|
 2011.12.23.
Mozart: Don Giovanni
(Magyar Állami Operaház)
Salzburgban,
1756-ban született és 1791-ben, Bécsben elhunyt Johannes
Chrysostomus Wolfgangus Theophillius Mozart - közszájon forgó
nevén - Wolfgang Amadeus Mozart a világ zeneirodalmának
legismertebb komponistája. Hangversenytermekben, operaházakban
gyakran adják elő alkotásait, a mi dalszínházunk jelenleg a
Don Giovannival együtt három operáját tartja műsorán, a Cosi
fan tuttét és a Figaro házasságát láthatja még a közönség.
A Don Giovannit 1787. október 29-én mutatták be Prágában. Hazánkban
Don Juan címmel 1885-ben játszották először, és rövidebb-hosszabb
megszakításokkal azóta is az Operaház vagy az Erkel Színház
műsorán van. Összesen nyolcszor újították fel, a legutóbbinak
2011. november 19-én volt a premierje, és még decemberben is
hallhatta a közönség. Mindössze kilencszer ment. A novemberi
– első négy – előadás dirigálást Keri-Lynn Wilson
kanadai karmesternő nem teljesített szakmai ígéretek miatt
visszamondta, ezért ezeken az alkalmakon Kesselyák Gergely,
decemberben pedig – ahogyan azt eredetileg is tervezték –
Medveczky Ádám vezényelt. A most színre vitt Don Giovanninak
az a különlegessége, hogy az operajátszás jelenleg élő
legavatottabb mestere, a veronai Gianfranco de Bosio rendezi, aki
Európa és Amerika színpadain számos, a közönség tetszését
elnyerő és a szakmai berkekben is magasan jegyzett produkciót
állított színpadra. A vicenzai Teatro Olimpico díszleteinek a
mi operaházunk teréhez igazodó változatát, ami a vidám meg a
komor jelenetekhez egyaránt illik, valamint a szereplők jellemét,
rangját kifejező ruhákat a „jelmezek királynőjének”
nevezett Naná Cecchi tervezte.
A
XIV. századi sevillai krónikákban leírt, nőfaló Don Juan
legendája számtalan irodalmi alkotás írására ihlette Moliére-től,
E.T.A. Hoffmanntól kezdve G. B. Show-n, Byronon át Dumas-ig,
Puskinig a szerzőket. Liszt Ferenc két művet szentelt ennek a témának,
és más zenedarabok is születtek. Mind közül azonban a
legismertebb Mozart operája, amit sok-sok emberi megpróbáltatásainak
talán legsúlyosabbjában, édesapja halála miatt érzett gyászában
komponált. Műfaja drama giocoso, azaz játékos dráma. Nem komédia
és nem tragédia, mindkettőből van benne. Mozart operájának a
cselekménye a XVII. századi Andalúziába, Sevillába viszi el a
nézőket. Itt él Don Giovanni, a szoknyabolond lovag Leporellóval,
hűséges szolgájával, aki listát vezet az ura által meghódított
hölgyekről. A szívtipró azonban nem áll meg a határoknál,
hanem a környező országokban is elcsavarja a nők fejét,
ugyanis nincs a földkerekén olyan lány, vagy asszony, aki
vonzerejének képes lenne ellenállni. Nem számít neki, hogy
nemes vagy paraszti származású fehérnépről van szó, ő
mindegyiket kitünteti figyelmével. Donna Anna és donna Elvira,
a két rangos kisasszony és a falusi szépség, Zerlina is a hálójába
kerül. Anna édesapja, a lánya becsületén esett folt miatt
megbántott kormányzó meg Anna vőlegénye, a megcsalt Don
Ottavio, és Zerlina újdonsült férje, a felszarvazott Masetto
azonban bosszút esküszik ellene. A rútul elhagyott Elvira is
terveket forral a csélcsap férfiú megleckéztetésére. A
magabiztos és pökhendi Don Giovanni nem hallgat a jó szóra,
nem távozik el a helyszínről, sőt kihívja maga ellen a végzetet,
vacsorára invitálja az őt számon kérő kormányzó kőszobrát,
aki meg is látogatja, és magával viszi a pokolba.
 A
december 14-ei előadáson Kovács István kölcsönzi Don
Giovanninak bársonyosan telt baritonját. A sértett Don Ottaviót
Szappanos Tibor simogató tenorjával és kifogástalan színészi
játékával viszi fel az Operaház színpadára. A talpraesett
Zerlinát Hajnóczy Júlia (alsó képen) ennek a bájos alaknak
az ötletességével jeleníti és fényesen csillogó hangjával
szólaltatja meg. A mindig megbocsátó Donna Elvirát Bátori Éva
hangjának ezer színével, a hiú és büszke Donna Annát González
Mónika selymes szopránjával, a gazdáját mindig hűségesen
szolgáló Leporellót Alik Abdukayumov mélyen zengő basszusával,
a féltékenységtől gyötört Masettót Kelemen Dániel érces
basszusával, a kormányzót Gábor Géza sötét tónusú basszus
hangján kelti életre. Medveczky Ádám óraműpontossággal vezényli
az Operaház zenekarát, egyetlen fals hang, vagy melléütés
nincs az előadásban, mindvégig kézben tartja a zenészeket A közönség
hálásan tapsolt, és köszönte meg a közreműködő művészeknek
az élményt. Mozart olaszosan bővérű operáját nem lehet
megunni. Olyan „operaslágerek” hallhatók benne, mint Zerlina
és Don Giovanni első felvonásbeli kettőse meg Leporello
regiszteráriája, amiket híres-nevezetes énekművészek
koncerteken adnak elő, vagy vesznek fel lemezválogatásukba. A
Don Giovanni minden egyes alkalommal elbűvöli az embereket, és
ez nem volt másképpen most, december közepén sem.
Dr. Petővári
Ágnes
|
