|
 2011.02.09.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
6. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Magyar sors
(Elhangzott 2011. február 6-án A Magyar
gondolat –100 éve született Püski Sándor című konferencián)
(2.oldal)
A
Moszkvából hazatérő kommunisták mind az országot 133 napig
terror alatt tartó, bosszúszomjas zsidók. Bosszújuk elsősorban
a Püski-félék és a Püski által kiadott írók ellen irányul,
akik közül nem is egy megírta, hogy a német bevonulásig, a
semmiképpen nem igazolható zsidótörvények idején életszínvonaluk
magasabb volt, mint a szegényparasztságé. Németh László,
Kodolányi János, Veres Péter vagy Sinka István szembenállása
a németekkel, a megszállással, az egész Horthy-rendszerrel már
nem számít, ők már jobboldaliak, s lényegében a háborús bűnösök
közé soroltatnak, mert szellemi harcukban szembe találtak nézni
a zsidókérdéssel. A kialakuló új rendnek, amelynek belügyminisztere
Erdei, két arca van: egy szovjet arc, a háborús ellenség arca
és egy belső magyar arc, Kun Béla népbiztosainak arca. Erdei,
a hagymás makói parasztok ivadéka, a Futóhomok írója ezt is
vállalja. S itt már naivságot és jóindulatot nem lehet feltételezni.
Püski azt látja, akár ír erről Veres Péternek, akár nem –
csak a sorok közötti célzásokban ír –, hogy a felszabadulási
hangulat elömlik azokon, akik már pozícióban vannak, de nem ömlik
el a népen, amely még a földosztást is bizalmatlanul fogadja
egyes helyeken. Ez a magyar törésvonal mélyebb árka. Erdei
hajlandó ezt az új szempontot, Rákosi, Gerő és Révai új
szempontját is kiszolgálni. Klein bankigazgató megragadja és
szolgálatába állítja Békésen a rendőrséget, a Magyar
Nemzeti Függetlenégi Front megteszi belügyminiszternek Erdei
Ferencet, a szociográfust, hogy rekessze ki a minőségi
szocializmus íróját, mint nem is annyira a szovjeteknek, hanem
a szovjetek új helytartónak útjában lévő magyar keresztyéneket.
A szórvány a nemzet határa (4.oldal)
Átfogó
Kárpát-medencei szórványstratégia készül, a tervek szerint
az év végéig – hangzott el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért)
szaktestületének február 1-jei budapesti ülése utáni sajtótájékoztatón.
Dr. Bodó Barna, a Máért
Kárpát-medencei szórványalbizottságának
elnöke
kiemelte: mindenképpen lépni kell, mert az elmúlt húsz évben
mintegy 200 ezerrel csökkent a határon túli magyarok száma. A
szórványstratégiával kapcsolatban dr. Bodó Barnát a
Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzorát kérdeztük.
–
Ma már szerencsére az anyaországgal való kapcsolat túljutott
azokon a zökkenőkön, amelyeket a státusztörvénnyel, illetve
a kettős állampolgársággal kapcsolatban egy-egy szomszédos államban
megfogalmaznak. Egyértelmű, hogy Szlovákia sem tudja majd
tartani anakronisztikus álláspontját sem a nyelvhasználattal,
sem a kettős állampolgársággal kapcsolatban. S az természetes,
hogy a határon túli magyarság az anyaországgal próbál jó
kapcsolatokat ápolni. Az, hogy a határon túli magyar elit a többség
felé fordul, az egy adott léthelyzetből adódik. Temesváron élek,
s ha kilépek az utcára, akkor 1% az esélye annak, hogy magyarul
beszéljek. A városnak kb. 7%-os a magyar lakossága, de ha
valakiről nem tudom, hogy magyar, akkor egyértelmű, hogy hozzá
románul beszélek.Tehát nekünk a közösségi kommunikációnk
jelentős része román nyelven folyik. Miután Románia is az EU
tagja, és szükséges egy közös európai nyelv, így az angol
szükségessége nálunk is megjelent. Az angol nyelv tanítását
nagyon megerősítik a jövőben, így a szórványban megtörténhet,
hogy a kisebbségi nyelvet megelőzi az angol. Ez pedig egy újabb
kihívás, amire meg kell találni a választ.
Kárpátalján még érték a család (4.oldal)
A
Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett Család éve
kapcsán magyarországi és határon túli magyar nagycsaládosok
vezetőit kértük meg arra, hogy lapunknak nyilatkozzanak az
adott térség demográfiai állapotáról és a családokat érintő
jogszabályokról. Sorozatunkkal
most
elérkeztünk Kárpátaljára, ahol Szivák János úrral, az Összefogás
a Kárpátaljai Magyar Családokért Egyesület elnökével beszélgettünk.
Magyar szellemű oktatást a vajdasági
magyaroknak (5.oldal)
„Nyolc
olyan általános iskola működtetését venné át
részben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a Délvidéken,
amelyekben kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Emellett
az MNT két magyar tehetséggondozó gimnáziumot is segíteni
akar, valamint három új kulturális magyar intézmény létrehozásáról
is döntött. A tervek szerint az új intézmények mindegyikéhez
legkésőbb az év végéig megteremtik a feltételeket”–
olvasom a vajma.info honlapon. Az iskolaüggyel és Magyar Nemzeti
Tanács január 31-ei ülésével kapcsolatban dr. Korhecz Tamással,
az MNT elnökével beszélgettünk.
Török, gondolkodj!
Orhan Pamuk: Az új élet c.
művét Győri Béla ismerteti (7.oldal)
Orhan
Pamuk tehetséges író, több mint 40 országban fordították le
műveit. Nálunk is megjelent sok könyve, egyetlen kiadó, az
Ulpius Ház könyvkiadó jóvoltából. Ulpiusék liberálisok,
legalábbis a kiadványaik térképére tekintve ezt bízvást megállapíthatjuk.
Orhan Pamukról sok forrásból kellett táplálkozni, interneten
meg itt, ott, hogy képbe kerüljünk személyiségét, világnézetét,
hitvallását, származását illetően. Munkássága során védte
a kurdokat, akiket a török kormány és hivatalosság üldöz.
Elítélte az örmény holokausztot, amit a törökök követtek
el, és ezért perbe fogták, majd hosszú tárgyalási időszak
után felmentették. Orhan Pamuk védte Rushdie-t, aki szembeszállt
Allahhal és Mohameddel. Ez így pontosan elég lenne ahhoz, hogy
Orhan Pamukot elüldözzék Törökországból. De nem tették, ma
is ott él, és híres író.
Az Alstom ügyében kérlelhetetlenek vagyunk (9.oldal)
Interjú dr. György István főpolgármester-helyettessel
– A szerződésben magyar választott bíróságot
neveznek meg, viszont egy EU-s rendelkezés szerint a bankgarancia
kérdést illetően a garanciát nyújtó bank székhelye szerinti
bíróságnak kell eljárni, ha vita van a felek közt. Tehát az
a bírósági eljárás, ami Franciaországban zajlott, a
bankgarancia-ügyében döntött, mégpedig úgy, hogy felfüggesztette
az átutalást mindaddig, amíg a felek közti jogvitát a választott
bíróság el nem dönti, vagy a felek érdemben nem állapodnak
meg. Az viszont már igen érdekes, hogy ezt a bankgaranciát korábban
magyar székhelyű bank nyújtotta, majd – általam nem ismert
és indokolt okból – 2008-tól átkerült már egy párizsi székhelyű
bankba. Indokolt megvizsgálni azt, ki a felelős azért, hogy ez
megtörténhetett, s ilyen helyzetbe került a BKV. Természetesen
önmagában az, hogy egy másik bíróság jár el, még nem
biztos, hogy elmarasztalható cselekménynek számít, de komoly kérdés:
volt-e értelmezhető indoka egy másik bank megnevezésének.
Minderre fel is hívtuk Tarlós István főpolgármester úr kérése
alapján az ügyet vizsgáló Budai Gyula kormánybiztos úr
figyelmét.
Megtudtam, hogy folyamatosan megfigyeltek (10.oldal)
Születésnapi beszélgetés Grosics Gyulával
Néhány
éve megtudtam, hogy folyamatosan megfigyeltek. Öt ember volt rám
állítva, akik évtizedeken át jelentéseket tettek rólam. Közülük
négynek a polgári neve is kiderült. Már nem élnek, de maga a
tény, hogy azok az emberek, akiket barátaimnak hittem, akik a
családomhoz és hozzám is meglehetősen közel álltak,
ilyesmire adták a fejüket, elborzaszt. Egyben pedig mutatja az
akkori rendszer, a kommunista Magyarország romlottságát is.
Megmondom őszintén, talán jobb is, hogy csak ilyen későn, idős
fejjel tudtam meg mindezt…
Szőcs Zoltán: Az alma nem harap vissza? (15.oldal)
A
Népszabadság portrét közöl Amerika egyik élő ikonjáról,
Steve Jobsról, a kaliforniai Szilikon-völgy nagyfőnökéről, a
világ vezető technológiai cégének, az Apple-nek első emberéről,
akit amúgy mindenki csak Mr. Apple-ként emleget. Meglepve
olvasom, hogy az USA talán legsikeresebb emberének apja valójában
szíriai volt, de adoptálta őt egy Jobs nevű amerikai. (A jelek
szerint mindenki jól járt ezzel az örökbe fogadással.)
Viszont nem is meglepve, de egyenesen megdöbbenve olvasom Mr.
Apple válaszát a kérdésre, amely azt firtatta, hogy a legutóbb
piacra dobott – amúgy óriási üzleti sikert hozó – iPod
termékükre miért nem rendelt a cég előzetes piacfelmérést,
amely minden új termék tömeggyártásának beindulását
rendesen meg szokta előzni. Mr. Apple válasza nyilván már régen
készen volt erre a várható kérdésre: „Nem a fogyasztó
dolga, hogy megmondja, mit akar.”
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az
újságosoknál!
Vagy fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
