bor jut eszébe, hiszen Mór az Ezerjó hazája.
Mit kell tudni Mórról, a helyi gazdaságról?
– Hazánk legkisebb, fejlődő történelmi borvidékének
vagyunk a központja, de azt nagyon kevesen tudják, hogy a közel
15 ezer lakosú Móron a világ összes jelentős autómárkájához
gyártanak eszközöket abban az ipari parkban, amit a város saját
erejéből hozott létre, s amiben körülbelül 6000 ember
dolgozik. Hatalmas szám: közel 80 milliárd forintos termelési
érték van az autóiparban.
A móriak híresek a szorgalmukról.
– Sváb nemzetiségű településről van szó. Mária Terézia
császárné idején telepedtek le itt a németek. Az 1695-től Móron
is működő kapucinus rend jelenléte is sokat számított; a szőlészet
és borászat fejlődése is mutatja, hogy szorgos népek lakják
a tájat.
A gazdasági és az autóipari válság nem érintette a
várost?
– Dehogynem, ennek ellenére még az idén is közel 1,4
milliárd forintos az iparűzési adóbevételünk. Hála Istennek
az Audi- és a Mercedes-beruházás húzza a beszállító ipart,
és újra emelkedőben van a termelés.
Az nem jelent gondot, hogy túlzottan egyoldalú a város
gazdasága?
– Eddig még nem jelentett. Sokan örülnének ennek az
egyoldalúságnak. Kétszer, háromszor nagyobb települések is
örömmel fogadnák az iparűzési adóbevételünket, amely
2008-ban elérte az 1 milliárd 800 millió forintot.
Ezért írják, hogy a leginkább fejlődő térségről
és városról van szó?
– Így van. Mór egy 35 ezres lélekszámú kistérségnek
a központja és nyilván ez a termelési potenciál viszonylagos
jólétet is hoz. Nagyon erős a mezőgazdaság annak ellenére,
hogy az agrárium nem tud termelési értékében vetekedni az autóiparral.
Idén 80 hektárral nőtt a betelepített szőlőterület és további
lépések várhatók a mezőgazdaságban.
Ez a fejlődés a turizmusnak is köszönhető?
– Részben. 2006-tól fejlesztjük tervszerűen a
turizmust és 2009-re elértük, hogy a város Fejér megye
legkedveltebb üdülőterülete volt. Nálunk működik a
wellness-, a bor- és a bakancsos turizmus is. 2008-tól az összes
vendéglátásból és turizmusból befolyt idegenforgalmi adót
az állami kiegészítéssel együtt visszafordítjuk a turizmus
fejlesztésére, marketingre, s így elértük, hogy Móron
folyamatosan emelkedik a vendégéjszakák száma. 2010-től
megalakult a Móri Borvidék TDM Egyesület, melynek célja a
turizmus további fejlesztése. Városunk kiemelkedő eseménye a
Móri Bornapok rendezvény, amikor közel 30 ezer vendégünk van.
Adottságaikat hirdetni is kell, hiszen a megyében olyan
„riválisaik” vannak, mint Gárdony vagy Velence.
– A megyében a borturizmust illetően, városunknak nincs
ellenfele. Igaz, Velencén és Székesfehérvár környékén
vannak szőlők, de a móri borvidék olyan egységes borvidék,
ahol aszúsodik az Ezerjó.
Ha ilyen kedvező a gazdasági helyzet, akkor kedvezőek
a demográfiai mutatók is?
– Sajnos ma már a stagnálás kedvezőnek számít,
hiszen a legtöbb településen csökken a lélekszám. Móron
igen magasak a telekárak, így azok tudnak betelepülni, akiknek
van rá pénzük. Önkormányzati tulajdonú területünk nincs, a
közelmúltban fejeződött be egy 60 családi házas övezet
fejlesztése, és próbálkozunk forrásokat szerezni újabb területekre,
új lakások építésére azonban nincs nagy igény. Emellett nem
kevés összeggel támogatjuk a meglévő családi házak
energiatakarékos felújítását, például a november 15-ei testületi
ülésen 1,7 milliós családi házas beruházáshoz az állam
adott 700 ezer forintot, mi pedig 500 ezret.
Térjünk rá a szolgáltatásokra! A közvélemény
sikersztoriként tartja számon a móri kórház átalakítását.
– 2010 szeptemberére – még a Semmelweis-terv előtt
– befejeztük a helyi egészségügyi rendszer átalakítását.
A sürgősségi és fekvőbeteg-ellátás korszerűsítésével
egynapos sebészeti ellátást teremtettünk meg. Igazodtunk az állami
kritériumokhoz, így sajnos le kellett építeni bizonyos osztályokat.
Móron 3000 egynapos sebészeti műtétet hajtottak végre, és
egymilliárd forintos forrásból európai szintű körülményeket
alakítottunk ki. Azt tudomásul kell venni, hogy a székesfehérvári
központi kórház végzi el a nagyobb műtéteket, de nálunk –
bárki megnézheti – „hotelszintű” az ápolási és a sebészeti
osztály. A színvonal növelése érdekében az idén 150 millió
forinttal támogattuk a kórház működését. Úgy értékeljük,
hogy az új átalakítással és az állami kézbevétellel, ha az
intézmény ezt a színvonalat megtartja, már nem lehetnek
gondok. Egy dolgot szem előtt kell tartanunk, hogy mindenkor
igazodnunk kell az állami elvárásokhoz, így volt ez akkor is,
amikor nekem kellett bejelenteni azt, hogy Móron megszűnik a szülészet.
Tudni kell, hogy abban az időben 620 gyermek született a városi
kórházban, de közülük csak 120 gyermek volt móri. El kellett
gondolkodnunk, hogy miért a móri adófizetőknek kell megfizetniük
a székesfehérvári szüléseket? Bár olyan jó híre volt a móri
szülészetnek, hogy még Battonyáról is jártak hozzánk, mégis,
a finanszírozás biztosítása hosszú távon megoldhatatlanná vált.
Szülészetünk megszűnését követően – erre vonatkozó
rendeletünk értelmében – 70 ezer forint támogatásban részesítjük
a móri újszülöttek családját.
A szociális háló is ennyire fejlett?
– Szociális ellátórendszerünket olyan mértékben
kiterjesztettük, hogy Mór városában nincs szociális feszültség.
Ez azért nem tetszik mindenkinek. Mi a rászoruló családoknak,
beleértve a városunkban élő roma közösségeket is, komfortos
lakásokat biztosítunk, de lakásrendeletünk nagyon szigorú, és
mindenkitől megköveteljük annak betartását. Csak azok kapnak
ellátást, akik valóban rászorulnak. A közmunkaprogram
keretein belül dolgoztak roma brigádok, az ő feladatuk volt a
saját környezetük rendbetétele.
Helyesen következtetek, hogy a közbiztonság is jónak
mondható?
– Igen, mert jelentősen csökkent a vagyon elleni bűncselekmények
száma, bár a városban volt már példa arra, hogy nagyobb értékű
tárgyakat eltulajdonítottak,
de az elkövetők nem helyiek voltak. Mindenképpen fontos
volt, hogy megerősítsük a közbiztonságot, így a város
bevezetői útjain, közterein térfigyelő kamerákat helyeztünk
el, és a városházán működtetjük azt a rendszert, amelyre cégek
is rákapcsolódhatnak.
Milyen a város oktatási intézményeinek helyzete?
– Két középfokú oktatási intézményünk megyei
fenntartásban működik, nehéz gazdasági körülmények között.
Intézményhálózatunk – egészségügyi, szociális, közművelődési,
közoktatási – jól működik, akár a szakmai munka, akár a
technikai felszereltségek tekintetében.
Szeretnék megtartani az általános iskolákat?
– Az lenne jó, ha a jogszabály kimondaná: amennyiben az
adott önkormányzat anyagilag képes fenntartani az általános
iskolát, akkor megteheti. Fontosnak tartjuk az alapfokú oktatást,
ezért áldozunk is rá.
Tehát semmi okuk panaszra?
– Mire panaszkodjak? A siker titka az anyagi helyzet. Második
ciklusban vagyok polgármester, tapasztalatom az, hogy az ipar, a
mezőgazdaság és a turizmus együttes eredményéből profitálunk.
Városunk saját erejéből hozta létre az ipari parkot. Mór autóipari
beszállítói iparának kezdeményezője a mai napig aktív
Schindele Vendel volt.
Igen, ez az autónál rendben van, de nem hiszem, hogy
megengednék, hogy külföldi borkereskedő - láncolat telepedjen
le.
– Azt én sem hiszem, mert védjük és erősítjük a
helyi közép- és kisvállalkozókat. A magyar tulajdonú boltok
előtt parkolókat alakítottunk ki, tehát minden egyes fejlesztésünkkel
segítjük őket. A településrendezési szabályozással pedig
elértük, hogy csak külterületen működhetnek multi kereskedő
áruházak. A város sikereket ért el az elmúlt esztendőkben, még
a szocialista kormányok idején is, mert volt önerőnk az európai
uniós fejlesztésekhez.
Tehát még hiteltartozása sincs a városnak?
– Egymilliárd forintos hitelt vettünk fel 20 évre, kizárólag
fejlesztésre, önrész biztosítására. Ezt az összeget csak
abban az esetben használjuk föl, ha EU-s forrást tudunk lehívni.
Eddig kétmilliárd forintot hoztunk a városba csak fejlesztésre,
és így tudtuk az egészségügyi intézményrendszert átalakítani,
és egy 10 éves intézményfelújítási programot kezdtük el.
2007-ben úgy döntöttünk, hogy a bölcsődénél kezdünk, és
azt követően minden évben egy-egy intézményt felújítottunk.
Ezek közül kiemelném a közel 80 millió forintból felújított
Szociális Alapszolgáltatási Központot, ezen belül az idősek
napközi otthonát, melyben még korszerű izomlazító gépek is
vannak. Az idei év nagy feladata a 800 millió forintos belvárosi
rekonstrukció előkészítése, amihez 500 milliós EU-s forrást
nyertünk.
Legyen kedves a kulturális intézményekről is szólni!
– Mór városában az elmúlt években látványos fejlődésnek
indult a kulturális élet. Köszönet illeti ezért az önkormányzatot
kultúrát támogató hozzáállásáért, valamint a város intézményeit
és civil szervezeteit az aktív közreműködésért. Mór kulturális
életét számos művészeti csoport munkája színesíti. A
nemzetközi minősítéssel rendelkező Móri Ifjúsági Fúvószenekar
már 30 éve méltón képviseli a várost hazai és nemzetközi
rendezvényeken egyaránt. Móron 7 kórus működik, amelyek aktívan
részt vesznek a város rendezvényein, és jó kapcsolatot ápolnak
hazai és külföldi kórusokkal. A helyi tánccsoportok a táncművészet
több ágában is jeleskednek, például: magyar néptánc, német
nemzetiségi tánc, mazsorett, modern tánc. A móri német
nemzetiségi hagyományok ápolásában több helyi szervezet és
kulturális csoport is részt vállal.
Járási központ lesz a város?
– A tervek szerint az lesz. Tizenhárom települést
integrál Mór, és mi mindig felkaroltuk a többi települést,
ha problémával küszködtek, óvodánkba, iskoláinkba
befogadtuk a vidéki gyerekeket. Jelenlegi gondunk a települések
közti autóbuszközlekedés állapota. Ezt fejleszteni kell, különben
a környékbeli településeken lakók nehezen vehetik igénybe a
közszolgáltatásokat.
Medveczky Attila
|
