|
 2011.02.11.
Baróton munkaszüneti nap lesz március
15.!
Baróton a polgármesteri
hivatalban és az alárendeltségébe tartozó intézményekben
munkaszüneti nap lesz március 15. és a város ünnepe – döntött
január 28-án a helyi tanács. Minderről Nagy Istvánt, a település
polgármesterét kérdeztem.
– Tisztelt polgármester úr! „Ha nem vonják vissza a háromszéki
önkormányzatok március 15. hivatalos ünneppé nyilvánítását,
a prefektúra kénytelen lesz közigazgatási bíróságon érvényt
szerezni igazának” – jelentette be még január elején György
Ervin, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által
delegált kovásznai prefektus. Önök tehát dacolnak most a
prefektúrával?
– Nem dacolunk, hanem élni szeretnénk a törvények által
biztosított jogainkkal. Azt a kifejezést viszont nem szeretem,
hogy önkormányzat, mert ilyen Romániában sem formailag, sem
tartalmilag nem létezik. Ha viszont az önkormányzatiságért
harcolunk, s nem csak az adminisztrációs kifejezések anyaországból
átvétele miatt, hanem azért is, hogy önmagunk dönthessünk a
helyi ügyekben. Ha mi nem dönthetünk arról, hogy évente
milyen ünnepeink vannak, akkor miért kéne erről a prefektus úrnak
dönteni? Ez a sokat hangoztatott önkormányzatiság és
decentralizáció? A Romániában élő nemzeti kisebbségek számára
is biztosítani kell azt a jogot, hogy nemzeti ünnepük egyben
munkaszüneti nap is legyen, hiszen nem lehet igazi ünnep, amikor
a gyermekeknek iskolába, a felnőtteknek meg munkába kell sietniük
– Barót nem áll semmilyen alárendeltségi viszonyban a kormánnyal,
vagy a prefektúrával?
– Ha megnézzük Románia közigazgatási felépítését,
akkor láthatjuk, hogy a kormány, a megye és a települések közt
nem beszélhetünk alárendeltségi viszonyokról. Ez természetesen
nem jelenti azt, hogy a prefektus úr nem ellenőrizhet bennünket,
s nem kell betartanunk a román törvényeket.
– Március 15-ét hogyan is definiálták most Baróton?
– Úgy, hogy a város napja, tehát munkaszüneti nap. A
polgármesteri hivatalhoz tartozó intézményekben március 15.
biztos, hogy munkaszüneti nap lesz. Továbbiakban felkérjük a
településen működő gazdasági intézményeket, cégeket, hogy
lehetőségük szerint hasonlóképpen járjanak el. Természetesen
felkértük az iskolák igazgatóit is erre. Eddig március 15-én
a déli óráktól kezdve a tanulók mindig részt vettek a helyi
rendezvényeken, így bízom benne, hogy az igazgatók támogatnak
minket törekvéseinkben. 1848-ban a fiatalság indította el a
forradalmat, tehát most a tanulókat kirekeszteni nem szabad az
ünneplésből. Van ezzel kapcsolatban egy olyan vélemény is,
hogy nem szükséges munkaszüneti nappá nyilvánítani március
15-ét, elég ha erről a polgármester a kollektív munkaszerződésben
dönt. Sajnos itt is arról van szó, hogy a magyar politikai
alakulatok gátolják egymás ötletének megvalósítását. A
kollektív munkaszerződés módszerét a témában az RMDSZ-esek
hozták föl. Székelyföldön többségben vannak az RMDSZ-es
polgármesterek, és bizonyára ők szeretnének ebben a kérdésben
dönteni. Szerintem ebben a kérdésben nem kéne pártoskodni.
Barót tanácsa, testülete is egyöntetűen szavazott március
15. mellett.
– Még az RMDSZ-frakció is támogatta az önök javaslatát.
– Így van, egyetértett velünk abban a frakcióvezető
úr, hogy joga van a városnak saját dolgaiban függetlenül döntenie.
Abban is egyetértettünk, hogy ha a kormánymegbízott megtámadja
döntésünket, nem hagyjuk magunkat, ha kell, perelünk. Ez a
jegyzőkönyvbe is bekerült.
– Azt mondta, mindenki támogatta ezt a javaslatot. A sajtónak
nyilatkozott Bán István tanácstag, s úgy vélte, a testületnek
nincs arra felhatalmazása, hogy ilyen mértékű kérdésekben
határozzon.
– Ellenezte, de
mégis megszavazta. Vannak olyan személyek, akik a saját véleményükkel
sem értenek egyet…
– Valahol azt olvastam, hogy november 1-jében is gondolkodnak, ha nem
is önöknél, akkor Sepsiszentgyörgyön.
– Sajnos néha egymásra licitálunk. Ha a polgári párt
kitalálja március 15-ét, mint munkaszüneti napot, akkor az
RMDSZ még egyet szeretne. S ami az érdekes, ez csak a választók
felé egy jó pont szerzés, hiszen a prefektus ugyanahhoz a párthoz
tartozik.
– Ez az említett Bán úr, aki anno alpolgármester volt, most állítólag
a Köpecen lakók felkérésére szervezkedik az ön leváltása
mellett. Azt mondják, nem fejlődik ez a Baróthoz tartozó település.
–Az országban 3800 polgármester van, és még egyet sem
sikerült aláírásgyűjtéssel leváltani. Tehát az egészet értelmetlen
játszmának találom. Az sem mindegy, hogy miből kellett volna
fejleszteni. Az év elején az áfából visszaosztott költségvetés-kiegyenlítéskor
a Kovászna megyei települések közül Barót kapta a
legkevesebb pénzt, mindössze 50 ezer lejt, miközben a megyei önkormányzat
a falvaknak is legalább ennek az összegnek a kétszeresét
utalta. Városunk tavaly is mindössze 148 ezer lejt kapott a
megyei tanácstól, majd év közben 27 ezer lejt visszavettek az
összegből. Kovászna megyei önkormányzat évek óta a saját
politikai klientúráját támogatja, és Barót azért került hátrányos
helyzetbe, mert magyar polgári párti polgármester áll az élén.
Költségvetésünk évről évre csökken, tavaly a 45 háromszéki
önkormányzat közül a 25. helyen állt a büdzsé egy főre eső
összege szempontjából. Településünkön ez mindössze 718
lej. Azt is hozzá kell tenni, hogy az ilyen referendumok költségét
a városnak kell fedeznie. A lebonyolítás a kilenc választókörzetben
mintegy 12 millió lejbe kerül, ami szintén nem a város érdeke
e gazdaságilag szűkös időben. Van egy olyan vélemény,
miszerint, ha nem én lennék a polgármester, akkor Barótnak több
pénzt juttatnának. Egy kis bányászvárosnak nincsenek olyan
lehetőségei, mint egy nagyvárosnak. Azt is elmondanám, hogy
befejeztük a kórház pénzügyi mérlegét, és az intézményt
átszervezéssel meg lehet menteni. Amennyiben öt községi önkormányzat
havi 15 ezer lejjel támogatja a kórházat, ehhez Barót hozzátesz
ugyanennyit, és a jelenlegi kiadásokból lefaragnak, fenntartható
az intézmény. A megyében mi vagyunk az egyedüliek, törvényhatósági
jogú városok kivételével, akik kórházat tartunk fenn. Ezt is
meg kéne becsülni.
Medveczky Attila
|
