2011.12.23.
A Rosenberg-kritikáról
Egy liberális, globalista kör kiad egy közleményt, és azt repítik
szerteszét a világban
A közelmúltban
Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Magyar Főnix Mozgalom
alelnöke szokásos évi előadását tartotta Svédországban.
Nem sokkal érkezése előtt a Dagens Nyheter című napilapban
egy Rosenberg Ervin nevű, Magyarországon született illető az
Új Színház nemrég kinevezett vezetőit és támogatóikat
antiszemita körnek nevezte, s a kinevezőket a szélsőjobboldal
szekértolóinak. A jogásznő nem hagyta szó nélkül Rosenberg
rágalmait.
Kik és milyen témakörben hívták meg előadni?
– A stockholmi Magyar Katolikus Kör évről évre felkér,
hogy tartsak előadást az aktuális hazai politikai eseményekről.
Mivel idén november 4-én látogattam meg őket, ez évi témám
az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, valamint ennek
hatása a jelenkori hazai közéletre volt. Nagyon érdekelte a
magyar emigráció tagjait a dr. Képíró Sándor, hajdani csendőr
százados ellen, a jeruzsálemi Wiesen-
thal Központ által
indított megélhetési koncepciós per, amelyben Zétényi Zsolt
ügyvéd úr mellett Képíró Sándor pszichológusaként vettem
részt – és a per felmentő ítélettel végződött. Bár nem
lepett meg, mégis bosszantott, amiről a katolikus kör tagjai tájékoztattak,
hogy Rosenberg Ervin ismét a magyarok ellen támadt Svédországban
a Dagens Nyheter-ben.
Hatásos-e, illetve mennyire mérvadó Rosenberg Ervin írása
a svédországi magyarok körében?
– A Katolikus Körben egyáltalán nem mérvadó,
ugyanakkor a magyar emigráció nem csak keresztényekből és
keresztyénekből áll. Óriási felháborodást keltett azonban
katolikus körökben, hogy egy közepes méretű, Paulay Ede
utcai, ugyanakkor magyar vezetésű színház jövendő léte
ekkora ellenállást váltott ki a Nemzetközi Zsidó Világszövetségből,
hogy emiatt Rosenberg Svédország vezető napilapjában kétoldalas
cikkben írta meg a magyarságról kedvezőtlen, lesújtó véleményét.
Ő is egy a hivatásos véleményformálók közül?
– Rosenberg Ervin egy a külföldön élő, magát magyar
zsidónak valló, hivatásos véleményformálók közül, akik
rendszeresen médiafelületet kapnak. A nemzeti oldal világszintű
elnyomottságának egyik oka, hogy a Rosenberg-félék nem hagynak
minket a világsajtóban érvényesülni. Így minket sohasem
illet meg az ártatlanság vélelme, lásd Képíró-ügy, sem a
hallgattassék meg a másik fél alapelve, lásd Dörner– Csurka
színházi téma.
Nem ugyanez a Rosenberg Ervin szervezte véletlenül a médiatörvénnyel
és az alkotmánnyal kapcsolatban is a megmozdulást?
– De igen, „véletlenül” idén tavasszal szintén ő
szervezett olyan rendezvényt a médiatörvénnyel és az alkotmánnyal
kapcsolatban, ahová csak meghívásos alapon lehetett bejutni. Bár
szerették volna az ellenvéleményt kizárni, a Katolikus Kör
tagjai mégis részt vettek a megmozduláson; a magyarságot, a
kereszténységet védő hozzászólásaikkal derekasan helytálltak,
s ezzel az ellenfelek körében kisebbfajta botrányt váltottak
ki.
Az előadás után mit válaszolt az Új Színházzal
kapcsolatos hallgatói kérdésekre?
– Boldogan válaszoltam a színházzal kapcsolatos hallgatói
kérdésekre, miszerint végre lesz Magyarországon magyar íróktól,
magyar színdarabokat hagyományos rendezésben bemutató nemzeti
színházunk, mert Alföldi Róbert színháza bizony nem az.
Mennyire megosztottak a svédországi magyarok?
– Az elmúlt években sokat jártam az elszakított területeken
és az emigráció köreiben. Mindenütt megosztottak a magyarok,
sajnos a nemzetiek is. Ez az egyéniségünkből, a magyar virtusból
adódik. Pedig nekünk is van közös ellenségképünk: a
kommunizmus és a liberalizmus. Ez a két fenyegető rémség
kellene, hogy összekovácsoljon minket.
Mi a tapasztalata, egy kör megír egy dokumentumot, és
azt repítik széjjel a világ újságjaiba?
– Konkretizáljunk! Egy liberális, globalista kör megír
egy közleményt, és azt repítik szerteszét a világban, a háttérhatalmak
szolgálatában.
Az egy világjelenség, hogy azokra sütik rá a fasiszta
és a náci jelzőket, akik patrióták, akik védik a hazai, a
nemzeti érdekeket?
– Világjelenség
a tudatlanság. Hiszen mást jelent mind a fasiszta, mind a náci,
mind a nyilaskeresztes fogalom. A nemzeti jelzőnek egyik sem
szinonimája.
Gondolom, végignézte a veszíteni képtelenek által
szervezett tüntetést a Paulay Ede utcában. Pszichológusként
milyen kórismét állapított meg?
– Végignéztem a hazai és a külföldi híradásokat is.
Kíváncsi lennék, hányan
voltak, akik pontosan tudták, kik mellett és kik ellen tüntetnek?
S hányan egy bizonyos erőszakos kör által terrorizáltak? A tömeg
könnyen traumatizálható, megváltozott tudatállapotba is kerülhet,
ezáltal befolyásolhatóvá válik – nagyrészt erre épül egy
egész iparág.
Bennünk, magyar
szívűekben, magyar lelkűekben ez ellenérzéseket vált ki, így
örömmel üdvözöljük a Dörner– Csurka színházat. A magam
részéről nagyon várom Csurka István Trianonról szóló, Károlyi
hazaárulását, a Jászi-féle szabadkőműves páhollyal való
összejátszását leleplező drámájának bemutatóját.
Medveczky Attila
|