vissza a főoldalra

 2011.01.07. 

A fogyasztói minőségtudatosság megerősítéséért

A mostani 30 százalékról 2011 végéig 50 százalékra kívánják növelni az Agrármarketing Centrum magyar fogyasztók körében a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ismertségét, amely már több mint 500 magyar terméken szerepel. Arról, hogy milyen eszközzel növelnék a hazai termékek fogyasztását, dr. Simon Pétert, az Agrármarketing Centrum igazgatóját kérdeztem.

– Tisztelt igazgató úr! A december 7-ei díjkiosztó gálán kilenc cég 43 terméke kapta meg a jogot a védjegy viselésére. Milyen kritériumoknak kell ahhoz megfelelni egy terméknek, hogy megkapja ezt a kitüntetést?

– A fő követelmény: a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet csak azok a magyar termékek kaphatják meg, amelyek ellenőrzötten legalább egy kategóriával kiemelkednek a hasonló áruk közül.

– Azt olvasom, hogy 50%-ra szeretnék növelni a védjegy ismertségét. Készítettek egy felmérést, hogy mennyien ismerik a fogyasztók közül ezt a védjegyet?

– 2008-ban zajlott egy nagyszabású élelmiszer-áruházas akciónk, mely keretében a Kiváló Magyar Élelmiszer védjeggyel rendelkező termékeket népszerűsítettük. Azt követte egy felmérés arra vonatkozólag, mennyire ismertek ezek a termékek. A kapott 30%-os eredmény kevés, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen kampány után többnek kell lennie, de ha a PR-s reklámköltés büdzséjéhez viszonyítjuk, akkor jónak számít. Mi ezen az eredményen természetesen változtatni szeretnénk, mert a közösségi védjegyeknek csak akkor van haszna és értelme, ha egyrészről a fogyasztó tudja, hogy garantált minőséget kap, ellenőrzött körülmények közt és az átlagosnál jobb terméket vásárolhat. A gyártónak akkor van haszna ebből, ha védjegyes termékével könnyebben jut be a kereskedelmi csatornákba, a kereskedőknek pedig az az érdeke, ha tudja: a védjegyes termékek kelendők. Mindennek az első állomása az, hogy az ismertséget növelni kell. Igaz, jövő évi költségvetésünk még nem ismert, de az idei évhez viszonyítva többet költünk majd a védjegyes programra. A bevezetőben említett 500-as szám egy mérföldkőnek tekinthető, és ezért is szeretnénk a gyártóinknak többletszolgáltatást nyújtani, hogy megérje nekik pályázni és jelentkezni a védjegyhasználati jog megszerzésére. Honlapunk új arculattal jelenik meg, igényes fényképekkel is bemutatjuk a termékeket, ezzel is segítjük azok piacra jutását.

– A kiváló magyar élelmiszer védjegy tehát a kiválóságot igazolja. Jómagam viszont azt látom, hogy az elmúlt évek elszegényítő politikája miatt sokan nem a kiválót, hanem az olcsót keresik. Hogyan lehet növelni a magyar termékhez fűződő lojalitást?

– Az elmúlt tíz évben egy rendkívül negatív folyamat játszódott le, amiben a piac három szereplője, a gyártók, a kereskedők és a vásárlók is, belekényszerítették egymást egy olyan spirálba, aminek a lényege: egyedül az ár számít. Ez pedig egy jelentős romlást idézett elő az élelmiszerek területén. Szemléletváltásra van szükség, hiszen a szerb vásárlóknak sincs több pénzük, mint a magyaroknak, de déli szomszédunknál a fogyasztó nem csak az árra figyel. Tudjuk: elég sok élelmiszer kerül a szemétbe Magyarországon, s ezért is rá kell szoktatni arra az embereket, inkább kevesebbet, de jobb minőségű terméket vásároljanak.

– A felmérések viszont azt mutatják, a vásárlók keresik a magyar terméket.

– A közvélemény-kutatások jellemzője, hogy a megkérdezett az elvárt választ kívánja adni. Így azt mondják: fontos, hogy magyar terméket vegyenek. Viszont, a kiskereskedelmi forgalom nem igazolja ezt a magatartást. Azt is nehéz tisztázni: egy áru mikor, milyen feldolgozási állapottól tekinthető magyarnak. Egy nemrég megjelent kutatásban azt írták: a polcokon lévő tálcás húsok 80%-a magyar, de kiderült: a hús nagy része külföldi, csak éppen hazánkban csomagolták. A felmérés készítői pedig magyar termékként sorolták be az adatkészítés során.

– Önök pontosan meghatározzák azt, mi a magyar termék?

– A Vidékfejleszési Minisztérium hamarosan kiadja a magyar termék rendeletet. Ebben pontosan meghatározzák, mely termékeket lehet magyarnak nevezni. 

– A már említett szemléletváltás azért is szükséges, mert vannak, akik lenézik azt, ami magyar.

– A külföldi élelmiszerek jelenléte az EU-s csatlakozásunkat követően nőtt meg számottevően. A vámhatárok lebontásával a verseny fokozódott és a külföldről beérkező élelmiszerek részaránya emelkedett. Azt, hogy nem jó a magyar alapanyag és a hazai termelő nem stabil beszállító, a legszembetűnőbben a vendéglátóipari szereplők körében vetődik föl. Mi éppen ezért rendeztünk már számos olyan üzletember-találkozót, aminek az volt a célja, tárgyaljanak egymással a csúcsgasztronómia képviselői és a kiváló magyar élelmiszer gyártói. A gyártók arra panaszkodtak, hogy alkalmazkodnának az igényekhez, de hiányzik a pontos megrendelési állomány. A vendéglátóipari szereplők pedig azt mondják: a gyártók nem pontos beszállítók és a minőséget sem tartják. Ezeket a nézeteltéréseket próbál-juk tisztázni a felek között. Az őszi rendezvényünk ebben annyira sikeres volt, hogy rögtön utána néhány szerződés megköttetett.

– Elég gyakran élelmiszerbotrányokról lehet olvasni. Egy példa: egyik élelmiszer-áruházban a külföldi sajtot magyar trappistaként kínálják. Ez ellen milyen eszközzel lehet fellépni? Elegendő a másodlagos élelmiszervizsgálat?

– Nem az AMC asztalára tartoznak az import és hamisított élelmiszerek. Mindig lesznek élelmiszerhamisítók, de éppen ezért vezette be a vidékfejlesztési miniszter a másodlagos élelmiszervizsgálatot, mert a dupla vizsgálat dupla biztonságot jelent. Ki kell szűrni a hamisítványokat és a silány minőségű termékeket a piacról. A címkézés kérdése megint más kérdés. Az a sajt jellegű készítmény, ami növényi zsiradékból áll, nem káros az egészségre, de sajtnak nem nevezhető. Az Élelmiszerkönyv módosítása éppen ezt az ellentmondást fogja orvosolni. Az AMC-hez egyébként több termékpálya tartozik, s azokat különböző programokkal próbáljuk segíteni. Ebben az évben pl. egy több állomásból álló tejfogyasztást népszerűsítő kampányt tartottunk.

– December első hétvégéjén rendezték a XI. Magyarországi Bormarketing Konferenciát. Ezen a rendezvényen ön beszámolt a 2011-re tervezett operatív programokról, az elmúlt év eredményeiről. Itt csupán a bormarketingről volt szó?

– Bormarketingre  a borok forgalomba hozatali járulékának 60 %-át költhetjük. Az utóbbi időkben számos konfliktusról olvashattak ezen a téren, a rendszer szinte működésképtelen volt, a számos szereplő és érdekcsoport között nem jött létre szakmai konszenzus. Így a források felhasználása nem volt hatékony. Ezért az ősz folyamán egy miniszteri rendelet született az eredményesebb forrásfelhasználás érdekében. Egy új bizottságot neveztek ki a bormarketingre vonatkozó javaslatok megtételére, a titkársági feladatokat pedig megkapta az AMC. Korábban ezeket a feladatokat külsős cégek végezték nem elegendő hatásfokkal. A bormarketing tehát elkülönítetten kezelt költségvetési tétel, nagyságrendileg 1 milliárd forintot tudunk erre felhasználni a már említett járulékból, s ebből kell a magyar borfogyasztást népszerűsítő programokat lebonyolítani. Ismerjük az ágazat válságát; a termőterület összezuhant az elmúlt években, alacsony kategóriás külföldi bor áramlik be az országba, a felső kategóriás borok pedig túlárazottak. Idén a mostoha időjárás bizonyos borvidékeken pedig 80%-os terméskiesést okozott. Mi a saját eszközeinkkel próbáljuk ezeket a folyamatokat fékezni, s ha lehet, megfordítani. Jövőre is lesznek, folytatódnak a nagy kampányok, így a Magyar bor mindenkor- és a fröccs-kampány. Pályázati ablakokat is nyitunk, így nem minden programot mi fogunk technikailag lebonyolítani. Az első kampányelemek valószínűleg a farsangi időszakban jelennek meg mind a közterületeken, mind pedig az elektronikus sajtóban.

 Medveczky Attila

(Az interjú 2010. decemberében készült.)